Központ
2018. február 22. csütörtök, Gerzson

Kilakoltatásokkal fenyeget a régi-új bányászati törvénytervezet

Központ június 4, 2013 Hír & hírháttér

Kilakoltatásokkal fenyeget a régi-új bányászati törvénytervezet

Amennyiben a bányászati törvény módosítását megszavazzák, az altalajkincsek feletti ingatlanokat kisajátíthatják. Alatta tudja-e, hogy mit rejt a föld? 

             

A Mentsük meg Verespatakot mozgalom és a Zöld Erdély Egyesület felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a Parlamentben most tárgyalt módosítását a bányászati törvénynek elfogadják, az súlyos környezetvédelmi problémákat fog generálni, sőt annak alapján bárkit kilakoltathatnak és ingatlanjait kisajátíthatják, ha az altalajkincsek felett található.

A Bányászati Törvény (Legea Minelor 85/2003) módosítását célzó törvénytervezetet (PLx 549/2009) még 2009-ben kezdeményezték Ion Ruşeţ (PD-L) és Toni Greblă (PSD) szenátorok. A törvénytervezet a bányaprojektek engedélyeztetésének leegyszerűsítését és felgyorsítását célozza. Ennek érdekében ezentúl a bányatársaságoknak nem kellene tekintettel lenniük a műemlékekre, védett területekre, nem kellene környezetvédelemmel, területrendezési tervekkel és engedélyekkel bajlódniuk. Sőt, amennyiben magántulajdon áll az útjukba, abból az embereket kilakoltathatják, területeiket, ingatlanjaikat is kisajátíthatják. 

A tervezet szerint, amennyiben egy bányatársaság megkapja a Bukarestben székelő Román Ásványkincs Hatóságtól a kitermelési engedélyt, akkor a felszínen található, bányaprojekt útjában álló, ingatlanokat kisajátíthatja.
A tulajdonos abban a pillanatban elveszíti tulajdona feletti jogát, mihelyt a bankszámlájára a bányavállalat átutal egy pénzösszeget. Ezután jöhet az állami végrehajtó, hiszen a tulajdonjog már az államé, a használati jog pedig a kitermelési engedéllyel rendelkező bányatársaságé.

A bányaprojektek engedélyezésének ilyen mértékű megkönnyítése nemkívánatos táptalajt képezne egy felelőtlen, kizsákmányoló és nem fenntartható bányaipar elburjánzásához Erdélyben, amelynek következtében elfogadhatatlan környezet-szennyezés és rombolás venné kezdetét.

2009-ben a törvénytervezet csendben átment a Szenátuson és a Képviselőházba jutott, amelynek plénuma kell majd a végső döntést meghozza. Azonban, amint nyilvánosságra került a törvénytervezet tartalma, a Mentsük meg Verespatakot mozgalom kezdeményezésére, erőteljes civil tiltakozás bontakozott ki: 150.000 ember fejezte ki nemtetszését egy petícióban, utcai tiltakozásokra került sor. Ezek következtében a Képviselőház Ipari és Szolgáltatásügyi Szakbizottságában 2011-ben „jegelték” a törvénytervezetet. Most májusban váratlanul elővették és napirendre tűzték, ami ismét tiltakozó akciók sorozatát váltotta ki Bukarestben. Az Ipari Bizottság ülése közben a Mentsük meg Verespatakot mozgalom aktivistái a Parlament épülete előtt tüntettek, így a kérdésben egyelőre nem hoztak döntést. Amint azonban az Ipari Bizottság véleményezi a törvénytervezetet az a Képviselőház plénumába kerül végső szavazásra, amely elfogadhatja vagy elutasíthatja azt. 

Bár a törvénytervezetet egyértelműen a verespataki aranybányaprojektre szabták – hiszen valamennyi jelenlegi akadályt elgördítene ennek útjából -, ez már nem csak Verespatakról szól. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kétharmados kormányzati többséggel rendelkező Szociál-Liberális Szövetség (USL) informálisan eldöntötte, hogy zöld utat ad a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) verespataki bányaprojektjének és hamarosan kiadja a környezetvédelmi engedélyt. 
Ezt követően a bányavállalatnak már csak az építkezési engedélyek megszerzésére lesz szüksége, amelyet azonban csak a terület tulajdonosai számára állíthatnak ki a hatóságok. Verespatakon az ingatlanok jelentős részét a bányavállalat hiába próbálta megvásárolni, az emberek nem adták el és nem is akarják. Ezért itt kifejezetten szükség van a bányászati törvény „kisajátítós” módosítására, a kétharmados többségű kormány pedig könnyen törvényerőre emelheti a tervezetet. Ezt követően bármilyen ingatlant kisajátíthatnak a törvény nevében, amely egy bányaprojekt útjában áll, nemcsak Verespatakon, hanem az egész Érchegységben, Székelyföldön, Erdélyben vagy bárhol, ahol altalajkincs található.

Tekintettel arra, hogy a törvénytervezet esetleges elfogadása igen súlyos következményekkel járna környezetvédelmi, műemlékvédelmi, gazdasági, szociális valamint tulajdonjogi vonatkozásokban, felelősségünknek érezzük felhívni a közvélemény figyelmét: nem engedhetjük meg, hogy Romániában ilyen törvények lépjenek hatályba!

A Mentsük meg Verespatakot mozgalom on-line petíciót indított, amely valamennyi parlamenti képviselőt felszólít, hogy szavazatával utasítsa el a PLx 549/2009 törvénytervezetet. Itt olvashatod és írhatja alá: http://www.rosiamontana.net/petitie-legea-minelor/

Zöld Erdély Egyesület közleménye

Share Button
Ennyien olvasták: 133

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.