Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

A magyarság „nagykövetei”a világ előtt

Nemes Gyula október 2, 2015 Kultúra

Erdélyi Értéktár

A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012 áprilisában fogadta el a Magyar Országgyűlés. A törvény értelmében a magyar nemzeti értékek és azokon belül a hungarikumok olyan megőrzendő és egyedülálló nemzeti kincsek, amelyek ezer szállal kapcsolódnak tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, kultúránkhoz, és amelyekhez mi, a magyar nemzetet alkotók is szorosan kötődünk. Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében értékeinket össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, ezeket ápolni, védelmezni és támogatni kell.

EE4

A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium megbízásából Erdélyben a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint az Élő Erdély Egyesület indította el azt az Erdélyi Értéktár létrehozását célzó projektet, melynek elsődleges feladata a magyar nemzeti értékgyűjtő és -megőrző mozgalom beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. Mai lapszámunkban dr. Vajda Andrást, a Hagyományos Kultúra Megőrzésének és Terjesztésének Maros Megyei Központjának osztályvezetőjét, a Kriza János Néprajzi Társaság alelnökét kérdezzük a program munkájáról, szükségességéről.

– Mit is tartalmaz, és milyen célokat fogalmaz meg a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény?

– A törvény a megóvandó magyar nemzeti értékek azonosításának, rendszerezésének, adataik nyilvántartásba vételének, gondozásának és folyamatos gyarapításának jogi kereteit vázolja.  Kimondja, hogy az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzeti értékeinket össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körű kiterjesztéssel kell végezni; gondoskodni kell a regisztrált nemzeti értékek megismerhetőségéről; ki kell választani ezekből hungarikumokat és gondoskodni kell azok fennmaradásáról, védelméről. A Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye tehát tudatosan válogatott és rendezett értékek gyűjteménye, amely azokat a magyarság által teremtett szellemi, kulturális és anyagi alkotásokat tartalmazza, amelyeket minden magyar magáénak tud és érez világszerte. Egyszóval ezek az értékeink a magyarság „nagykövetei”a nagyvilág előtt.

– Vannak-e már eredmények?

– A törvény hatályba lépése óta a Hungarikumok Gyűjteményébe mintegy 50 hungarikum került felvételre. Magyarországon 19 megyei értéktár és 499 települési értéktár működik, a külhoni nemzetrész értéktárban pedig 106 értéket jegyeztek be. Ebben eddig mindössze öt erdélyi érték szerepelt. Jelen projektünkkel ezen a helyzeten szeretnénk változtatni.

Minden közösségnek vannak értékei!

 EE

– Kérem, foglalja össze és ismertesse az Erdélyi Értéktár program lényegét? Miről is beszélünk?

– Először is azt mondanám el, hogy az Erdélyi Értéktár projekt lebonyolítói a Kriza János néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület. Ez a projekt valójában egyszerre kerete és végterméke egy új szintre emelt, gyakran új mediális környezetben zajló értékőrző és -gyűjtő mozgalomnak. Elsődleges feladata az értékgyűjtő és -megőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. Ezért a projekt ideje alatt szakmai és módszertani segítségnyújtást biztosítunk azoknak a civil szervezeteknek, melyek helyi és regionális értékek felkutatását, szakszerű dokumentálását, értéktárakba történő rendezését és ezeknek az értékeknek a helyi közösségek mindennapjaiba történő beépítését célozzák meg. Az Erdélyi Értéktár létrehozásának társadalmasítására konferenciák, kiállítások, népszerűsítő rendezvények megszervezése, módszertani és ismertető anyagok előállítása és terjesztése, tréningek/képzések, rendszeres konzultációk és egy értékgyűjtő hálózat kiépítése által történik meg. Másrészt az Erdélyi Értéktár egy olyan internetes adatbázist jelent, mely tartalmazni fogja az értékőrző hálózat kiépülése nyomán létrejött értékleírásokat és audiovizuális dokumentációkat, valamint az gyűjtést segítő módszertani segédanyagokat. Projektünk legfőbb üzenete, hogy minden közösségnek vannak értékei, melyeket nem csak meg kell őrizni és másokkal is megismertetni, de használni is kell őket, élni is kell velük. Nagyon fontos, hogy a közösségek maguk döntsék el, hogy számukra mi fontos, így nagyobb esély van arra, hogy azok nemcsak bekerülnek egy értéktárba, hanem a közösség bele fogja építeni mindennapjaiba.

 – Hogyan lehet értéket javasolni?

– Amikor települési vagy tájegységi értéktárat akarunk létrehozni, először értékbizottságot kell alakítani, melyről a Magyar Értéktár működését felügyelő szerveket írásban értesíteni kell. Szerencsés esetben ezt a feladatot a településen, régióban már működő civil szervezet vállalja magára. Maga a javaslattétel menete néhány egyszerű lépésből áll: le kell tölteni a kapcsolódó dokumentumot a www.nemzetiregiszter.hu oldalról (külhoni értéktár adatlap); kitöltése után a dokumentációt el kell juttatni területileg illetékes tagszervezethez, amely megküldi azt a szakbizottságnak. Ezt követően a szakbizottság dönt arról, hogy a javasolt érték bekerül-e a tárba.

„Egy-egy erdélyi érték köré brandet lehetne építeni!”

– Mire jó az Erdélyi Értéktár?

– Sok mindenre. Egy-egy érték köré rendezvények egész sorát – például: fesztiválokat, táborokat, kiállításokat – lehet építeni. Mint például a Vajdaszentiványi Néptánctábor, vagy a Parajdi Töltöttkáposzta fesztivál. Ugyanakkor ezeket az értékeket be lehet vonni a turizmusba is. Valóságos brandet lehet építeni köréjük. Végső soron gazdasági előnyökre lehet általuk szert tenni!

– Beszéltük arról, hogy eddig 106 érték került be a külhoni értéktárba. Ebből öt erdélyi. Melyek ezek?

– A Külhoni Értéktárba Erdélyből eddig a gyergyóújfalui falutörvény, a gyergyótekerőpataki római katolikus templom, a Jancsó udvarház, a gelencei Szent Imre római katolikus műemléktemplom, valamint a Kaplonyban található, a Károlyi grófok kriptáját is tartalmazó Páduai Szent Antal ferences templom és rendház került felvételre.

– Van-e a hungarikumok közt erdélyi, székelyföldi vonatkozású, kötődésű? Mik lehetnének ön szerint ilyenek?

– Egyelőre nincs, és mivel nálunk még nincs kiépülve egy jól működő értékőrző mozgalom, nehéz lenne erre a kérdésre válaszolni. Ugyanis az értékőrzés lényege éppen az alulról építkezés, a helyi közösségek bekapcsolódása. Hiába akarnék én ilyen, vagy olyan kritériumok mentén bizonyos erdélyi, székelyföldi értékeket hungarikummá nyilvánítani, ha nincs meg azoknak a helyi társadalom részéről, azaz alulról jövő támogatottsága. Hogy a válasszal mégse maradjak teljesen adós, egy példát említenék: Bolyai János életműve mindenképpen megérdemelné, hogy bekerüljön a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Share Button
Ennyien olvasták: 656

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.