Központ
2017. november 19. vasárnap, Erzsébet
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Havazás
Kedd
Havazás

Politika 2.0 – Digitális bevándorlóink

Központ március 9, 2012 Hír & hírháttér

Politika 2.0 – Digitális bevándorlóink

fb_barat

„Ha nincs Facebookod, nem is létezel” – állítják egyesek. Sokunkból jogosan válthat ki felháborodást a kijelentés, de az információs társadalom jellemzéseként ez az állítás maradéktalanul megállja a helyét. Szkeptikusok vagy akár képmutatók azok, akik a közösségi hálózatok hatását próbálják elbagatellizálni, hisz a Facebook egyéniségünk virtuális térre való kivetítése, folytatása, akár kiegészítése. Teret ad az információ-közlésnek, vélemény-nyilvánításnak, és – miért ne – a manipulációnak is.


 
A politikai pártok is hamar felfedezték a modern kommunikációs eszközök alkalmazásának az előnyeit ismertségük és népszerűségük növelésére. Az amerikai elnökválasztási kampányokban sorra jelentek meg az új technikai vívmányok, s noha a széles közönség számára csak a 90-es években vált ismertté az internet, az 1996-os kampányban már megjelent az első elnökjelölti honlap. A következőkben a népszerű Facebook közösségi hálózat és a politika, pontosabban a marosvásárhelyi helyhatósági választási kampány kapcsolatát próbáljuk feltérképezni.  
A Facebookot eredetileg személyes kapcsolatok gondozására fejlesztették ki. Bár ma már korlátozás nélkül termékek, márkák, szolgáltatások is gyűjthetnek maguk köré rajongókat, a közösségi oldal megőrizte személyközpontúságát. Ennek megfelelően a Facebookot a mai napig nem pártok, sokkal inkább vezető politikusaik kommunikációs csatornájaként használják a kampányban. Tudni kell, hogy a közösségi médiát, és kiemelve e közösségi portált sikeresen először Barack Obama alkalmazta politikai kampánya során, és győzelmét a közösségi média segítségével elért szavazóknak (is) köszönheti

Miért Facebook-kampány?
A közösségi oldal esélyt adott arra, hogy a fiatalokhoz kevesebbet szóló, papírra jegyzetelő, mobiltelefont is alig használó politikusi képet egy, a digitális kihívások közepette is fejlődni képes, az innovatív, korszerű megoldások felé nyitni tudó vezetői arculattal váltsák fel. Az állampolgári részvétel új formáját teremtette meg azáltal, hogy a virtuális érdeklődést valódi támogatássá alakította. Míg korábban, a klasszikus tömegkommunikációs eszközök jellegénél fogva, a jelölt és a választó egyre jobban eltávolodott egymástól, az internetes médium – a különböző kétirányú kommunikációs eszközök segítségével – visszaadta a választónak a közösségi döntés élményét.
A közösségi oldalakat a kampánystáb első lépésben arra használta, hogy informálódjon az érdeklődőkről; a megadott személyes adatokból minél jobban feltérképezze a szimpatizánstábort, hogy azután kifinomult statisztikai módszerekkel rendkívül pontosan vehesse őket célba a kifejezetten nekik szánt üzenetekkel (ezt nevezik szaknyelven microtargetingnek)
Olyan szintre fejlődött ez, hogy az állampolgárok részéről ma már elvárás, hogy egy pártnak legyen saját webes megjelenése, ahol elérhetők a különböző információk a pártról és a jelöltjeikről.  

Tények és adatok
A Facebooknak 4.407.508. felhasználója van országszerte, amelyből 91,36% megadta a lakhelyét. Nemek szerint a nők és a férfiak szinte teljesen egyenlő arányban reprezentáltak. Politikailag nagyon fontos adat, hogy a Facebook felhasználóinak 82 százaléka szavazóképes állampolgár: 62 százalékuk 18 és 34 év közöttiek, 20 százalék pedig 35-52 között. A február végi felmérések szerint Marosvásárhelyen 70.380 Facebook felhasználót regisztráltak.

Kik a virtuális agora „uralkodói”?

Dr. Benedek Imre
A Polgári Koalíció polgármester-jelöltjének Facebook adatlapjára minimalizmus jellemző, a megosztott hivatkozásai a professzor hivatalos honlapjára navigálnak bennünket, ahol nyilatkozatokat és állásfoglalásokat találunk MOGYE-ügyben, polgármester-jelöltség témakörben, illetve szakmai életébe is betekintést nyerhetünk. Képet egyetlen egyet találunk a kardiológusról, szavazótáborára inkább szakmaiságával szeretne hatni, mintsem személyiségével. Előnye a honlapnak, de az adatlapjának is, hogy minden bejegyzés románul és magyarul is megjelenik. Ezzel a közösségi oldalt használó potenciális román és magyar szavazókat is eléri.

Smaranda Enache
A PEL társelnöke közepesen aktív facebookozó, viszont szívesen oszt meg a róla íródott és szóló cikkeket, leginkább román nyelven. Ugyanakkor az általa hirdetett értékekhez és eszmékhez kapcsolódó írásokat is megtalálhatjuk az adatlapján (Verespatak megmentéséért lobbizó cikkek, SMURD-ot és Raed Arafatot támogató anyagok). Már a közösségi hálón látszik, hogy a polgármesteri székért induló Enache szavazótábora etnikailag igencsak vegyes: hozzászólások, gratulációk, bátorítások román és magyar oldalról egyaránt bőven érkeznek.

Dr. Vass Levente
Hármójuk közül az urológus adatlapja a legkidolgozottabb: családi kapcsolatok fel vannak tűntetve, és a politikai témájú cikkek közzététele mellett, erős interaktív kommunikáció létezik: egy-egy hivatkozásához több mint ötven hozzászóló osztotta meg a véleményét, akikből könnyen kiszűrhető, hogy dr. Vass kinek szimpatikus, illetve ki az, aki június 10-én nagy valószínűséggel nem az ő nevére üti a pecsétet. Facebookon zajlott és zajlik dr. Vass és Frunda György szenátor nyilatkozatháborúja is, amelyet a doktor közösségi hálón levő barátainak eszmecseréje folytatott. Bejegyzéseinek zöme magyarul olvasható, de érdekes módon román nyelvű bejegyzéseket is találunk, amelyek – csak feltételezhetjük, hogy – a román sajtó képviselőinek szólnak (sikeresen, mert több bejegyzéséből is cikk jelent meg a román sajtóban).
Vass adatlapját a politikus magánemberként történő bemutatása is jellemzi: fotóalbumokban családjáról, gyerekeiről találunk képeket, informális viseletben, és a hétköznapi életéről is vannak feltöltött képek. Picit erőltetettnek tűnik ez, de valószínűleg ennek oka ott kereshető, hogy a webkettes politikai színteret tanulmányozó szakemberek szerint a személyes hangvételre a kampány alatt a választók részéről nagy a kereslet.

A Facebook-kampány előnyei
Egy viszonylag új dologról beszélünk, így megkerülhetetlen ennek előnyeit és hátrányait is tárgyalni. A közösségi hálón, meg egyáltalán az interneten történő politikai kampányok legszembetűnőbb előnye, hogy nagyon könnyen előállítható az információ, nagy mennyiségű információ tehető hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, ez pedig igen csekély költségvetést igényel, és mégis hatalmasat lehet vele szólni. Látható, hogy a netkampány használata költséghatékony, alkalmazása nem igényli kiterjedt kiszolgáló apparátus működtetését, drága piackutatások
és infrastrukturális beruházások megvalósítását.
Másik előnye, hogy a kommunikáció közvetlenül valósul meg: kikerülhető ezzel a média, amely tudjuk, hogy néha ferdít(het) a politikus mondanivalóján, vagy az újságíró úgy manipulálja az információt, ahogy az esetleges kenyéradójának a legoptimálisabb legyen.
Ugyanakkor a közösségi hálón megteremthető a figyelem folyamatos fenntartása, az információk eszméletlenül gyors áramlásával: a folyamatos feltöltés lehetőségét teremti meg, így továbbfejlesztett adatgyűjtést tesz lehetővé. Emellett földrajzi határoktól független rendszerek kiépítését teszi lehetővé.
A webkettes kampány leginkább meglovagolt és legnagyobb változást előidéző hozadéka az interaktivitás megteremtése. Visszajelzések rögzíthetők a befogadóktól, ugyanakkor a potenciális választók is eljuttathatják üzeneteiket a politikai szereplőknek.

És hátrányai…
Ahogy ez lenni szokott a webkettes kampányolás hátrányai éppen az előnyeiből származnak: éspedig a nagymennyiségű információ közzétételének a lehetősége magában hordozza az információ-túlterheltség lehetőségét, sőt, biztosan elő is idézi azt. A kampány ezen szinte ingyenes felületét oly mértékben használatba veszik a politikusok (és nem csak), hogy tömérdek információ gyülemlik fel, és a tájékozódni vágyó személy „eltéved” ebben az információrengetegben. Nem biztos, hogy ki tudja szűrni a számára fontos és hasznos adatokat, illetve az is megkérdőjelezhető, hogy a ténylegesen – a microtargeting révén – „neki szánt” információ célba ér. Tehát a hátrányok ugyanúgy hatnak az információk megosztójára, ahogy azok keresőjére is.
A média kikerülése is negatív tényezőkkel járhat: mivel senki nem ellenőrzi le a Facebookon közzétett hivatkozásokat, a kritikai funkciót ellátó személyek és közvetítők hiánya magába hordozza a negatív hírverés lehetőségét.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a politikai elit egy része felismerte, hogy az emberek választási döntéseinek befolyásolásában a web 2.0 paradigmaváltást jelent. A cikk keretes szerkezete eléréséért visszakanyarodok legelső kijelentésemhez, amit politikusokra szabnék: ha nem vagy jelen a virtuális agorán, nem lehetsz a politikai élet középpontjában. Sarkítva talán, de azt is mondhatjuk, hogy napjainkban egy potenciális szavazótól érkező Like részben ekvivalens egy vasárnapi pecsétleütéssel.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 177

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.