Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Hétfő
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

A Saul fia főszereplője a megbocsátásról beszélt Vásárhelyen

Nemes Gyula november 3, 2017 Kultúra

Erdélyi körútja egyik állomásaként Röhrig Géza Kossuth-díjas színész, író, költő, énekes, bibliaoktató tartott előadást Marosvásárhelyen. A József, avagy a megbocsátás dilemmái című előadásra mintegy kétszáz ember volt kíváncsi, a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium nagyterme zsúfolásig megtelt. Az érdeklődő közönség egy bibliai történetet hallhatott, a Józsefét egy eddig talán kevésbé ismert értelmezésben. A történeten keresztül Röhrig a megbocsátás körüli kérdésekre kereste a választ. Vajon bocsánatot kértek volna Józseftől a fivérei úgy is, ha történetesen nem ő a világ második leghatalmasabb embere? Mit tehet az ember, ha egy igazi nagy sérelem éri? A bosszú lenne a megoldás?

Röhrig Géza Budapesten született, ott végzett filmrendezőként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 2000-től az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol a Jewish Theological Seminaryn szerzett oklevelet bibliaoktatóként. Igazi világhírnévre akkor tett szert, amikor a tavaly a Saul fia című magyar film Oscar-díjat nyert, amelyben ő játszotta a főszerepet. Röhrig egy televíziós interjúban, azt mondta, hogy nagyon sokszor megfordult már Erdélyben. Mostani körútja is egy ilyen alkalom. Marosvásárhelyi előadását a Philotea Klub és a Gecse Dániel Szakkollégium szervezte meg.

Az eseményen résztvevők figyelmét lebilincselte az előadásmód, és az olyan kérdések feszegetése, amelyeket ritkán tesz fel az ember akár saját magának, akár embertársainak. Például azt, hogy létezik-e Isten vagy sem?

„A fiam egy vacsora alkalmával azzal állt elő, hogy most olvasta egy statisztikában, hogy a Nobel-díjas tudósok 99%-a úgy gondolja, hogy nincs Isten. A börtönben ülők 99%-a szerint viszont van Isten. Érdeklődött, ehhez mit szólok. Szerintem elég frappáns választ sikerült erre találnom. Azt mondtam neki, hogy: zárják be azokat a Nobel-díjas tudósokat öt évre a börtönbe, majd azután kérdezzék meg tőlük, hogy van-e Isten” – találta meg a feleletet az előadó.

„A Jóisten azt akarta, hogy az ember találja fel a megbocsátást”

Röhrig szerint a világirodalom első megbocsátása József történetében hangzik el, addig soha. Sem a görög, sem a latin, sem más szövegekben soha senki nem bocsátott meg senkinek, még a Bibliában sem máshol. „A Szentírásban több embernek lett volna alkalma arra, hogy bocsánatot kérjen: például Évának, de elmulasztotta, Káin sem kért bocsánatot, az özönvíz idején sem kért senki bocsánatot, aztán jött a Bábel tornya, akkor sem kért bocsánatot senki… Ebből is úgy tűnik, mintha a Jóisten azt akarta volna, hogy az ember találja fel a megbocsátást, mint ahogy az áldozathozatalt. Az is egy emberi találmány” – állítja a bibliaoktató.

Ezt követően a közönség József történetét hallhatta rendhagyó módon, érdekes értelmezésben. Az előadó szerint Jákob érezte, tudta, hogy nem lehet igaz az, hogy legszeretettebb fia elpusztult. „Miért nem vigasztalódott meg Jákob? Nem is tudott, nem is akart. Mert okos volt. Ha valakit vadállatok tépnek szét, nem marad csont utána? Ez egy sivatagi, állattenyésztő nép, állandóan látnak csontokat a sivatag homokjában. Nem fért ez a gondolat Jákob fejében. Nem tűnik csak olyan könnyen el egy ember. Nincsenek nagy folyók, nagy erdők, ez itt sivatag. Ha pedig útonállók ölték meg, miért maradt meg éppen a köntöse?” – tehette fel magának a kérdéseket Jákob az előadó szerint.

Véleménye tehát az, hogy a Józsefé az első megbocsátás a világon, de ez két okból nem mondható optimálisnak. Erősen relativizálja ezt az, hogy a fivérek a József kezében vannak, aki egy mozdulatával a bitóra küldhette volna őket. Meg tudott volna bocsátani József, ha más körülmények közt találkoznak? És ugyanígy a fivérek bocsánatkérését is erősen relativizálja az, hogy József a világ második leghatalmasabb embere. Ugyanaz a körülmény. Mi lett volna, ha ők a kormányzók és József megy búzáért? Akkor is bocsánatot kértek volna?

A bosszú egy emberen segíthet, a megbocsátás viszont kettőn!

Előadása végén Röhrig arra kereste a választ, hogy: Mit lehet tenni, ha az embert egy igazi nagy sérelem éri? „Három dolgot: egy az, hogy bosszút lehet állni. Ezt azonban a Biblia nagyon elítéli. ›Enyém az ítélet, enyém a bosszú!‹  – mondja az Úr a Tórában. Nem is ismerünk olyan történetet, amelyben sikerült volna a bosszú, talán az egyetlen a Monte Cristo grófjáé, de ez egy romantikus történet. Akik elkezdenek bosszút állni 99%-ban nem fejezik be. A bosszúállás olyan, mintha mérget vennél be, és azt várnád, hogy a másik haljon meg. A második az, hogy ne süllyedj le a sértő fél szintjére, magadnak teszel szívességet, ha túlteszed magad az egészen. Felejtsd el, ne törődj vele! Seperd a szőnyeg alá! Kisebb fajta sérelmek esetén ezt kell tenni nyilván, az esetek 99%-ban. De fennmarad az egy százalék, ami például Józseffel is történt. A megbocsátás lenne a harmadik. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a megbocsátás feltétlen, automatikus és azonnali. Nem pont így van. Ha én nem bocsátok meg, nekem sem bocsátanak meg. Én azt gondolom, hogy a bosszú az egy emberen segíthet, a megbocsátás viszont kettőn. Két szintje van ennek: megbocsátani a másiknak a bocsánatkérése nélkül is. De ahhoz, hogy egy megbocsátás érvényes legyen, helyre hozzon valamit, ahhoz az kell, hogy a bűnös megvallja, megbánja a bűnét, bocsánatot kérjen, és tegyen róla, hogy többé hasonló eset ne forduljon elő” – zárta gondolatait Röhrig Géza.

Share Button
Ennyien olvasták: 445

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.