Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Hétfő
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

„Hazaküldi” a választókat a választási törvény

Központ december 6, 2012 Hír & hírháttér

vot„Hazaküldi” a választókat a választási törvény

A vasárnapi parlamenti választásokon csak abban a szavazóhelyiségben adhatják le voksukat a román állampolgárok, amelyikhez állandó lakhelyük szerint tartoznak. Még a bejelentett ideiglenes lakcím (románul: „flotant”) szerinti választókerületben sem iratkozhat fel a pótlistára az állandó lakhelyétől távol lévő választó. A külföldi választókerületek jelöltjeire csak a külföldön letelepedett román állampolgárok voksolhatnak: turisták külföldön sem szavazhatnak.

 

A szigorúság magyarázata az egyéni választókerületi rendszerben rejlik: az elv az, hogy a választók csak abba szólhatnak bele, ki képviselje lakhelyük körzetét a parlamentben, de abba már nem, ki legyen annak a választókerületnek a képviselője, ahol esetleg átmenetileg tartózkodnak. Vagyis aki nincs otthon (állandó lakhelyén), az nem szavazhat.

Az országot és a nagyvilágot 315 képviselői és 137 szenátori választókerületre osztották fel, így minden választónak két voksa van: saját választókerülete képviselőjelöltjei, illetve szenátorjelöltjei közül választhat egy-egy személyt. Elvileg 70 ezer lakosra jut egy parlamenti képviselő és 160 ezer lakosra egy szenátor.
Romániában a parlamenti választáson nincs pártlistás voksolás. A rendszer mégis szavazatarányos képviseletet biztosít a pártoknak a törvényhozásban. Az egyes jelöltek neve mellé ugyanis az őket indító pártok jele is felkerül, és a visszaosztásnál már a pártok arányos képviselete az egyedüli szempont. Ennek érdekében még a mandátumosztás előtt összesítik, hogy egy-egy megyében hány mandátum jár minden pártnak, amely átlépte a parlamenti küszöböt. Romániában azok a pártok jutnak be a törvényhozásba, amelyek országos szinten megszerzik a szavazatok legalább öt százalékát, vagy jelöltjeik legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az élen végeznek.

Az első körben azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akik kerületükben megszerzik a voksok több mint felét. A többieket a megszerzett voksok száma alapján rangsorolják, de ők csak akkor jutnak be a parlamentbe, ha pártjuknak jár még mandátum az illető megyében. Az egyéni választókerületi arányos választási rendszer egyik furcsasága, hogy gyakran második vagy harmadik helyen végzett jelöltek képviselnek egy-egy választókerületet a bukaresti törvényhozásban. Azok a töredékszavazatok, amelyeket nem használtak fel megyei szinten, az országos pártkosarakba jutnak, és egy harmadik mandátumosztási körben hasznosulnak.

A fővárosi és a 41 megyei választási körzet mellett 2008 óta egy 43. is létezik Romániában, amelyből a külföldön élő román állampolgárok küldhetnek négy képviselőt és két szenátort a román parlamentbe. A 43 körzet összesen 452 képviselői és szenátori választókerületre oszlik. Erre a 452 helyre tizenkét párt és pártszövetség több mint 2400 jelöltje pályázik. Mellettük 18 nemzeti kisebbségi szervezet jelöltje juthat könnyített eljárással képviselői mandátumhoz.

A román választási rendszer másik sajátossága az, hogy egy-egy választókerületnek akár két képviselője is lehet, így a parlament létszáma akár az ötszáz főt is meghaladhatja. A törvény ugyanis kimondja, hogy akkor is jár a mandátum, ha nem jut. Idén például nagy az esélye annak, hogy egy-egy megyében a kormányon lévő pártszövetség az összes választókerületben 60 százalék körüli eredménnyel nyerjen, és a megye minden mandátumát megszerezze. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az ellenzék nem jut hozzá az őt megillető 40 százaléknyi mandátumhoz. A választási törvény úgy hidalja át a problémát, hogy az adott megyében megnöveli a parlamenti képviselők, illetve szenátorok számát. Ily módon egy-egy választókerületnek akár két képviselője, szenátora is lehet.

Voksolni érvényes személyi kártyával vagy személyi igazolvánnyal lehet, az úgynevezett „választási kártya” nem elegendő. Külföldön az érvényes személyi kártya vagy útlevél mellett szükség van olyan (országonként különböző) iratra is, amely tanúsítja, hogy az illetőnek abban az országban van ideiglenes vagy állandó lakhelye.

Minden választó két szavazólapot és egy bélyegzőt kap, hogy a képviselőjelöltek és a szenátorjelöltek közül válasszon. Érvénytelennek tekintik azokat a szavazólapokat, amelyeken több jelölt nevére is ráütötték a bélyegzőt.

Az egyhónapos választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget Romániában. A voksolás vasárnap helyi idő szerint 7 és 21 óra között zajlik. Az országban 18 ezer, külföldön csaknem 300 szavazóhelyiségbe várják a választási névjegyzékben szereplő több mint 18 millió román állampolgárt.

A vasárnap esti urnabontást követő adatfeldolgozás jórészt papíralapú, amit azzal indokolnak, hogy ez a legbiztosabb módja a csalás megelőzésének. Az elv az, hogy a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak vigyázni egymásra. Az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek olyan forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket aztán fegyveres őrizettel kísérnek a megyei hatóságig.

Minden egyes választóhelyiségben egy-egy jegyzőkönyvet készítenek a képviselőjelöltekre, illetve a szenátorjelöltekre leadott szavazatokról, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban kerülnek számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.

A sajtónak nincs online rálátása a részeredmények alakulására: a hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat. Az első jelentést hétfő reggelre ígéri a központi választási iroda.

forrás: MTI

 

Share Button
Ennyien olvasták: 200

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.