Központ
2017. július 23. vasárnap, Lenke
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Zivatar valószínű
Kedd
Zivatar valószínű

200 éve született a magyar irodalom géniusza, Arany János

Központ március 3, 2017 Kultúra

Emlékév, virágok, koszorúk…200 éve született Arany János, akit csak azért nem neveztek koszorús költőnek, mert hatalmas ijedtséggel fogadott minden nyilvános elismerést, zajos felhajtást. A csendet szerette, a maga szűk kis körét, a szülőfaluját, az övéit, Petőfit és a szabadságot.

Petőfi a korán ellobbant zseni, Arany a sokat megélt óriás. Valahogy így tanították az iskolában, csakhogy ez a kettőség azt sugallja, mintha a Toldi írója irodalmunk szürke eminenciása lett volna. Szó sincs erről! Arany János a magyar költészet zseniális művésze, aki egyfelől halhatatlan műveket alkotott az utókor számára, és mesteri fokon használta a nyelvet, másfelől az egész magyar költészet kötőanyagát is ő alkotta meg. Műfajokat és technikákat teremtett meg, mindezeket rendszerbe foglalta. Kötőfejedelemmé vált annak ellenére, hogy minden porcikája tiltakozott a nyilvánosság, a megmutatkozás, a közfigyelem ellen.

Megkapta a létező legmagasabb hivatalos elismerést, a Szent-István rendet, nevét mindenki ismerte, holttestét az Akadémia épületében ravatalozták fel, és gyászlobogót tűztek a főváros falaira temetése napján. Hatalmas tömeg kísérte el utolsó útjára, sokan közülük felidézték azokat a búcsúzó sorokat, amelyeket ő írt Széchenyi halála után: „Nem hal meg az, ki millióra költi / dús élte kincsét, ámbár napja múl…”

Kiút a semmiből

Arany György és Megyeri Sára fia a legmélyebb szegénységből emelkedett ilyen magasságba, tehetségén kívül szorgalmával lett a magyar kultúra egyik óriása. A róla készült fotókon egy bajuszos ember nézz vissza ránk, akit gazdálkodónak nézne az ember, nem irodalmi géniusznak. Persze ez nem csoda, hiszen életének több mint felét szeretett szülőfalujában, Nagyszalontán töltötte, és még az Akadémia titkáraként is azt tervezte, hogy visszaköltözik oda, öreg napjaiban csendben gazdálkodik majd az Alföld szélén.

Családi kör

A csenevész kisfiú tízedik gyerekként született, de testvérei közül csak a legidősebb Sára maradt életben, a többiek torokgyíkban, tüdőbajban, epilepsziában meghaltak.

Ezek után nem csoda, hogy a sok veszteségbe és nélkülözésbe belefáradó szülők a legnagyobb gonddal nevelték a kisfiút, aki beteges volt ugyan, de olyan okos és komoly, hogy apja és anyja úgy döntött „e fiúból pap lesz, akárki meglássa…”

Háromévesen apjától már a betűket tanulgatta, hallgatta az öreg meséit, és azt is túlélte, amikor hatéves korábban leégett a házuk, és a családnak attól kezdve az istállóban kellett meghúznia magát.

Már gyerekként segédtanár lett, hogy pénzt keressen, és egész életében megmaradt beosztó, puritán életvitelű embernek, még akkor is, amikor már bőséges jövedelemre tett szert. A helyi iskola után a debreceni kollégiumba került, de váratlan fordulattal hátat fordított az egésznek, felcsapott vándorszínésznek, ám gyorsan ott is hagyta.

Világmegváltásról akkor még szó sem lehetett, így a fiatalember, aki jórészt a maga erejéből megtanult franciául, németül, latinul, görögül és valósággal falta a könyveket, szülőfaluja iskolájának igazgatóhelyettese lett.

A titokzatos múzsa

A hat nyelven olvasó Arany huszonhárom évesen vette feleségül Ercsey Juliannát, egy ügyvéd törvénytelen lányát, akivel élete végéig harmóniában élt. A magyar költőfeleségek közül majdnem mindenkiről többet tudunk. Vannak köztük ihletett múzsák, a házi tűzhely őrei és nehéz természetű hisztérikák. Ercsey Juliannáról a kortársak nem jegyeztek fel szinte semmit, abból a kevésből, amit leírtak, úgy tűnik, mindenben támogatta férjét. Biztosan ő volt az első olvasója a Toldinak is, amellyel Arany berobbant a magyar irodalomba, nem túlzás azt állítani, hogy a hallhatatlanságba. Ennek a csodálatos műnek a fénye átragyog a „kötelező olvasmány” címkén. Aki teheti, az emlékévben vegye elő megint, olvassa, időzzön el vele, hiszen Arany nemcsak költőként, hanem emberként is sokat tudott.

A Kisfaludy Társaság pályázatára készült a mű, és a fődíjon túl meghozta Arany számára Petőfi barátságát is. És bár kapcsolatuk összesen két és fél évig tarthatott, mindkettőjüket elkísérte a sírig…

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 363

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.