Központ
2017. december 12. kedd, Gabriella
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Csütörtök
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

Három új szak és mesterképzés indítása is tervben van

Központ március 17, 2012 Hír & hírháttér

sapiHárom új szak és mesterképzés indítása is tervben van

Interjú dr. Székely Gyulával, a marosvásárhelyi Sapientia EMTE dékánjával

 

– Milyen út vezetett a Sapientia EMTE akkreditálásáig?

– A tulajdonképpeni út a Sapientia EMTE megalapításától kezdődött: 2001 októberében indultak az egyetem első szakjai; Vásárhelyen az automatizálás, a számítástechnika, az informatika és a szociálpedagógia. Az akkreditációs törvény alapján a szakoknak az ideiglenes működési engedélyük ideje alatt be kell bizonyítaniuk, hogy van kapacitásuk tudományos, szervezési, illetve személyzet szempontjából, és van perspektíva és igény is arra, hogy azok felsőoktatási szinten működjenek. Az akkreditációt csak három sikeres évfolyam elvégzése után lehet kérni, így a legelső kérelmet 2007-ben nyújtottuk be. Előtte egy belső felmérést kellett végeznünk, amelyben azt vizsgáltuk, hogy az egyetem felnőtt-e az illető szakok akkreditációjához. Az önfelmérés után következtek a bizottsági látogatások: 2009 őszén nevezték ki azt a testületet, amely felméri az egyetemünket. Ennek három összetevője volt: szakmai bizottság (belföldi egyetemi tanárokból állt), diákbizottság (két diák az Országos Diákszövetség elnökei, akik felmérték, hogy mennyire megfelelőek az itt tanulóknak a körülmények: lakhatási, tanulási, oktatási lehetőség, HÖK-tevékenység). A harmadik, külföldi bizottságot, pedig egy EU tagállamból – esetünkben Ausztriából – érkező professzor képviselte. 2010 áprilisában volt a nagy látogatás, ekkor a testület összes tagja eljött a helyszínre, és a Sapientiát mindhárom szempontból ellenőrizték.

– Milyenek voltak a visszajelzések?

– A látogató bizottság a Sapientia magánegyetem volta miatt egy alacsonyabb nívójú tanintézményre számított, de kellemes meglepetésben volt részük. A visszajelzések már a látogatás során pozitívak voltak, sőt, az osztrák professzor elmondta: „Előítélettel jöttem a bizottságba, gondolván, hogy egy alacsony színvonalú oktatást fogok itt találni. Meglepetésemre olyan szintű képzés és hangulat fogadott, mint például az állami Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ahol szintén a felmérő testület tagja voltam.”

– Mi történt ezután?

– Mindhárom bizottsági jelentés be kellett fusson a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottsághoz (ARACIS), és az 2010 júliusában szavazta meg, hogy a Sapientia EMTE megfelel mindenféle szempontból az akkreditációs feltételeknek: ezzel megkaptuk a szakmai jóváhagyást. Ezután kezdődött a dolog politikai része, hisz egy egyetem bejegyzése bonyolult jogi folyamatokat is követel. 2010 júliusától októberig volt a kormánynál az iratcsomó, és csak 2011 szeptemberében írta alá Markó Béla miniszterelnök-helyettes a törvénytervezetet, amely által a dosszié végre bejuthatott a Parlamentbe. Itt elindult a többfázisos folyamat: elsőként a szenátusnak kellett elfogadnia, utána a képviselőháznak. Az akkreditációs kérelmünk a szenátusban kiülte a maximális idejét, mire végül rábólintottak, így 2011 decemberében megszavazták a Sapientia EMTE akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. Az utolsó mozzanat pedig 2012. február 15-ére datálható, amikor a magyar kormány nemzetpolitikai tárcaközi bizottságának döntése értelmében a Sapientia EMTE felkerült a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló nemzeti jelentőségű intézmények listájára.

– Konkrétan milyen változásokat eredményez majd az akkreditáció?


– Az egyetemen strukturális változások nem lesznek, hiszen a Sapientia – bár alapítványi finanszírozással működő intézmény – betartotta és betartja a román tanügyi törvényeket, mert célunk az, hogy az itt végzett szakemberek elsősorban Romániában érvényesüljenek. Mi már most áttértünk az új tanügyi törvény által előírt tanszéki szervezésről a departamentális szervezésre, sőt a kidolgozott charta is csupán a szaktárca elfogadására vár. Viszont végig kell még mennünk a választási folyamatokon: rektor-, rektorhelyettes, illetve a dékánválasztás is előttünk áll.

– Van-e terv új szakok kialakítására?

– Nyilvánvaló vannak terveink új szakok kialakítására. Az egyetem a tavalyi év folyamán kidolgozott egy stratégiai irányvonalakat tartalmazó tanulmányt, amelyben – felmérve az intézmény potenciálját – leszögezzük, hogy Vásárhelyen három új szakot szeretnénk létrehozni. Az első a – már meglévő kertészmérnöki szakhoz hozzáépítendő – tájépítész mérnöki, amelynek akkreditációs dossziéja már le van adva. A második javasolt szak az egészségügyi mérnöki: ez olyan képesítés lenne, amely ötvözi az orvosi műszerészit, az elektronikát és a finommechanikát. E szakot azért is indítványoztuk, mert a villamosmérnöki tanszéken van jó pár oktatónk, akik együttműködnek ilyen profilú pesti és oxfordi egyetemekkel, ugyanakkor kihasználnánk azt, hogy Vásárhely orvosi és orvosképzési központ. A harmadik tervezett szak az irodavezetői képzés: ezt az Alkalmazott Társadalomtudomány Tanszékre építve szeretnénk megvalósítani.

– És mesterképzésre?

– Természetesen mi szeretnénk mesterképzést indítani, de ez nem olyan egyszerű dolog, ugyanakkor időigényes is. Sajnos a Sapientia kiesett az egyetemek rangsorolási folyamatából, viszont ezen kívül létezik a tudományterületek szerinti rangsorolás is, amely azt méri fel, hogy az adott szak milyen teljesítményt tudott felmutatni, illetve milyen tudományos potenciállal rendelkezik. Itt nagyon szigorú szabályok hatályosak, és öt kategória van érvényben. Emellett az ARACIS szabálytervezete értelmében csak olyan szakokhoz lehet mesteri képzést hozzárendelni, amely eléri az első két kategóriát, és ez nem gyerekjáték, hisz ahhoz, hogy A besorolást kapjon egy szak, nagyon-nagyon sok tudományos és oktatási eredményt kell felmutatni. Emellett ismeretes, hogy ahhoz, hogy egy egyetemen engedélyezzék a mesteri képzés megszervezését, a szabályok alapján azt mesterképző intézetként kell elismerjék. E minősítés megszerzése minimum fél évbe telik, és csak utána következhet az akkreditációs csomag leadása. Így legkevesebb egy évbe kerül, amíg lehetőségünk nyílik mesterképzést indítani.  Marosvásárhelyen javasoltunk egy informatikát és számítástechnikát ötvöző mesteri képzést, emellett tudnánk indítani villamosmérnöki, automatizálás, robottechnika témakörben is mesteri oktatást. A kertészmérnöki szaknak is van esélye mesterképzésre, illetve, ha a kommunikáció szaknak sikerül a reakkreditációja (amely épp folyamatban van), akkor arra is lehetne építeni.

– Az egyetemi oktatók megfelelnek-e egy akkreditált egyetem színvonalának?


– Az ARACIS szabálya értelmében az oktatók színvonalát és tudományos tevékenységüknek minden vetületét évente felmérik. Ugyanakkor egy hazai felmérőközpont adatai szerint – amely a felsőoktatási intézményeket vizsgálja – az országban levő több mint száz egyetemből a Sapientia 24-edik helyen áll, és az 50 működő magánegyetem közül intézményünk első helyen végzett. Így azt kell mondanom, hogy teljes mértékben megfelelünk egy akkreditált egyetem színvonalának.

– A vásárhelyi Campuson belül milyen változásokra lehet számítani?

– Ezzel a problémával folyamatosan foglalkozunk, mert a szakok száma időközben 4-ről 10-re növekedett, és a fent említett új ágazatok létrehozásával még inkább bővül a tanintézmény, emellett minden szaknak szüksége lesz megfelelő tanteremre és specifikus szaklaboratóriumra, ahhoz, hogy azok akkreditálttá válhassanak. Úgyhogy a vásárhelyi campus kapacitásainak korlátait lassan áthágjuk, így kénytelenek vagyunk egy második tanépületben gondolkozni. Ugyanakkor a diákok elszállásolása is nagyon fontos probléma, és szeretnénk egy 240 férőhelyes diákkollégiumot építeni, amelyre már kaptunk alapítványi finanszírozást, és reméljük, idén sikerül is beindítani a munkálatokat. Ezek minimális tervek, de létre szeretnénk hozni egy dendrológiai parkot, illetve a magánszféra bevonásával a campus területén tervező-, kutató-, szolgáltató-központot is létesítenénk.

– Van-e esélye az egyetemnek arra, hogy a román államtól kapjon finanszírozást?

– Az erre vonatkozó törvény úgy fogalmaz, hogy az akkreditált egyetemek kaphatnak (feltételes mód!) állami támogatást. Ebben a kérdésben Dávid László rektor urat idézném, aki azt mondta, hogy a Sapientia egyetemen vannak olyan képzési ágazatok, amelyek hiányt pótolnak Románia oktatási palettáján, hisz vannak olyan szakjaink, amelyeket anyanyelven sehol máshol nem tanítanak. Így a műszaki, mérnöki képzéseink tényleges űrt töltenek ki az országos oktatásban és közvetetten a munkaerőpiacon. Mi úgy gondoljuk, hogy ott, ahol a tanintézményünk hiányt pótol, ott megilletné az egyetemet az állami finanszírozás, ahol viszont nincs hiánypótlás, természetesen a saját eszközeinkkel oldanánk meg az anyagi hozzájárulást.

Share Button
Ennyien olvasták: 295

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.