Központ
2018. november 20. kedd, Jolán

 „A nagy magyar slágerek mind szövegcentrikusak”

Pál Piroska június 26, 2018 Kultúra

A nyár kezdetével a fesztiválszezon is beindul. Erdély-szerte a zenei események nagy részén a magyarországi együttesek, előadók dominálnak, tehát kijelenthető, hogy a helyi fiatalság az anyaországi zenére bulizik legszívesebben. Ennek apropóján kérdeztük Szakos Krisztián Budapesten élő és alkotó, közismert producert, aki számos neves előadóval, többek között Ákossal, Rúzsa Magdival és Caramellel dolgozott együtt színpadon és háttérmunkán egyaránt.

– Mivel is foglalkozik pontosan egy zenei producer, zenei rendező?

A legtöbb esetben a zenei producer felügyeli a hangfelvétel-készítés összes folyamatát, beleértve akár a dalszerzői szakaszt is. Feladata a megfelelő tempó eltalálása, valamint szerkezeti javaslatokkal is élhet. Emellett a zenei rendező szerepe kiterjedhet a hangszerelésre, a felvételi módszerek ideális kialakítására. A dal végső formája is a producer keze nyoma, kialakítva az elvárható legtökéletesebb hangzást. Egy zenei producernek mindenképp sok zenét kell hallgatnia, ismernie kell a vadonatúj technikai eszközöket, trükköket.

– Milyen arányban technikai ember a zenei producer, és mennyiben művész?

Nem azonos a hangmérnökkel, amely komoly szakma, nagy háttértudással. Természetesen igényel valamennyi technikai felkészültséget, ismerni kell a különböző szabványokat, médiakövetelményeket. Ám számomra a művészi érték fontosabb, arra törekszem, hogy mindig „zenei” dolog szülessen. Aztán, hogy ezt milyen technikai fortéllyal érem el, számomra másodlagos.

– Tapasztalat, gyakorlat, jó ízlés, ráérzés kell ahhoz, hogy fülbemászó, befogadható, slágerdal szülessen? Van-e recept „jó” dalra?

Egyáltalán nincs erre recept, de való igaz, hogy ezt a világ minden pontján kutatják a szerzők, producerek. Alapvető elvárásrendszer van, de ettől is el lehet térni. A jó ízlés mindig szerencsés dolog, illetve nyilvánvalóan a rutin is hoz egyfajta hozzáértést. A jó dallam elengedhetetlen. Valamint az előadónak és az általa közvetített gondolatoknak stimmelnie kell. A körítés, a dal ruhája csak ezután következik. Megfigyeltem, hogy az igazán nagy magyarnyelvű slágerek mind szövegcentrikusak.

– Mi a legnagyobb kihívás a munkájában?

A folyamatos megújulás, az értékállóság.

– Mi a legidegesítőbb ebben a szakmában, ami előtt tehetetlenül áll?

Talán az, hogy a „zene” mennyire veszített az erejéből, más helyet foglal már el az emberek életében. A könnyen hozzáférhetősége szerintem jó dolog, de a dömping nem. Annyi új zene van, mint soha korábban, de ez nem mindig találkozik a befogadói oldallal.

– Egy interjúban azt nyilatkozta, hogy „zenéről nem illik vitatkozni”. Tényleg úgy véli, hogy nincs „jó zene”-„rossz zene” tengely?

Nyilván van, sőt, de szerintem a zene hatása nagyban függ a hallgató ízlésétől. Emiatt is létezhet ennyi népszerű, de teljesen különböző műfajú muzsika.

– Különféle zenei stílusú, személyiségű énekesekkel dolgozott együtt. Miként lehet átvedleni egyik szerepből a másikba? Hogyan lehet elkerülni, hogy Ákosos Caramel-dal készüljön, vagy Magna Cum Laude hangulatú Rúzsa Magdi-lemez?

Ez általában könnyű, hiszen alapvetően az adott dal határozza meg a végső formát. Néha viszont előfordul, hogy különböző előadók dalai hasonló irányba tartanak, ilyenkor szükséges radikálisabb művészeti döntéseket hozni. Én mindig próbálom szem előtt tartani az adott művész brandjét, ennek tudatában igyekszem valami előremutatót létrehozni.

– Pályafutása alatt zenekarokkal dolgozott, Ákossal zenélt és lépett fel hosszú éveken át. Nem hiányzik ez a fajta alkotói munka, illetve a színpad?

A színpad borzasztóan hiányzik. Szerencsés vagyok, hogy rengeteg ember előtt játszhattam szuper zenészekkel, csodálatos helyeken. Az alkotói munka viszont más utakra is elvitt, és ez szintén nagyon fontos része az életemnek.

– Hogyan vélekedik arról a tájainkon létező jelenségről, hogy ma már „mindenki DJ”?

Engem ez alapvetően nem zavar, mert amíg azt tapasztalom, hogy a világ vezető DJ-i óriási bulikat csinálnak komoly tömegeknek, addig ez a dolog működik. A legnagyobb lemezlovasok amúgy gyakran alkotók is, a legnagyobb mai slágerek fűződnek a nevükhöz. Mifelénk inkább diszkósok vannak, de közöttük is akadnak tehetségesebbek. A DJ szerintem alapvetően szórakoztatóipari szereplő, míg egy pop együttes inkább könnyűzenei alkotó, előadó.

– Mi volt az első megvásárolt hanghordozója?

Ákos – Beavatás (1997). A korábbiakat édesanyám vette nekem.

– Legmeghatározóbb koncertélménye?

Bevallom, több is van, tekintve, hogy nagyon sok jó koncerten jártam az évek során. Kiemelném az 1999-es bécsi Nine Inch Nails-t, vagy a 2013-as Skrillex csapást a VOLT Fesztiválon. Ezek mindenképp maradandóak.

– Ki az az előadó – akár külföldi –, akivel együtt dolgozni álommunka lenne ön számára?

The Weeknd.

– Mi az a zene, ami most a fejében zakatol?

Nekem egyfolytában zene szól a fejemben.

– Mit csinál, amikor nem zenét hallgat/készít/elemez?

Van ilyen egyáltalán? Újabban a pihenés az, amire a leginkább vágyom. Csakhogy sok jó dal motoszkál bennem, úgyhogy muszáj alkotni.

Szakos Krisztiánról

1979-ben született a nyugat-magyarországi Sárváron. Az általános iskolai években kezdett gitározni, majd a szintetizátorok felé kanyarodott. 1999-ben  megalapította a Morphina nevű formációt, amivel beválasztották őket a Sziget Fesztivál egyik fellépőjének.

2000-ben megnyerte Ákos – Keresem az utam remix-pályázatának fődíját. Először dalszerzőként és zenészként, majd zenei rendezőként is aktív lett. A Gattaca Stúdió nevű zenei műhelyben alkot Budapesten. Sokféle műfajban készít dalokat, leginkább billentyűs hangszerek és gitárok ülnek a hangsúlyos ritmusokon. Sajátos, mégis populáris hangzás jellemzi. Több mint 10 évig volt Ákos zenekarának tagja, koncertjeinek hangszerelője. Kétszer megjárta az Eurovíziós Dalfesztivált, zenészként és szerzőként egyaránt.

Share Button
Ennyien olvasták: 269

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.