Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Szombat
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső

Medvegondok: vadkárok és együttélés között

Pál Piroska július 14, 2017 Hír & hírháttér

Engedélyezte a székelyföldi medvék kilövését a környezetvédelmi miniszter, miután több százan tüntettek Bukarestben. A törvénytervezet 140 veszélyessé vált medve kilövését teszi lehetővé augusztus 15-étől. A károk és támadások érte települések elöljárói örülnek az előrelépésnek, emellett a lapunk által megszólaltatott ökológus szerint is orvosolni kellene a problémát, megfontoltan, akár a puskát sem mellőzve, ám mentalitásváltás kell a hosszútávú, stabil megoldáshoz.

Elkeserítő a bürokrácia

Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere szerint örvendetes a jóváhagyandó kilövési kvóta, és az elöljáró reméli, hogy nem trófeavadászatra használják ezt fel. Elkeserítőnek tartja viszont, hogy számos település vezetője Bukarestbe kellett utazzon és tüntessen azért, hogy erre a kérdésre valamiféle megoldás szülessen. „A fővárosba utazó 150 ember közössége érdekében dolgozhatott volna azidő alatt is. Szomorú, hogy balkáni módszerekkel, a minisztérium ajtaját kell döngetni ahhoz, hogy felhívják az illetékesek figyelmét az amúgyis nagy médiaérdeklődés mellett zajló ügyre” – mondta.

Hozzátette, Nyárádszeredában nem volt számottevő medvekár a szomszédos településekhez képest, viszont a környék pásztorai kvázi együtt élnek a csúcsragadozókkal. „A pásztorok ismerik leginkább a helyzetet, ők a zöld aktivisták tévés nyilatkozatain csak nevetnek. A hegyen élő nyájőrzők a megoldás megtalálásában is elhanyagolhatatlan segítséget tudnának nyújtani” – véli az elöljáró. Mindamellett, hogy a polgármester környezetvédő embernek tartja magát, ebben az esetben nem tud a „medvével tartani”. „Úgy vélem, a helyi ember érdeke kell az elsődleges legyen, és csak utána a medvéké” – szögezte le.

Hetente érkezik bejelentés medvekárról

Etéd község alpolgármestere, Tekeres Csaba kérdésünkre kifejtette: nem telik el úgy hét, hogy valaki ne jelentsen be vadkárt. Az utolsó épp pénteken volt Siklódon, ahol a juhot hurcolta ki az ólból a medve, és gyümölcsfákat tört össze. „A hozzánk tartozó települések 14 ezer hektáron terülnek el, aminek több mint fele erdős, bozótos, tehát esetünkben nem állja meg az a feltételezés a helyét, hogy nincs élettere a medvének, mégis a falvakba, lakott területre hatol be garázdálkodni” – tudtuk meg.

Azt is elmondta az alpolgármester, hogy a kártérítési dossziék mindenikét jóváhagyták, és hozzávetőlegesen egyéves késéssel érkeznek az összegek a lakosokhoz.

A medve érték!

A „zöld” és szakmai álláspont megismertetése reményében megkerestük Hartel Tibor ökológus kutatót, egyetemi docenst, aki elismeri: vannak problémák, amelyek megoldásért kiáltanak. Úgy véli, az ember-medve együttélést kell újragondolni hosszútávon, de a megfontolt kilövés gondolatától sem zárkózik el. Azt is rettentő fontosnak tartja, hogy a legtöbbször szélsőséges véleményeket közelítsék, azaz a zöld aktivista, illetve a károsult gazda is megoldás-orientáltan álljon a kérdéshez.

„Nincsenek megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy hány medve él az országban, illetve Székelyföldön, így a szaktárca által javasolt 140 egyed csak egy szám, ennek elégségességéről vagy ellenkezőjéről nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Közös érdek, hogy maradjon medve, mert egyrészt ez érték, másrészt az ökoszisztéma megfelelő működéséhez elengedhetetlen a csúcsragadozó jelenléte. Nem akarunk Németország, Svájc helyzetébe kerülni, akik kilőtték az összes medvéjüket” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Románia lehetne a jó példa

A medvekárok és -támadások által sújtott települések lakosai, illetve polgármesterei azzal vádolják a környezetvédőket, hogy városi lakónegyedekben élve nem érzik át a károsultak, sőt a pásztorok helyzetét. Hartel szerint ennek van valóságalapja, de a két csoportnak közösen kell megtalálnia a megoldást. „Egy asztalhoz kell leülniük a városi ökológusoknak a kárszenvedett gazdákkal, pásztorokkal. Az előbbi biztosítja az elméleti hátteret és megoldást, mert az utóbbi túl lokálisan gondolkozik ahhoz, hogy egy nagyléptékű megoldás szülessen. A nagymamám is elszenvedője a medvekároknak, de sem ő, sem én nem akarjuk kilőni őket. Fontos azt is tudni, hogy a környezetvédők nem az emberek kárára akarják megvédeni a medvét, hanem az elméleti tudást akarják biztosítani a populáció és az emberek közötti zavartalan együttéléshez” – magyarázza.

Az ökológus szerint három tengely mentén lehetne gondolkozni, ami a medvekérdést illeti: az első, hogy az intézményrendszereket úgy kell strukturálni – akár újakat létrehozni –, hogy a medvekérdést kezeljük: kutatások, felmérések készítése, kompenzációk sürgetése, vadkárok megtérítése. Másodsorban újra kell gondolni az erdeink, vadállományunk menedzselését, harmadikként pedig az embereket pozitív töltettel újra kell kapcsolni a természethez. „Ezeket a lépéseket nem lehet megspórolni egy fenntartható ökoszisztéma eléréséhez. Ez lenne az elméleti háttér, ám mivel Európa-szerte nincs erre precedens, azaz leírás és rutin sincs, így Romániának történelmi lehetősége van jó példával elöl járni, és megmutatni, hogy az egyedinek számító környezeti értékeinket megőrizzük az emberi életek és javak veszélyeztetése nélkül” – zárta Hartel Tibor.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 700

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.