Székely külpolitika?
Hétfői sajtótájékoztatóján a Székely Nemzeti Tanács elnöke Dél-Tirolban tett látogatásáról számolt be. Izsák Balázs szerint a látogatást úgy lehet tekinteni, mint az önálló székely diplomácia kezdetét, ugyanakkor mérföldkőnek számít olyan szempontból is, hogy Dél-Tirol hivatalosságai először találkoztak Székelyföld küldöttségével.
„Közvetlen beszélgetést folytattunk, amely végén a bolzanoiak erkölcsi és politikai támogatásukról biztosítottak. Lehetőségünk volt a dél-tiroli Európai Akadémia kutatóival is találkozni. Egyetértettünk abban, hogy az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével élni kell, és ennek érdekében együttműködünk. Tájékoztattuk őket a székelyekről, eredetükről, történelmi eseményekről, átélésekről, sorskérdésekről, hogy térségünkben a ’89 előtti iparosítás célja az etnikai arányok megváltoztatása volt” – fogalmazott Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Autonómia-modell Székelyföldnek
Dél-Tirol autonóm tartományt 1919-ben csatolták Olaszországhoz. Az egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartozó Tirol déli részében túlnyomóan német anyanyelvű közösség élt, a ladin anyanyelvűek aránya 4%, az olaszoké 3% volt. A fasiszta uralom megpróbálta elolaszosítani és elűzni, illetve áttelepíteni a Német Birodalomba az itt élőket. Erőteljes próbálkozások, és hosszas tárgyalások után 1971-ben létrejött a dél-tiroli autonómia, ami ma többszörösen példaértékű Európában.
Izsák elmondta, hogy Marosvásárhely és a Székelyföld is példát vehetne a dél-tiroli autonómiáról, ahol az etnikai arányoknak megfelelően alkalmazzák az önkormányzati tisztségviselőket, az igazságszolgáltatásban tevékenykedőket és az önkormányzati rendőrség alkalmazottait, ahol a törvény szerint a közszolgálatban dolgozók mindkét nyelv tudását igazoló bizonyítványt kell felmutatniuk, ahhoz, hogy az állást betölthessék. Ugyanakkor az intézmények, a vendéglátó-ipari egységek, a fogyasztási cikkek, az utcák, terek nevei mind-mind két nyelven, azaz németül és olaszul is fel vannak tüntetve.
„Szövetségesre leltünk Dél-Tirolban, hiszen az érdekünk közös, de el fogunk látogatni Észak-Írországba, Skóciába, Katalóniába, hogy bővüljön a szövetségesek köre” – ismertette az SZNT elnöke.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az SZNT hogyan vélekedik a polgári kezdeményezés körül kialakult RMDSZ-Tőkés László tülekedésről, Izsák elmondta, hogy dicséretesnek tartja, hogy felfigyelnek erre az emberek, megmozgatja a politikai pártokat is, így érdembeli vita jöhet létre, amelynek pozitív hatásai is lehetnek.
Ugyanakkor érdekes megjegyeznünk azt is, hogy egy polgári kezdeményezés a civil szférának szól tulajdonképpen. Így jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy politikai alakulatok miért szeretnének ennek (is) az élére állni? Politikai tőkekovácsolás a cél, vagy elmulasztott feladataik miatti önigazolás lenne, vagy egyszerűen a felelet az, hogy választási évben vagyunk?
