Központ
2019. december 06. péntek, Miklós

Lemondott, mert nem akar asszisztálni a szakmaiságot nélkülöző döntésekhez   

Központ június 13, 2019 Hír & hírháttér

Háromévnyi önkormányzati képviselőség után mond le Furó Judit mandátumáról. Az építészmérnök nem ért egyet az RMDSZ-frakció szakmaiatlan döntéseivel, amely véleménnyel – mint írja – nincs egyedül. Ugyanakkor a környezetéből érkező visszacsatolások is megerősítették ebbéli döntését.  A nyilvános bejegyzése alatt többek – volt tanácsosok, RMDSZ-közeli személyek – megértik a döntését.

„Három év helyi tanácsosi tevékenységet követően úgy döntöttem, hogy lemondok mandátumomról. Indokaim összetettek, lemondó nyilatkozatomban emiatt is elsősorban személyes okokra hivatkoztam. Az elmúlt napokban azonban kellően sokan jelezték, hogy többet szeretnének tudni azokról a megfontolásaimról, amelyek erre a döntésre sarkalltak. Ezért is tartom fontosnak, hogy minden marosvásárhelyi számára nyilvánvalóvá tegyem, miért nem kívánom kitölteni a hátralevő egy évet a marosvásárhelyi helyi tanácsban” – írja Furó.

A frakció kiszolgálja a városvezetést

Úgy folytatja, hogy az elmúlt 3 év során a frakcióüléseken, valamint a szervezet különféle testületeiben többször is hangot adott annak a véleményének, hogy az RMDSZ helyi képviselői a döntéseket nem pusztán a pillanatnyi politikai szempontok szerint kellene meghozzák, hanem elsősorban azzal a szakmaisággal kellene közelítsenek a problémák felé, amit a három évvel ezelőtti helyhatósági kampányban a marosvásárhelyieknek ígértek. „Annak ellenére, hogy ezzel az állásponttal nem voltam egyedül a frakcióban, nem sikerült ennek az elvnek érvényt szerezni. A város jövőjét meghatározó fontos döntésekben mindig a politikai egyezségek, illetve olyan más szempontok domináltak, amelyek alkalmanként szakmailag is kifogásolható döntéseket eredményeztek. Ilyen döntés volt a főtér új arculatának elfogadása, a közszállítás számos megoldatlan problémája és a város jelentős mértékű eladósítása is, ami hosszú évekre veti vissza Marosvásárhely fejlődését. Döntésemben az is közrejátszik, hogy mind a szűk, mind pedig a tágabb környezetemből folyamatosan kapom azokat a visszajelzéseket, hogy az önkormányzati frakció túlságosan kiszolgálja a jelenlegi városvezetés akaratát” – vallja meg.

Irányváltás szükséges

Mint írja, döntése hosszú ideje érlelődik, azonban az Európai Parlamenti választások előtt bejelentésével nem kívánt témát szolgáltatni azoknak, akik a szövetség rossz eredményének szurkoltak. „Ugyanakkor egy évvel az újabb önkormányzati választások előtt úgy gondolom, elegendő idő jut arra, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének és önkormányzati testületének tevékenysége az én jelenlétem nélkül is olyan irányt vegyen, ami feljogosítja arra, hogy újra a marosvásárhelyi magyar választók bizalmát kérhesse. Ehhez mind a helyi tanácsos kollégáknak, mind a városi szervezetnek eredményes munkát kívánok. Önkéntes munkámra minden olyan kezdeményezésben számíthatnak, ami elveimmel és értékrendemmel összeegyeztethető” – zárja sorait.

Soós Zoltán, a 2016-os önkormányzati választás polgármesterjelöltje így kommentálja a hírt: „Minden tiszteletem Furó Judité, aki vállalta a küzdelmet még az RMDSZ városi frakcióján belül is. Nem csak ő látja úgy, hogy az önkormányzati frakció túlságosan kiszolgálja a jelenlegi városvezetés akaratát. Ebben pedig nem kell közösséget vállaljunk”.

Györfi Júlia, a Szabad Emberek Pártjának volt a tanácsosa, egy éve adta át a helyét Pápai László párttársának. „Jól tetted Judit, én tökéletesen megértelek. Marosvásárhelynek sokkal nagyobb szüksége van egyenes, gerinces, becsületes emberekre, akik majd egy sokkal megfelelőbb pillanatban hozzájárulhatnak szakmaiságukkal a város fejlesztéséhez, amennyiben felkérik rá.”

„Marosvásárhelyen jelenleg nincs kivel együttműködni”

Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke: „Köszönjük, hogy vállaltad a már akkor előre láthatóan nem könnyű feladatot és azt is, hogy nem vállalod a kizárólag rövíd távon gondolkodást, valamint a már vállalhatatlan kompromisszumokat. Sajnálatos, de jelenleg tény, civilként néha többet tudunk mozdítani, mint önkormányzati és politikai berkekben. Bár a kettő együttműködésére továbbra is szükség van, remélem lesz még, akivel együttműködhessünk. Marosvásárhelyen úgy néz ki, jelenleg nincs akivel. Van még egy esély egy év múlva ezt helyrehozni.”

Mark Christian Hermann, a Szabad Emberek Pártjának volt tanácsosa szerint Furó helyes és bölcs döntést hozott. Azt írja: „Én sem véletlenül léptem ki a tanácsból, amikor mindaz, ami ott lezajlott már összeegyeztethetetlen volt a saját elveimmel és értékrendemmel: a szájkosár politikája a másik félnek mindenáron való elhallgattatása érdekében, a zárt ajtók mögötti elvtelen háttéralkuk, és nem pusztán a marosvásárhelyi magyar közösség, hanem az összes marosvásárhelyi ember valós szükségleteinek, érdekeinek és jövőjének eladása 30 ezüstpénzért. És még nem is beszéltem azokról a maffiamódszerekről (fenyegetés, megfélemlítés, nyomásgyakorlás stb.) amelyeket volt szerencsém a saját bőrömön megtapasztalni. Kívánok Önnek sok sikert a továbbiakban, mi több, saját tapasztalatból mondom, hogy a közösségért való munkához nem kell szükségszerűen tisztséget betölteni. A mozgástér nagyobb. Kívánom, hogy 2020 után egy megújult frakcióban viszontláthassam.”

Tamási Zsolt a következő a listán

Az RMDSZ tanácsosi listáján dr. Tamási Zsolt, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója következik, aki több sajtóterméknek is azt nyilatkozta, hogy a döntést a közeljövőben fogja meghozni arról, hogy átveszi-e a távozó tanácsos helyét a képviselőtestületben.

Frissítés:

Közben Tamási Zsolt Facebook-bejegyzésben reagált: “Nem vállalom a tanácsosságot. 2016 óta ugyanazok a szempontok vezérelnek: amikor vállaltam, hogy a listára kerüljön a nevem, s most is, amikor nem vállalom a mandátumot. 2016-ban, a helyhatósági választások előtt nagyon bíztam benne, hogy marosvásárhelyi közösségünk felismeri, hogy az összefogásban van az egyedüli esélyünk, hogy Marosvásárhelyért tehessünk. Nem vagyok politikus, de azt világosan láttam, hogy a közösség szolgálatában vállalni kell azt, amire a közösség bizalmat szavaz.

A polgármester jelöltünk mögötti egységes felsorakozás mellett bíztam benne, hogy a városi tanácsosi listán is az egyéni érdekek és kapcsolatok helyett az összefogás alapján fog készülni a rangsorolás. Volt is egy tiszavirágéletű, összefogás alapján készült lista, amelyen engem a harmadik helyre rangsorolt a Maros megyei Területi Állandó Tanács. Ez a lista változott, s nem volt világos számomra, hogy az összefogás jegyében vagy más érdekek miatt. Ezért vállaltam csak a 13-ik helyet. Mert tudtam, hogy ha a közösségi összefogás hozza az erejét, akkor ennyi tanácsosunk lehetett volna az önkormányzatban. S ezzel a bizalommal nem lett volna szabad nem élni. S azt is tudtam, hogy ha a közösségünk megosztottsága marad, akkor az önkormányzati frakciónk nem a város és közösségünk érdekét képviselő városvezetés árnyékában kényszerpályákra kényszerülhet. S ezzel nem tudtam volna azonosulni.

A választások során kiderült, hogy a polgármester jelöltünket nem engedték győzni, s az is, hogy a marosvásárhelyi közösség nem tudott teljesen azonosulni a nem összefogáson alapuló tanácsosi listával. S közben teltek az évek, s kívülről néztem, hogy mit tesznek tanácsosaink. Követtem, hogy sikerül-e a választási ígéretekhez ragaszkodni, vagy bekövetkezik-e a kényszerpálya? Láttam kitartó, következetes állásfoglalásokat, de egy idő utána kényszerpályára kerülést is, a város aktuális vezetése szándékainak kiszolgálását is. Láttam egyre meredekebb belső konfliktusokat a szervezeten belül, s láttam, hogy hogyan veszíti hitelét a marosvásárhelyi lakosság egy része előtt a városvezetést egyre inkább követő városi szervezeti vezetés. S látom azt is, hogy nekünk, marosvásárhelyieknek szükségünk van egy olyan érdekképviseletre, amely értünk, s nem egyes személyekért tesz. S látom azt is, hogy erre most kevés az esély. Az egészséges kompromisszumokon, vagy legalább is az én kompromisszumkészségemen túlmutat az együttműködés a város vezetőségével. Ezért nem tudok azonosulni egy olyan közkatonai szereppel, amikor olyan döntések meghozatalára kényszerülhetnék, amelyre a városi szervezet vezetői a frakciófegyelem alapján kérhetnének, s amelyről tudnám, hogy nem a mi érdekeinket szolgálja.

Most, amikor három év után sor került arra, hogy döntést hozzak: vállalom-e vagy sem, hogy belépjek az önkormányzatba, nem tudok eltekinteni azoktól az alapelvektől, ami miatt az önkormányzatban, RMDSZ tanácsosként való szereplésemet korábban mérlegeltem. Az irány, amelyet a városi vezetés képvisel, távol áll az én értékrendemtől. Ezért még várok. Nem fogadom el, hogy belépjek az önkormányzati tanácsosi testületbe, mert nem arról szól, ami miatt 2016-ban vállaltam volna a tanácsosi szerepet. Várok, mert biztos vagyok benne, hogy nincs más út, csak a szervezet teljes megújítása, biztos vagyok benne, hogy van közösségi összefogás, hogy újra kiépül egy olyan csapat, amellyel együtt városunkért, közösségünkért érdemes vállalni a napi politikát, a szolgálatot.”

Share Button
Ennyien olvasták: 1097

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.