Központ
2017. május 27. szombat, Hella
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Hétfő
Derült

A Teleki Téka hűtlen tulajdonosa

Nemes Gyula március 2, 2017 Kultúra

Kedd este a Kemény Zsigmond Társaság legújabb összejövetelére került sor a Bernády Házban, amelynek meghívottja Bányai Réka könyvtáros, a Teleki Téka munkatársa volt. Az előadó, a KZST elnökének, id. Csíky Boldizsár zeneszerzőnek a kérdéseire felelve elevenítette fel a Téka történetét, fűszerezve azt érdekes, a nagyközönség által kevésbé ismert részletekkel. Az esemény után Bányai Réka megosztott velünk néhány gondolatot az intézmény egyik „hűtlen” tulajdonosáról, a könyvtárt támogató alapítványról, valamint a könyvrestaurálás és a digitalizálás fontosságáról.

teka_4

Az összejövetelen résztvevőknek igazi kulturális élményben lehetett részük a KZST estjén, hiszen az akusztikai és vizuális élményen kívül ismeretekkel gyarapodhattak a Téka történetéről, mindennapjairól. Az esemény első mozzanataként a zenéé volt a főszerep. Hogy mit is hallottunk és kik voltak az előadóművészek, arról az est házigazdáját, Csíky Boldizsárt kérdeztük. „A Zenepedagógiai Fakultás három diákja, Sárdi Tamás zongorán, Boér Károly gitáron és Moldován Zalán ütőhangszeren játszott. Amit előadtak, az egy Bartók műnek a feldolgozása volt. Bartók négy kötetben írt népdalfeldolgozásokat Gyermekeknek cím alatt. Mindenik különböző tájegységekről származó népdalok sorozata. Bartók ezeket saját nyelvén dolgozta fel, de ez a kis együttes megpróbálta más stílusban, más zenei nyelvezetben bemutatni. Manapság eléggé divatos, hogy klasszikus darabokat vagy népdalokat feldolgoznak, mai előadóink a dzsesszhez értenek. Először eljátszották a darabokat teljes szöveghűséggel, majd saját fantáziájukból kiindulva kommentárokat fűztek a dallamhoz”.

teka_7

A könyvgyűjtemény kb. 1000 kiadvánnyal gyarapodik évente

Miközben a kivetítőn a Teleki Téka „életének” részleteit bemutató képek követték egymást, Bányai Réka a könyvtár jogi helyzetét ismertette, majd a Téka-alapítóról és leszármazottairól beszélt, illetve a mindenkori fenntartókról, tulajdonosokról. Az épületben a könyvtáron kívül más intézmények is helyet kaptak, sőt sokáig még lakói is voltak és gazdasági udvara is. 2007-ben került teljes egészében a könyvtár használatába. A rendszerváltás előtt sok volt a korlátozás – (tiltott könyvek, zárolt raktárak stb.) –, de a változást követően több minden jó irányba mozdult el. Sikerült az épületet kívül-belül felújítani, a könyvtár évi két kiállítást, Beszélő Könyvek-sorozatot szervez a nagyközönség számára, részt vesz a Vásárhelyi Forgatagon, a Múzeumok Éjszakáján, vagy a mikházi rendezvényeken is. 1990-től kezdődően a könyvgyűjtemény kb. 1000 kiadvánnyal gyarapodik évente. Bányai Rékától kevésbé ismert részleteket is megtudtunk, például azt, hogy egy „hűtlen” tulajdonosa is volt az intézménynek. „Teleki Károly volt az utolsó tulajdonosa a Tékának az 1949-es államosítás előtt, aki egyben a sáromberki kastély és birtok tulajdonosa is ebben az időben. A Teleki Tékánál a gondnoki, kurátori tisztséget töltötte be, és neki kellett volna gondoskodnia a könyvtár fenntartásáról, gyarapításáról. Ő azonban nemcsak ennek a feladatának nem tett eleget, hanem a könyvtár állományából értékes könyveket adott el – többek közt az egyetlen Corvinát, 14 darab ősnyomtatványt, kb. 50 régi magyar könyvet és más igen értékes ritkaságokat. Ezeket mai napig sem sikerült visszaszerezni a könyvtár számára, sőt részben fellelni sem” – mondta el lapunknak a könyvtár mai őre.

teka2

A Teleki Téka Alapítvány 1993-ban jött létre

Pozitív dolgokról is van azonban beszámolnivaló, hiszen az utóbbi két és fél évtizedben sok mindent sikerült megvalósítani egy alapítványnak köszönhetően. „1993-ban Bázelben alakult meg a Teleki Téka Alapítvány, amelyet a Teleki család külföldön élő tagjai hoztak létre azért, hogy a marosvásárhelyi könyvtár tevékenységét segítsék. Ennek az úgynevezett leányvállalata 1999-ben jött létre városunkban ugyanezzel a névvel. A Téka munkatársai, a Teleki család néhány tagja és közéleti személyiségek vesznek részt ennek a működtetésében, és a fő célja az, hogy pályázati pénzekből szerezzen támogatásokat” – tudtuk meg Bányai Rékától.

A könyvrestaurátor műhely már az 1960-as évektől működik, de abban az időben még nem volt ilyen irányú felsőfokú szakképzés. A könyvtárnak csak 13 éve van képesített restaurátora és sikerült az utóbbi években a műhelyt is felszerelni olyan eszközökkel és anyagokkal, amelyek lehetővé is teszik a munka szakszerű végzését.

teka_5

Elkezdődött a digitalizálás

A közelmúltban elkezdődött a könyvtár bizonyos darabjainak a digitalizálása is, amelynek több előnyét is felsorolta a lapunknak nyilatkozó könyvtáros: „A digitalizálásnak több értelme is lehet, először is az állományvédelmi megőrzés – ha digitalizálunk egy értékes régi dokumentumot, az akkor is megőrződik, ha az eredetivel valami történne, eltűnne, megrongálódna vagy megsemmisülne. A másik dolog, amiért érdemes digitalizálni, és ami az olvasók hasznára válik: bárhonnan, bármikor az internetre feltett anyag kutatható, nem kell az illetőnek feltétlenül elmennie a múzeumba vagy könyvtárba, hogy azt a könyvet vagy oklevelet tanulmányozza.  Ugyanakkor a digitalizált könyvek esetében keresőprogramok, szavak segítségével gyorsabban, operatívabban rákereshetünk egy adott fogalomra, mintha az egész dokumentumot el kellene olvasnunk. A Tékában elsősorban azokat az anyagokat igyekszünk digitalizálni, amelyek valamilyen szempontból egyediek, ritkaságok, vagy például az 1945 előtti marosvásárhelyi napilapokat, amelyekből előfordul, hogy még a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárnak sincs példánya” – tudtuk még meg Bányai Réka könyvtárostól.

Share Button
Ennyien olvasták: 356

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.