Központ
2019. augusztus 17. szombat, Jácint

A keresztény egyház születésnapja Erdélyben

Nagy-Bodó Tibor május 31, 2019 Kultúra

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi szentmiséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának – Sávuot – napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók, ünneplése egyidős az egyházzal. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé. Összeállításunkban egyházi vezetőink válaszait és gondolatait olvashatják a szóban forgó ünnepről.

Ötvös József, a Vártemplom nyugalmazott református lelkipásztora, volt esperes:
A PÜNKÖSD TITOK, ERŐ ÉS MÉLTÓSÁG

– Ha pünkösdről kérdeznek meg, általában három jelzős kifejezés jut eszembe: szent titokzatosság, félelmetes erő és méltóságteljes egyházi ünnep.
Szent titokzatossága ma is ott rejlik bibliai megörökítésének rejtelmességében, hiszen égből alászálló „lángnyelvek” valami érthetetlen valóságot, megfoghatatlan realitást adnak az ünnepi esemény leírásának. Szent titokzatosságát erősíti az isteni történet emberi elmesélése, amint ott olvasható az Újszövetség történeti könyvének elején: „mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni”.
Egy igemagyarázó szerint ez a félelmetes Bábel tornyának megsemmisítésére adott isteni válasz, mert Bábel városánál egy nyelvet beszélő emberek nem értették meg egymást, és most pünkösdben sok nyelvet szólók Jeruzsálemben mindent értenek.
Félelmetes erőként jelenik meg pünkösd eseményében a Szentháromság Isten létének harmadik lényege: Szentlélek. Az Atyaisten megjelenése a történelem kezdetén egy „Legyen világosság!” teremtő paranccsal kezdődik, a Fiúisten angyalok kísérte karácsonyi szent éjszakán érkezik az emberek közé, és Szentlélekisten hatalmas szélrohammal zúdul bele a világ életébe, így lángnyelvek tisztító ereje által terjed szét a szeretet evangéliuma harcoktól véráztatta földgolyón.
Ez a hatalmas erő létrehozta, elindította a keresztyén egyház világhódító útját, amelynek hatására Kárpát-medencében harcoló magyar törzsek is keresztyénekké lettek. Ez a félelmetes erő ott zúg azóta is a harangok zengésében, orgonasípok felemelő dallamában, erdélyi templomok dacoló őrállásában, mert pünkösd erős, élő lelke nélkül elveszett volna a magyarság, de ez a lélekünnep erősít és éltet minket.
Méltóságteljes egyházi ünnep, amely mellől szép lassan elmaradtak az idők során rárakódott népszokások, és lassan csak templomba menekült vallásos együttlétté válik.
A világ egy része nem is tudja, mit kezdjen ezzel a szent titokzatossággal megjelenő félelmetes erővel, mert azóta is szól az igehirdetés szava, épülnek templomok, szólnak az imádságok, keresztelnek, esketnek, ünnepelnek a templomokban.
A pünkösd azért méltóságteljes ünnep, mert annak hatására indult az egyház szolgálata a világban és lett a Szentírás tiszta tanítása só és világosság az emberek között. A csíksomlyói kegytemplom, a brassói szász evangélikus Fekete templom, a kolozsvári Farkas utcai református templom és a székelyderzsi unitárius templom erdélyi múltunk értékeit, tisztességes küzdelmeink és bátor kitartásunk méltó emlékeit hordozzák, mint a pünkösdi lélek emberi közösségekben szolgáló, összekötő és megtartó ereje. Ez a pünkösd méltósága az egyház ünnepe.

Dr. Bakó Csongor István, marosvásárhelyi római katolikus kórházlelkész:
LÉLEKVÁRÁS A SZENTATYÁVAL CSÍKSOMLYÓN

– Jézus feltámadása után ötven nappal, a húsvéti időszak mintegy megkoronázásaként, pünkösdvasárnap, a Szentlélek eljövetelét ünnepli az egyház. A Lélek pünkösdi kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot.
Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. Pünkösd ünnepén három fontos eseményre emlékezünk: a Szentlélek – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője – eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére.
Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. Az egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve a püspökök szerte a világon kiszolgáltatják ilyenkor a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.
Az erdélyi katolicizmus életében pünkösd főünnepének nélkülözhetetlen nyitánya a csíksomlyói búcsú, amelyen, aki teheti, személyesen vesz részt, aki nem az a médián keresztül vagy lélekben, imádság által kapcsolódik be. A kíváncsiskodók és önmagukat ateistának vallók sem tudják kivonni magukat vonzásából.
Ez a búcsú Csíksomlyón pünkösd legnagyobb népi megünneplése, az összmagyarság legnagyobb ünnepe, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb zarándoklata. A pünkösd szombatján tartott búcsú a gyergyói- és udvarhelyi székelyek által segített csíkiak ősi, római katolikus hitük megtartása érdekében, a Tolvajos-tetőn János Zsigmond erdélyi fejedelem – aki Csíkot is unitáriussá akarta tenni – bandériuma fölött 1567-ben aratott győzelmének emlékét őrzi. Előbbiek sikeres ellenállásukat a somlyói Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították, akinek szobrát örömükben a Kissomlyó-hegyen körülhordozták.
Nagy megtiszteltetésként és örömmel fogadtuk év elején a hírt, hogy gyulafehérvári főegyházmegyénk ezeréves történelme során először látogat pápa Erdélybe, Székelyföldre, a csíksomlyói ferences Mária-kegyhelyre, ahol szabadtéri szentmisét mutat be a két Somlyó-hegy közti nyeregben.
Nos, ha eddig úgy tűnt, hogy a karácsony és húsvét mellett nem szentel egyenértékű figyelmet egyházunk pünkösd ünnepének, ez helyi szinten idén bizonyára egészen más képet fog mutatni. Erre a példátlan hármas történelmi eseményre – pápalátogatás, búcsú, pünkösd –, és egyedi kegyelmi alkalomra, amelyre székely-magyar népünk szentélyében kerül sor június 1. és 9-e között, anyagi hozzájárulásunk mellett imáinkkal készülhetünk elő a legmegfelelőbben. Ezért minden jóakaratú keresztény magyar embert a nagy pillanatig, de azt követően is a hivatalosan közzétett ima rendszeres végzésére hívom és buzdítom: „Szerető mennyei Atyánk, te választottad Ferenc pápát, hogy Szent Péter utódaként vezesse Anyaszentegyházunkat. Szentlelked kísérje találkozásunkat, hogy megerősítsen őseink hitében és erényeiben, bátorítson a kitartó reményben, megújítson az isteni és felebaráti szeretetben. Csíksomlyói Segítő Szűz Mária, könyörögj érettünk! Ámen.”.

Szabó Előd, ürmösi unitárius lelkész:
PÜNKÖSDI FELELŐSSÉG

– Az unitáriusok évente négy ünnepen élnek úrvacsorával: karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és őszi hálaadáskor.
Néhány évvel ezelőtt egyik szószéki szolgálatom alkalmával mostohagyermeknek neveztem pünkösd ünnepét, és azóta még erősödött bennem ez a meggyőződés. Karácsony és húsvét sok szép szokással, vendégjárással, otthonok ünnepi köntösbe öltöztetésével kiharcolja magának az emberek figyelmét.
Őszi hálaadáskor a földműveléssel szabad idejében vagy állandóan foglalkozó embert megérinti, meghatja a szent érzés, hogy valaki felülről, nem fizikai, hanem lelki magasságból gondoskodik minden nap róla.
De pünkösd… – sokszor úgy telik el, hogy észre sem vesszük.
Csak azzal tudom magyarázni ezt a szerénységet, hogy nem értjük igazán az ünnep bibliai gyökerében rejtőző üzenetet. Ha értenénk, akkor biztos fontosabb, ékesebb, megbecsültebb lenne, mert az ünnep mondanivalója talán soha nem volt annyira időszerű, mint a mi időnkben, a mi életünkben. Fogalmazhatnék úgy is: nekünk pünkösdre nagy szükségünk van!
Pünkösd két eseménynek az ünnepe: a lélek kitöltetése a tanítványokra, akik ennek az isteni Léleknek a segítségével képesek lesznek minden csoda közül a legnagyobbra, az áldozatra; az egyház megalakulása.
A két ünnepi esemény azonban nem független egymástól. Pünkösd a lélekből fakadó, lélekkel fenntartott, lélekkel működő közösség ünnepe. Ma erre éhes életünk és világunk!
Miért tudunk lelkesedni annyira, hogy képesek legyünk áldozatokat is hozni?
Melyek azok a közösségek, amelyeket nem érdekek, nem anyagiak tartanak össze, és ahova egyszerűen azért tartozunk, mert hisszük, hogy jó, emberhez méltó dolog oda tartozni?
Pünkösd ma a felelősség kérdését intézi hozzánk: tud-e az egyház egyre inkább a lélek közössége lenni, vagy elvész az anyagi világ hiúságában, és egy lesz a sokféle érdekszervezetek közül? Akarsz-e az egyháznak, az Isten-keresés közösségének tagja lenni, vállalni az ezzel járó kötelezettségeket és szabályokat, de átérezve e közösség emberségedet kiteljesítő áldását?

Sándor István, nyugalmazott református lelkész:
VEGYETEK SZENT LELKET

– A címben elhangzott felszólítás Jézustól származik. Feltámadása után megjelenik a tanítványoknak, felszólítja, munkára küldi őket. „Amiként engem küldött vala az Atya, én is aképen küldelek titeket” (21.vers).
Jézus tudja, hogy a tanítványság, a küldetés teljesítése a mindenkori ellenséges világban – a mostani időket is beleértve –, nem egy egyszerű feladat. Nem diadalmenet, akadálymentes séta. Jézus is az Őt éltetők virágvasárnapi fellángolását, hozsánnázását követően át kellett élje a Via Dolorosát, a fájdalmak útját, a Golgota keresztjének kínszenvedését.
Ennek kibírásához rendelkezett az Atya Lelkének erejével. Ezt az erőt akarja biztosítani tanítványai számára is. A tanítványaival való találkozás alkalmával, mintegy előlegként adja a Szent Lelket. A beteljesedés az első pünkösd alkalmával történik, amikor Isten Szent Lelke kitöltetik a tanítványokra. És ekkor születik meg az egyház, mint Krisztus földi teste. Fontos alkalom tehát az emberiség életében a Pünkösd, Isten Szent Lelkének a kitöltetése a tanítványokra. Így lesz teljes a megváltói „munkafolyamat”, Jézus születésétől a nagypénteken, húsvéton át a mennybemenetelig, illetve a Pünkösdig. Mind egyformán értékes gyöngyszemek ezek az ünnepek.
Ennek ellenére a gyakorlatban népünk fontosnak tartja a Karácsonyt, a Húsvétot, de kevésbé a Pünkösdöt. Lehet, azért van ez így, mert Karácsonyhoz kötődik az ajándékozás, a szeretet ünnepének is nevezzük.
A Húsvéthoz szintén népszokások ragadtak, a tojásfestés, a locsolkodás, a tavasz köszöntése. A Pünkösdhöz viszont kevés hagyomány tapad, mint például a bizonyos vidékeken szokásos pünkösdi király választása.
Jézus azt mondja a tanítványainak: Vegyetek Szent Lelket.
Ezt a fogalmat általában a vásárlással kötjük össze, amikor pénzért veszünk meg valamit. Az ApCsel a 8. részben beszámol arról, hogy egy Simon nevű varázsló pénzt kínál Péternek, hogy hatalma legyen Szent Lelket közvetíteni. Visszaköszön régi élete, amikor tisztátalan lelkeket űzött ki emberekből, akik aztán őt ezért nagyra tartották.
Isten Szent Lelkét nem lehet, de nem is kell pénzért megvenni, Mennyei Atyánk ajándékba adja. A világi felfogás viszont arról szól, ami ingyen van, az nem is értékes, és talán nem is szükséges. Pedig máskor is, de ma talán még fokozottabban szüksége van népünknek, de Európának is Isten Szent Lelkére.
A kora keresztyénség idején üldözték Jézus követőit és a későbbi századokban is sokszor. A mai korban is, amikor a kényelmességünk, hanyagságunk, na meg a kívülről jövő, a keresztyén szellemiséget, értékeket, jelképeket eltörölni akaró erők kikezdik, illetve támadják a keresztyéneket, nagyon is szükségünk van a megmaradáshoz, az ellenálláshoz Isten megtartó, védelmező erejére.
Isten most is, folyamatosan felkínálja Lelkét. Fogadjuk be, engedjük be életünkbe, hagyjuk, hogy járjon át minket is.

Obermájer Ervin István, a gyulafehérvári római katolikus Papnevelő Intézet fegyelmi elöljárója:
ILYEN EGYSÉGRE LENNE MA IS SZÜKSÉG!

– Az ember élete folyamán bármennyi új tapasztalattal is gazdagodik, bizton felismerhetjük azt, hogy sosem rendelkezünk teljes felkészültséggel minden probléma, nehézség megoldására. Lévén csupán földi teremtmények, értelmünk, következménybelátó készségünk véges az emberi léttel kapcsolatban. Ugyanakkor az emberi lét gyakori velejárója a dilemma, amely sokszor fontos döntések előtt elgondolkodtat, arra késztet, hogy jól mérlegeljünk.
A Pünkösd ünnepe és teológiai megközelítése, az Istentől jövő gyógyír a hasonló helyzetekben. Isten annyira gondoskodó, atyaságának lényegéhez hozzátartozó, hogy ne hagyjon magunkra, akkor sem, mikor vívódunk, vagy fontos döntések előtt állunk. Személyesen siet segítségünkre. Az üdvösségtörténet fontos momentuma ez, amikor a Szentlélek jön el, hogy megerősítse, bátorítsa a hívő népet, hogy jó tanácsokat adjon a krisztuskövető sokaságnak.
Ez a sokaság lett majd az, akik megvalósítják az egységet az emberi nem különféle családjai között. Ilyen egységre lenne ma is szükség! Hiszen ez az egység a Szentháromság belső életéből táplálkozik, és a kereszténységben csúcsosodik ki, az Anyaszentegyház katolicitásában, melyet az Üdvözítő azért hívott létre, hogy az ő tanításának szellemében befogadó legyen mindenki fele, aki hajlandó a Lélek jó tanácsait befogadni, és aszerint alakulni.
A jó tanácsokat azonban nem mindig egyszerű szárbaszökkenteni és ápolni, hogy belőle a keresztény lét csodálatos lilioma fakadjon. Mindenekelőtt azt a táptalajt kell megtisztítanunk, amelyet a teológia rosszra hajló emberi természetnek hív. És mi lehetne e táptalaj javítója, mint meghallgatni és elfogadni az Úr szavát, akaratát, amely az embernek és ezen túl az egész emberiségnek már a kezdetektől a javát akarta. Már a teremtés pillanatában Isten olyan csodálatos tervet alkotott, ami lehetővé tette azt, hogy az ember bármikor szólhasson hozzá a szeretet és az alázat szavain. Ezután az Ő jóakarata nyilvánul meg a nyitott sírnál is, azon a vasárnapon reggel, amikor, az Úr Jézus visszaadja az üdvözülés lehetőségét, és az istengyermekség ajándékát az emberiségnek; és végül, az előbbi kettőt megkoronázza az isteni jóakarat lelkének kiáradása az apostolokra, s igehirdetésük által a világon élő minden népre.
A Pünkösd ünnepe tulajdonképpen erről a jóakaratról szól. Arról a személyesen, mindenkinek adatott jóakaratról, amelyet a jótanács Lelke ad azoknak, akik készek Őt meghallgatni. Hogy az emberi szívek mélyén elhalványuljanak azok a dilemmák, melyeket pusztán az értelem nem tud megoldani. Mert a teremtett lélek mindig vágyik arra, hogy a Forrásból kristálytiszta vizet merítsen, s azzal üdítse bensője szomjúságát.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 1169

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Szàdeczky-Kardoss Miklosné június 1, 2019 at 2:34 du.

    Köszönet Nagy-Bodo Tibornak , hogy iràsaival gazdagobbà tesz minket, olyan dolgokrol ir amiröl szeretnénk tudni. Alig vàrom cikkeit – pl.: a Telekiekröl irtakat àtadtam Teleki Gàbornak ( Genfben ) A mai iràsàt kb 16 old. elviszem a Genf-i Biblia oràra.
    Szeretettel üdvözli : Szàdeczky-Kardoss Miklosné

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.