Ki lesz a következő pápa? Esélyes utódok
A római katolikus egyház fejének, a pápának a hivatalára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási kampány és tilos mindenféle választási ígéret. A konklávék kimenetele általában meglepetésszámba megy. Egyes bíborosok mindennek ellenére egyházi körökben pápának megválaszthatónak – „papabilisnek”, „pápaképesnek” – számítanak. Íme néhány lehetségesnek tekinthető utód az APA osztrák hírügynökség esélylistája szerint:
A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.
A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.
A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groerérseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.
A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. (A pápaválasztó bíborosi kollégium legfiatalabb tagja.)
A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.
|
|
|
|
A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.
A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.
A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.
XVI. Benedek váratlan bejelentésével megnyílt az út az előtt, hogy a katolikus egyház élére történetében először ne európai vezetőt válasszanak. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a következő egyházfő a katolikus közösség jelentős részének otthont adó Latin-Amerika szülöttje lesz. Latin-Amerikában él a katolikusok 1,2 milliárd fős táborának 42 százaléka, amivel a régió képviseli az egyház legnagyobb blokkját, szemben a hívők 25 százalékát adó Európával.
Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért” – nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú” – hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban.
Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichiTagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének” – mondta. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen”.
Ha a bíborosi konklávé választása tényleg Latin-Amerikára esik, a régióból két fő esélyessel számolnak: az egyik a 63 éves Odilo Scherer, az óriási Sao Pauló-i egyházkerület érseke, vagy az olasz származású Leonardo Sandriargentin bíboros, aki jelenleg a keleti egyházak kongregációjának a prefektusa.
A pápa megválasztására jogosult bíborosok mintegy fele európai, és ha XVI. Benedek utódja mégiscsak az öreg kontinensről kerülne ki, akkor megfigyelők szerint Angelo Scola milánói érsek számít a legesélyesebb „befutónak”. Rajta kívül még Christoph Schönborn is nagy esélyes, mint XVI. Benedek egykori tanítványa és szoros szövetségese.
Forrás: mti
