Központ
2017. október 19. csütörtök, Nándor
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült
Derült
Szombat
Derült

Számonkérhetőséget vinni a politikába

Központ április 4, 2013 Hír & hírháttér

wassSzámonkérhetőséget
vinni a politikába

Beszélgetés dr. Vass Leventével

 

– Lassan egy esztendeje, hogy két fronton – egyrészt politikai, másrészt szakmai téren – küzd a Frunda család ellen. Mi volt az első: a tyúk vagy a tojás? Pontosabban: ön szerint mi volt a konfliktus kiváltó oka?

– A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség 90-es évekbeli alelnökeként, elnökeként, majd az Országos Diákszövetség elnökeként számtalan programot bonyolítottunk, így nyomon követhettem, hogy melyik marosvásárhelyi magyar politikus próbált civil szervezeteinken önzetlenül segíteni, vagy saját kezdeményezésekkel rukkolni elő. Aki nem volt fogékony erre, az nem tudta később sem átérezni a közösségünk gondjait, nehézségeit.

Akkoriban az urológián csak Bakos János volt adjunktusi tisztségben, neki köszönhetően választottam az urológiát a bukaresti sikeres rezidens vizsgámat követően. Bakos nyugdíjazása után gyakornoki, tanársegédi vizsgáimon kizárólag román emberek vettek részt, egyetemi szárnysegédként egyedül és becsülettel szolgáltam a két román orvosprofesszort és az útközben doktorátust is szerzett, adjunktussá előléptetett magyar egyetemi előadásokat tartó oktatót is. Az urológusi szakvizsgámra is egyedüli erdélyiként Bukarestben, Sinescu tanárhoz jelentkeztem és dicsérettel vizsgáztam. Rezidens éveim alatt ösztöndíjat, támogatást nem kaptam, sőt egy franciaországi továbbképzés után is megrovásban részesültem a magyar vonalon, amire a klinika akkori román vezetője csak annyit mondott biztatásként, négyszemközt, hogy „ez a képzés és Párizs megért ennyit”.

Engedje meg, hogy még két gondolattal kiegészítsem válaszom. Három gyermekes családból származva, három gyermek édesapjaként egy kicsit élcelődve csak annyit, hogy zsák a foltját megkapja; de a család az több mint a szülők, a család a gyerekek hazája.


– A szakmánál maradva, milyen a MOGYE magyar oktatóinak hangulata, tekintettel az intézmény vezetősége részéről sokakat – köztük önt is – ért támadásokra, megtorló intézkedésekre?

– Nem jó a hangulat. A kis lépések politikájának megoldásait szeptemberben ráerőltették a magyar vezetőségre, és így egy lehetetlen állapot fele halad a rendszer. A segíteni akaró román vezetőség kényszerpályán van tartva a kevésbé látszó radikális belső véleményformálók által, ezért nehezen tud a jóindulat mellett hiteles garanciáit felmutatni.

A magyar képviseletet pedig kénytelen-kelletlen a szeptemberi döntés értelmében két különböző tanári kar választotta meg. Az egyiket a magyar a másikat a román anyanyelvű oktatók választották, és ezek külön csoportok is maradtak annak ellenére, hogy van közöttük is olyan, akinek velünk, mellettünk lenne a helye. Tovább gyengíti a képviseletet, hogy néhányan személyes elfoglaltságukra hivatkozva vonják ki magukat a kockázatvállalás alól. Nem elhanyagolható, hogy az ön által is említett megtorlások szervezett formája, mértéke, a melléje társult dobverés és ezek ismétlődése is hozzájárul a gerillahangulat kialakulásához. Az én esetemre térve egyszerű a válasz és nem rendhagyó, mert az ellenem felhozott koholt vádakat egy magyar oktató szolgáltatja. Céljuk: a politikából kölcsönvett eszközökkel egyéni és közösségi megbélyegzés, lejáratás. Nagyon nehéz ellene harcolni, de mindent megteszek én is azért, hogy lábon maradjak, maradjunk. A támadások jellege és forrásának az azonosítása megerősítik bennem azt a hitet, hogy ezt tovább kell bírni és azt is, hogy jó úton járok.


– Kanyarodjunk vissza a politikához. Februárban önt a vásárhelyi szervezet tisztújításakor egy, az RMDSZ-ben a demokrácia elvei mellett síkra szállni szándékozó „alternatív” csoport tanácsadójává választották. Alig néhány nappal később azonban – legalábbis az SZKT-n mondott beszéde ezt látszik bizonyítani – ön mintha letette volna a fegyvert. Miért?

– Rendelkezünk azzal a politikai bölcsességgel, hogy egy lendületes, célba jutott SZKT-beszéd ne szoruljon magyarázkodásra, sőt a nálunk nagyobb politikai tapasztalattal rendelkezők számára is azt sugallja, hogy egy olyan okosan szerveződő ellenállással van dolguk, amely ha kell, politikai eszközöket is képes használni közösségi céljai eléréséért. A vásárhelyi magyarság megvezetése ellen, egy antidemokratikus, félelemre alapozott színlelt választás ellen emeltük fel a hangunkat úgy, hogy nem volt aláírási jogunk és pecsétünk sem. A 48 óra alatt regisztrált hatszáz marosvásárhelyi aláírása és a szép számban megjelentek bátorsága, demokrácia iránti igénye dicséretes és pozitív fogadtatásban részesült. A beszédemet megelőzően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a történtek ellenére marad a megválasztott elnökük, de azóta már megyei elnököt és TKT-elnököt is választottak úgy, hogy mind a hárman tagjai voltak a marosvásárhelyi átszervező bizottságnak. A marosvásárhelyiek figyelnek, és nem ezekben a hónapokban fogják a hangjukat hallatni, eljön majd annak az ideje is. Azt hiszem, nem férhet senkinek kétsége ahhoz, hogy nekem mi a véleményem, de azt is látnunk kell, hogy ha hosszú távra akarunk berendezkedni, akkor szükségünk van arra, hogy az emberek megbizonyosodjanak afelől, hogy tudunk csatát veszteni a körülmények miatt, de képesek vagyunk abból megerősödve talpra is állni. Minden politikai akciónak megvan a hozadéka. A felelős hozzáállás azt bizonyítja, hogy az amúgy is megkeseredett emberekben a feszültséget egy akció során nem kívánjuk sokáig fenntartani, és nem próbáljuk meg belőle a lehetetlent is kisajtolni. De minden lezárás egy lehetőség is a számonkérésre, és én ezt teszem most is, amikor arra emlékeztetem őket, hogy ígéretükkel ellentétben az együttgondolkodás érdekében nem kerestek meg egyetlen „alternatív” körzeti elnököt sem, olyan embereket, akik Kerekes Károly kampányát önkéntesként, igazi mozgalmárként támogatták.


– Egyelőre nagy a csend az „alternatívok” körül. Egyáltalán létezik még a csoport? Milyen tanácsokkal látja el őket? És ami a legfontosabb, milyen lépések várhatók részükről a közeljövőben?

– Azt hiszem, erre a kérdésre részben választ adnak az előbb elmondottak. Mi hittünk és hiszünk abban, hogy minden magyar számít, még akkor is, ha ezt most elfelejteni próbálja néhány fiatal újdonsült vezető. Megnyugodhatnak, nem fogunk rendezvényeikre ellenrendezvényeket szervezni, sőt örvendenénk, ha megértenék a valós civil önkéntesség fontosságát, új támogatásokat vonnának be a civilek számára, és nem a már létező forrásokat próbálják politikára hangolni.  A két választás között fogjuk az ellenzékiség megjelenítésével kivívni az emberek elismerését, és a választás körüli időpontban elősegíteni a politikai normalitás, rendeződés folyamatát. Az emberekhez fordulunk nap mint nap. Azokkal ellentétben, akik azt mondják, „majd az EP-választásokon meglátják!”, én azt hangoztatom, hogy az egy jó lehetőség lesz majd arra, hogy a képviseleti helyeink megszerzéséért ellenzéki retorikával szálljunk síkra, de mutatókat építsünk be annak bizonyítására, hogy a mi mozgósító erőnk jelentősebb egy erdélyi közös „európai néppárti érdekérvényesítésben”, mint a ma látszó előretolt helyőrségük. A politikai egyesület formáján már ma dolgozunk.


– Hamarosan kongresszust tart az RMDSZ. Mit remél ettől az eseménytől, illetve hogyan látja saját politikai jövőjét?  

– Világosan bejelentettem, hogy politikai vezető beosztást a következő három évben nem kívánok a szervezeten belül elfoglalni. Teszem mindezt azért, hogy kétség se férjen akarásunk és megnyilvánulásaink demokratikus és alulról építkező jellegéhez. Jelenleg SZKT-tag vagyok és a továbbiakban is megpróbálom ezt a képviseleti helyemet megtartani. Ha nem sikerül, akkor még több időt tudok majd a családomra, a szakmámra és a formák kidolgozására fordítani.

Erdélyi, marosvásárhelyi magyar értelmiségiként szeretném, ha egyszer egy kongresszus előtt arról beszélhetnénk majd, hogy milyen reményeket válthat ki erdélyi magyar közösségünkben a következetesen végigvitt program, illetve milyen, a megvalósítás folyamatában is követhető mutatókat kell mellérendelni minden célhoz, hogy számonkérhetőségről is beszélhessünk végre.

Share Button
Ennyien olvasták: 143

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.