Központ
2017. november 24. péntek, Emma
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Vasárnap
Borús
Eső
Hétfő
Eső

Három a párt

Központ október 20, 2011 Hír & hírháttér

partHárom a párt

Szeptember 15-én, hónapokig tartó jogi huzavona után, jóváhagyták az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. A Tőkés László személyéhez köthető párt színrelépésével immár háromra nőtt a romániai/erdélyi magyar politikai alakulatok száma, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) mellé felsorakozott az EMNP is. Most már – legalábbis elméletileg – minden lehetőség adott a választás szabadságának érvényesüléséhez, az erdélyi magyar politikai rendszerváltáshoz.


Élni tud-e az erdélyi magyarság ezzel a lehetőséggel, legkésőbb jövő év végére kiderül, amikor összevont – parlamenti és helyhatósági – választásokat tartanak.

Huszonkét elvesztegetett esztendő

A ’89-es változások, az úgynevezett forradalom után, bukaresti központi sugallatra és aktív titkosszolgálati részvétellel létrehozott RMDSZ-ről néhány év után kiderült, alkalmatlan az erdélyi magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítésére. A magát előszeretettel az erdélyi magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének nevező „szövetség”, különösen az 1993-as neptuni egyezkedések után, sorra mondott le az olyan, különösen közösségi szempontból létfontosságú célokról, mint az autonómia, a magyar tannyelvű állami egyetem stb. S mit kapott cserébe a mindenkori román hatalomtól? Bukarest biztosította a folyamatos és zavartalan – pontosabban más magyar pártok által nem veszélyeztetett – parlamenti jelenlétet, kormányzati részvételt. A hatalom asztaláról leejtett koncért cserébe az RMDSZ ma már inkább a Bukarestből jövő ukázokat közvetíti választói felé, semmint az erdélyi magyarság követeléseit a központi kormányzat irányába.
Egy ideje sokan rájöttek: az RMDSZ egy posztkommunista párt, ez belső felépítése, a vezérkar személyi összetétele, a szervezetben érvényesülő döntési mechanizmusok, de magyarországi kapcsolatrendszere alapján is állítható. Néhány évvel ezelőtt még az MSZP-s Nyakó István osztotta az észt a kampányra készülő RMDSZ-nek, de korábban maga Gyurcsány Ferenc is megfordult Marosvásárhelyen, a párt akkori, Köcsög utcai elnöki hivatalában.
A Markó-érában követett politikai vonalvezetéssel szembeni elégedetlenségüknek hangot adók lassan kiszorultak az RMDSZ-ből, előbb Tőkés Lászlótól vonták meg a tiszteletbeli elnöki címet, majd az autonomista Reform Tömörülés nevű platform is kiszorult a pártból. Lassan az egység megingathatatlan híveinek is rá kellett jönniük, hogy az RMDSZ belülről megreformálhatatlan. Ekkor kezdtek felerősödni azok a hangok, vélemények, melyek szerint az RMDSZ-en kívül is van élet, s amelyek a választás szabadságának megteremtését követelték. De hát az RMDSZ felső köreiben mindez süket fülekre talált, ők egyetlen célt követtek: a mindenkori kormánykoalícióban való részvételt – mindegy, milyen áron…

Az alternatíva megteremtésének  nehézségei  

Tessék alternatívát felmutatni! – hangzott el rendszerint a fenyegetésként is értelmezhető felszólítás Markó Béla akkori elnök és mások részéről, amikor a még létező belső ellenzék hangot mert adni elégedetlenségének az RMDSZ Képviselők Tanácsának ülésein. Aztán amikor az ellenzék pártalakítással próbálkozott, az RMDSZ mindent megtett annak meggátolására. Az MPP első próbálkozását sikerült is megakadályoznia, így a 2004-es választásokon nem is vehetett részt. Az Európában példátlan szigorú feltételeket szabó, antidemokratikus román párttörvény szerint 25 ezer támogató aláírás szükséges egy párt hivatalos bejegyzéséhez, az aláírásoknak 18 megyéből, illetve Bukarestből kell származniuk, úgy, hogy megyénként legkevesebb 700 szignóra van szükség. A második nekifutást aztán siker koronázta, 2008. március 14-én hivatalosan is bejegyzetté nyilvánították a Magyar Polgári Pártot. Tehát jogilag biztosítottá vált a választás szabadsága az erdélyi magyarok számára.
Az új párt felemás eredményeket ért el a 2008-as helyhatósági választásokon, a Székelyföldön viszonylag sikeresen szerepelt, a voksok mintegy 35 százalékát szerezte meg, Erdély más területein viszont nem sikerült megvetnie a lábát, még a Székelyföldhöz tartozó, ma Maros megye részét képező egykori Marosszéken sem.
A 2008-as késő őszi parlamenti választásokon az MPP nem indult. A párt hivatalos indoklása szerint azért, hogy ne veszélyeztesse a magyarság parlamenti jelenlétét, de a valóság az, hogy sem szervezetileg, sem anyagilag nem voltak felkészülve a megmérettetésre.

A „Tőkés-párt” színrelépése

Az új magyar párt megalakulását sokan a magyarországi hatalomváltással hozzák összefüggésbe, pontosabban a Fidesz–KDNP pártszövetség elsöprő győzelmével. Köztudomású, hogy a 2009-es európai parlamenti választások kampányában végérvényesen megromlott Tőkés László és az MPP-elnök Szász Jenő közötti viszony. A konfliktus oka: Tőkés a választásokon az RMDSZ jelöltlistájának első helyéről indult, miután visszautasította az MPP korábbi hasonló felkérését, továbbá azt a polgári javaslatot is, hogy induljon függetlenként, mint tette azt 2007-ben, az MPP támogatásával. Nem vitás, az RMDSZ önzetlensége mögött az a számítás lapul, amely szerint a jobboldalon szalonképtelenné vált Markó eme engedmény által próbált a Fidesz, személyesen Orbán Viktor bizalmába férkőzni. Tagadhatatlan, az erdélyi jobboldali választók jelentős része értetlenül állt a történtek előtt, Tőkés híveinek jelentős részét is elveszítette ekkor. A Tőkés–Szász ellentét nyílt ellenségeskedéssé fajult, a felek a sajtó nyilvánosságát kihasználva övön aluli ütésekre ragadtatták magukat, szinte lehetetlenné téve a későbbi együttműködést. A vetélytársak mindenike a Fidesz-táborában próbált szövetségesekre, pártfogókra találni: Tőkés Németh Zsolt környezetében, Szász Kövér Lászlóban vélte megtalálni a maga támaszát.
Időközben megérkezett a magyar kormány részéről a honosítás lebonyolítására felállított Demokrácia Központ-hálózat működési költségeire szánt hatalmas, egyes állítások szerint egymillió forintos segítség, amiből bőven jutott a pártalapításra is.

Mit hoz a jövő?

Még javában zajlott az EMNP bejegyzése körüli jogi huzavona, amikor az MPP Országos Tanácsa tiszteletbeli elnökévé választotta Kövér Lászlót. Akkor hangzott el Szász Jenőnek az erdélyi magyar jobboldal egységének megteremtésére vonatkozó felhívása is, amelyet az MPP elnöke a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a frissen alakult EMNP részvételével képzel el. A nagy kérdés: hajlandó lesz-e az együttműködésre az EMNP? A Tőkés-csapat már a pártalapítás szándékának bejelentésekor azt hangoztatta, a
magyar kormány és a Fidesz nemzetpolitikai elképzeléseinek megvalósítá­­sában stratégiai partnerének tekinti a jövendőbeli pártot.
A jelek szerint az erdélyi magyar politikai csatatéren, az úgynevezett baloldalon a posztkommunista RMDSZ áll, a jobboldalon pedig az MPP, illetve az EMNP. Józan paraszti ésszel gondolkodva az lenne a természetes, ha a jobboldali erők összefognának, megtalálnák az együttműködés módját. Abból kiindulva, hogy az EMNP marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként egy, igaz, nem elsővonalbeli RMDSZ-es politikust nevezett meg, nos ez arra enged következtetni, hogy a döntéshozásban másfajta, az ideológián túlmutató meggondolások, érdekek is érvényesülhetnek a pártban. Tagadhatatlan: ez idő szerint Tőkésék szívesebben ülnek le tárgyalni a posztkommunista RMDSZ-szel, mint a hozzájuk hasonlóan jobboldali MPP-vel. Nos, ez olyan ellentmondás, aminek feloldását nem kerülhetik meg.
Ide tartozik, hogy nemrég az RMDSZ is színt vallott, azaz nyilvánosan megerősítette, amit már amúgy is tudtunk, hogy „az RMDSZ számára jelenleg nem prioritás, hogy együttműködési lehetőségeket keressen más romániai magyar politikai szervezetekkel a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra”. Magyarán: az alakulat februárban visszalépett elnöke nyilvánosan nemet mondott a magyar kormány, illetve a Fidesz által megfogalmazott kívánalomra, az egység újrateremtésére, az összefogásra való felhívásra, amit az utóbbi időben Tőkés László is az erdélyi magyar politikai élet „kategorikus imperatívuszaként” emleget.  

Konklúzió helyett

Egyelőre úgy fest, minden anyaországi elvárás, minden egységretorika dacára, Erdélyben nem jött el az összefogás ideje, az a bizonyos ingamozgás még mindig a szétfejlődés irányába mutat. Majd esetleg a jövő évi választások után…

Share Button
Ennyien olvasták: 301

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.