Központ
2017. október 18. szerda, Lukács
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

Népszámlálási eredmény: Nagy pofon vagy kis tasli?

Központ február 11, 2012 Hír & hírháttér

nepszamlalasNépszámlálási eredmény:

Nagy pofon vagy kis tasli?

Az Országos Statisztikai Intézet az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a 2011. október 20. és 31. között zajlott népszámlálás eredményeit. Eszerint Románia lakossága 2,6 millióval csökkent az elmúlt tíz évben, a romániai magyarságé pedig 194 ezerrel apadt a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer magyar élt az országban, addig – bár nem végleges adatok szerint – 2011-ben 1 millió 238 ezer. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék.

Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a Marosi Egyházmegye esperese, a vásárhelyi Vártemplom lelkésze szerint a népszámlálás aggasztó eredményei annak (is) tulajdoníthatók, hogy kiöregedett Európa. Igaz, a nyugati világ is egy öregedési folyamaton ment keresztül, ott viszont folyamatosan érkezik az utánpótlás Afrikából, Ázsiából: hisz ezen nemzetek migrációjuk során leginkább Nyugat Európát célozzák meg, nem Romániát.

tab

 

Problémák: „rossz szervezés, ami az adatokon is meglátszik”

A romániai számlálósdi körül akkora volt a káosz, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a most ismert adatok megfelelnek a valóságnak, de a fogyás ténye megkérdőjelezhetetlen és aggasztó. A népszámlálás hitelességéről kérdeztük Péter László szociológust. „Jogosnak tekintem azt a felvetést, miszerint a népszámlálási adatok hitelessége megkérdőjelezhető. A nem átlátható előkészítés mellett két pontban ragadható meg a gyenge láncszem: a kérdezőbiztosok rekrutálása és javadalmazása, valamint a CNP és a nemzetiség-vallás-anyanyelv kérdések kötelező-fakultatív státusának menet közbeni változása. Az Országos Statisztikai Intézet és az állam végig rosszul kommunikált, ellentmondó szabályokat adott ki, képtelen volt a válaszadókat motiválni: magyarán tapasztalatlansága erősen kihatott a végeredményre” – fejtette ki véleményét Péter.

Meg kell említenünk a „nem nyilatkozik” kategória kialakulását is. Habár 2011-ben az össznépességnek mindössze 0,31%-a került ebbe a kategóriába, arányuk jelentősen megnövekedett, hisz 2002-ben csupán 1941 olyan személyt regisztráltak, aki nem nyilatkozott a nemzetiségéről. Ennek talán egyik oka az lehet, hogy 910 ezer olyan személy van, aki tartósan külföldön tartózkodik, etnikumukról azonban nincsenek információk. A másik magyarázat, hogy 59.200 olyan személy van, aki nem adta meg az etnikumát (különösen Temes, Kolozs, Bihar és Maros megyékben).

MarosvásárHELYZET

A népszámlálás eredménye szerint a második legnagyobb magyar lakossággal rendelkező megye Maros (Hargita megye után), így részeredmények szerint összlakossága 531.380 fő. Etnikai felosztásban a románok száma a megyében 279.488 (52,60%), a magyaroké 200.989 (37,82), a roma nemzetiségűeké 46.637 (8,78%). A megyeközpont, Marosvásárhely lakosainak száma 127.849, ebből a románok száma 66.441, azaz 51,9%, a magyaroké 57.632, vagyis 44,87%, a romák száma 3.134 (2,45%). Tény viszont az is, hogy Maros megyében tíz év leforgása alatt 1,5%-os a magyar lakosság csökkenése.

„Nem mondok újat azzal, hogy a gyerekvállalás hiánya az egyik oka a magyar lakosság csökkenésének. Bár újabban azt tapasztalom, hogy a magyar értelmiségi kezdi vállalni a harmadik gyereket, de az még mindig nem elég. Ugyanakkor most is érzik, hogy a 80-as években elindult egy nagyon erős migrációs hullám a magyar fiatalság körében, amely leginkább Magyarországot és Svédországot célozta meg, így azt mondhatjuk, hogy hiányzik egy generáció” – vázolta a helyzetet Ötvös. „Én az 50-es években született generáció tagja vagyok, és el kell mondanom, hogy az osztálytársaimnak több mint fele külföldön él, mert itt lehetetlen volt abban az időben az önmegvalósítás. Ez egy nagyon gyakori jelenség és megállíthatatlan folyamat volt akkor, és most is érezzük ennek az utóhatásait” – folytatta a lelkész.

Romák helyzete

Senkinek nem jelentett meglepetést, hogy a magyar kisebbség után a második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik Marosvásárhelyen a lakosság 3,2 százalékát teszik ki. Számuk 619 ezer, ami növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti 535 140 főhöz képest. „Az elmúlt tíz évben a romák számának növekedése párhuzamos alakult a magyar lakosok számának csökkenésével” – állítja Péter.

A romák szaporodása valószínűleg a kulturális és a szociális normáiknak és szokásaiknak tulajdonítható. „A romák még mindig nagyon családcentrikusak és családközelségben élnek. Tudjuk, hogy tizenévesen már gyereket vállalnak, és egy nomád életmód van a tudatalattijukban, illetve azt a családcentrikus állapotot élik át és meg, amely szerint 100-200 évvel más nemzetek is éltek. Ugyanakkor lelkészként láttam és tapasztaltam, hogy a romák sokkal jobban szeretik a kisgyerekeket, mint a magyarok vagy a románok. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy sokkal fiatalabb a roma nemzedék, rengeteg a 20-30 éves közöttük, így a szaporulat természetszerűen jön továbbra is” – mondta el Ötvös.

Megoldás?

„Én úgy gondolom, hogy egy teljesen stabil gazdasági helyzetre volna szükség, ez jelentené az egyetlen megoldást. Jelen pillanatban az egyetemisták egyáltalán nem bizakodóak, hogy (jó) álláshoz jutnak diplomázásuk után. Egy 25 éves fiatal, aki látja, hogy Nyugaton több lehetősége lenne – szakmai előrehaladásban, anyagi javak megteremtésében egyaránt – el is fog menni külföldre” – állítja Ötvös.

A friss kutatások szerint az erdélyi magyarok mintegy 80 százaléka véli úgy, hogy az országban rosszul mennek a dolgok, a közösség fele pedig nem Erdélyben képzeli el gyermekei, unokái jövőjét. Ennek kérdések nélkül megállapítható oka elsősorban az, hogy hiányzik az az élhető jövőkép, amelyet a politikum, a civil és az akadémiai szféra, illetve az erdélyi magyar közszereplőknek közösen kellene megteremteniük.

Mi várható…

Románia lakossága csökkenésének negatív következményeként jelentős mértékben módosulhat az országnak járó európai uniós támogatások összege, Románia EU-n belüli súlya és akár a román törvényhozás összetétele is. Ugyanakkor a 2,6 millió fős csökkenés nyomán jelentős uniós pénzektől eshet el az ország, így a két és fél millió ember „hiányának” komoly következményei lehetnek.

„Azt hiszem, hogy továbbra is apadás lesz, de lehet, hogy nem ennyire nagyméretű. Vásárhelyi lelkészként, úgy látom, hogy ez az apadás némiképp lelassult. A vártemplomi gyülekezetben is „kiegyenlítődtek” a nemzedékek. Most már ugyanannyi fiatal van, mint középkorú és öreg, holott tíz-húsz évvel ezelőtt a gyülekezet zöme középkorú és idős személy volt. Nagyon remélem, hogy az ország számol azzal, hogy ha nem maradnak itt a fiatalok, akkor nem lesz utánpótlás, és az időseket sem lehet szociálisan gondozni és fenntartani. Éppen emiatt egy olyan gazdasági (és nem csak) struktúrát kell kialakítaniuk, amely mérsékeli a szociális-gazdasági problémákat, munkalehetőségeket teremt, ezáltal csökkenti az elvándorlást, emellett pedig növeli a gyerekvállalási kedvet” – összegzett Ötvös József.

Share Button
Ennyien olvasták: 189

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.