A klímaváltozás és Marosvásárhely fenntartható fejlődése képezte a témáját annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Fókusz Öko Központ, a Marosszéki Közösségi Alapítvány, a Rhododendron és az unDAverde környezetvédelmi szervezetek rendeztek kedden a Köpeczi-Teleki Házban. A résztvevők arra keresték a választ: miképp lehetne zöldebb, élhetőbb hely Marosvásárhely.
Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke elmondta, úgy véli, hogy a városok – Marosvásárhely is – a fogyasztói társadalom tipikus csapdájába estek, de át kell hidalni ezeket a problémákat, és a jelenlévő helyzethez kell alkalmazkodni. Szerinte a városvezetésnek nem a parkolóhelyek kialakítására kellene összpontosítania, hanem újabb zöldövezeteket, parkokat kellene létesítenie, szökőkutakat építtetnie, hogy csökkentsék a levegőszennyezést, a betonépületek között egyre elviselhetetlenebb hőséget. „Emellett tudatosan kell váltani a globalizációról a lokalizációra: utcai könyvespolcok létrehozásával, a városi környezetet úgy összekapcsolni a falusival, hogy a hipermarketek helyett a helyi termelőktől vásároljunk. Szerintem Vásárhely is lehet a változások városa” – jelentette ki Hajdú.
A zöldövezet jótékony hatásai
A város lakosságát évek óta foglalkoztatják az egyre ritkuló zöldövezetek, a fakivágások, -csonkítások, a kerékpárutak hiánya, a gépkocsiparkolók kialakítása a parkok, játszóterek rovására. Szakács László, a Rhododendron Egyesület elnöke is erről beszélt, és kiemelte, hogy a zöldövezeteknek nem csak esztétikai, hanem egészségmegőrző szerepe is van a városokban. Az optimális zöldövezetarány urbánus közegben 50-60 négyzetméter/fő, ám Vásárhelyen csak 20 négyzetméter/fő zöldövezetet számoltak a hatóságok, de Szakács szkeptikus ezt illetően. „A zöldövezet a legolcsóbb, legegyszerűbb és leghatékonyabb út a tiszta levegőhöz, a klímaváltozás szabályozásához: a nyári hőmérséklet enyhítéséhez. Egy köbméter lomb tavasztól őszig 0.65 kg oxigént termel, 0.59 széndioxidot szív magába, 4,5 kilogramm port szűr meg és 47 liter vizet bocsát ki a légkörbe” – ismertette az adatokat.
Csak kilenc fát kell kivágni a Vársétányon
Ami Dorin Florea vársétányi favágásának szándékát illeti, Szakács szerint a meglévő 109-ből legtöbb kilencet kellene kivágni, viszont elismerte, hogy a többi fa is a száraz ágaktól való szakszerű tisztításra szorul.
Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány vezetője a kerékpáros forgalomról szólt előadásában. Statisztikai adatokra hivatkozva bizonyította, hogy Marosvásárhelyen, míg 2011-ben kilenc kerékpárost érintő balesetet tartottak nyilván, tavaly ezek száma negyven volt, az esetek felében a gépkocsivezető, a másik felében a kerékpározó volt a baleset okozója. Nyilvánosságra hozta azon felmérésük eredményét is, amelyet a tanintézmények diákjai körében készítettek, és az otthonról iskolába történő eljutást biztosító járműre kérdezett rá. „A felmérés következtetései azt mutatják, hogy a diákok nagyrésze a szüleivel, autóval jut el az iskolába, és az is szembetűnő, hogy elenyésző százalékuk választja a kerékpárt közlekedési eszközként. Az utóbbi mellőzését leginkább azzal indokolták, hogy nem érzik biztonságban magukat a városi forgalomban” – összegzett Gál.
Klaus Birthler építészmérnök, az UnDa Verde Egyesület tagja öt aspektusra hívta fel a figyelmet, amely a klímaváltozást kezeli: olyan felületek létrehozása, amely vízmegtartó képességgel rendelkezik: a zöldövezetek, parkok előnyben részesítése a beton és piskótakő ellenében, a másik a fák lombfelületének növelése, a harmadik a természeti kincsek felhasználása, valamint a városszéli terjeszkedés szabályozása, végül pedig olyan környezettudatos épületek tervezése, amelynek a fenntartási költsége a nullához közelít.
Soós: Nem leszek tanácsos Florea mellett!
A konferencián civil szervezetek mellett jelen volt Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója, Soós Zoltán polgármesterjelölt, illetve Peti András alpolgármester is. Soós Zoltán erős jelzőkkel illette a jelenlegi városvezetést és a városvezetőt, és fájlalta, hogy tanácsosként sem tudta érdemben a lakosok érdekeit szolgálni Dorin Florea kerékkötései miatt. „A városvezető mindig talál egy félig legális megoldást a zöldövezet kiirtásához. A szakembereket eltávolította a szakbizottságokból, és bólogató Jánosokkal vette körül magát. Változás kell, ehhez jómagam is hozzájárulok, hisz nem akarok tanácsos lenni a Florea által vezetett önkormányzatban” – szögezte le Soós.
Peti szerint árnyaltabb a helyzet, és minden nehézség ellenére történtek apró, de pozitív előrelépések: például a civil szférát sikerült bevonni a döntéshozó bizottságokba. Az alpolgármester továbbra is a nem kormányzati szervezetek támogatását és szerepvállalását kéri.
A tömegközlekedés a lakosok 80%-ának ingyenes
Csegzi Sándor a hivatalt ért támadásokat védte ki, és felvázolta, hogy az elmúlt időben történtek fejlesztések és nagyobb volumenű beruházások is: a lakónegyedi piacok korszerűsítése, a Somostető felújítása, az állatkert és a Víkend szabadidős központ fejlesztése, ugyanakkor számos játszóteret is létrehoztak. „Rengeteg kritika éri a vásárhelyi tömegközlekedést, de sokan el szeretnek feledkezni arról, hogy a lakosok 80%-a – diákok, nyugdíjasok, egyetemisták, veteránok stb. – ingyen használja azt” – világította meg az érem másik oldalát Csegzi.
A konferencián nem születtek látványos eredmények, ám elindult egyfajta párbeszéd a környezetvédő civil szervezetek és a város elöljárói között. A jelenlévők elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért a kormányzati, döntéshozói jogkörrel rendelkező környezetvédelmi szervezetek nem tartották fontosnak a közvitát, és nem képviseltették magukat az eseményen.
