Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Köd
Csütörtök
Köd
Köd
Holnap
Köd
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

„A zenében összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang”

Pál Piroska január 8, 2016 Kultúra

Hajdó Károly, Erdély közösségépítő, kultúraközvetítő személyisége

Hajdó Károly zenetanár, karnagy, Marosszentgyörgy zenei életének vezetője idén tölti nyolcvanadik életévét. Bár Zetelakán született, mégis a Vásárhely melletti faluban él, tanít, nevel és alkot több mint fél évszázada. A neve összefonódott a zenével, mégsincs kedvenc szerzője, hisz a bőség zavara miatt nem tud és akar választani. Elmondása szerint példaképe sincs, de mivel szereti magát, így másokat is tud kedvelni. Pályájának indulásáról, marosszentgyörgyi életéről, tanítói munkájáról, az elmúlt ötven évről beszélgettünk azzal a személlyel, aki kollégáinak Mozart, a legkisebb tanítványainak csak Prücsök bácsi.

hajdo2

– Milyen indíttatásból lépett zenei pályára? Mindig tudta, hogy ezzel szeretne foglalkozni?

– Egy pályaválasztás ennél sokkal bonyolultabb. „A fa koronája olyan magasra nő, amilyen mélyen fúródik gyökere a talajba. A magyar zene is, minél mélyebben bocsátja gyökereit a magyar lélek talajába, annál magasabbra nő koronája” – írja Kodály Zoltán. Az idézetből kiindulva kijelenthetem, hogy fontos tényező a talaj, melyet meg kell művelni, előkészíteni a jó mag befogadására. Az Úr jóvoltából, segedelmével – bizonyára valami szándéka volt velem – a hargitai fenyveserdők aljában gyökereztem, Udvarhelyszék talán legősibb településén, Zetelakán. Itt szívtam magamba a fenyőgyanta illatával együtt a családban, az általános iskolában az alapozó elméleti ismereteket, a munka iránti szeretetet, a keresztényi hit erkölcsi, lélekformáló kincseit.  Játékos, vidám, dalos, boldog gyermekkori élményeinket Ilona édesanyánk korai halála árnyékolta be, és nyolcéves sem voltam, amikor megtapasztaltam az édesanyai szeretet fájdalmainak mélységeit. Halála után (1943) Erzsébet húgomra és rám a nagymamánk viselt gondot. Ő vezetett be a mesék és a székely ember egyedi, mókás, csodálatos világába, amelynek időtálló maradványaira ma is büszke vagyok. A zene iránti érdeklődés életem egy későbbi szakaszában született meg, de akkor már biztosan tudtam, hogy zenetanár leszek.

Hajdo1

Egy másik fontos tényező, hogy szüleim papi hivatást szántak nekem nagybácsim, Páter Boros Fotunát javaslatára. Erre kezdtem meg az alapozást. A mindennapi munka, iskola mellett a zetelaki római katolikus plébániatemplomban ministráltam. Naponta szívtam magamba a liturgia szebbnél szebb dalait és gyönyörködtem dr. Hadnagy János plébános szépen, tisztán csengő hangjában. 1950-ben, letartóztatása előtt, érezve a rá leselkedő veszélyt, családunkat meghívta Boros Fortunát a székelyudvarhelyi ferencesek templomába egy utolsó ebédre. Ez pályám módosulásának éve is egyben.

A zene mint lelki eledel

– Iskolái egy részét Székelyföldön végezte, aztán Vásárhelyre, majd Kolozsvárra került. Hogyan jutott Marosszentgyörgyre?

Marosszentgyörgyre 1964. szeptember elsején kerültem, egy kicsit kanyargós úton, de Kodály szellemiségétől felvértezve, aki hitte és vallotta, hogy az aktív zenélésnek, az éneknek közösségformáló, összetartó ereje van. Ezért az egész népét akarta dalra bírni, s aztán az emberiséget. A zene az egyik legfontosabb lelki eledel. Kifejezésmódot ad az érzelmeknek, oldja a keserűséget, enyhíti a bánatot és kiteljesíti az örömöt. Lelki egészséget biztosít művelőinek. Hűségre, önfeladás nélküli befogadásra, szeretetre tanít, védelmet nyújt az elidegenedés ellen, iránytű lehet számunkra a globalizáció tengerében. Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene.

2010.04.11Kultúrpalota, Marosvásárhely

– Meséljen a tanítói éveiről. A pályán eltöltött ilyen hosszú idő után, lehet-e különbséget tenni a generációk között tudásban, mentalitásban, képzettségben?

– A korszak „ízlésének” megfelelő nevelési célok mellett igyekeztem, hogy lehetőleg a zenei nevelés értéke ne sérüljön: az énekóra minél inkább a gyakorlati zenélés, frissítő zenei élmény legyen, nem unalmas okoskodás. Lelkesedés nélkül a művészetben semmi jó nem születik, nélkülözhetetlen talán minden sikeres emberi tevékenység esetében, főleg a nevelő-oktató munkában, azok számára, akik arra szánják életüket, hogy a zene áldásait a legszélesebb rétegekre kiterjesszék, hogy az élet szebb és boldogabb legyen. A zenei nevelés iskolánkban közel négy évtizeden át rangos helyet vívott ki magának: a tanulók százai énekeltek az iskola kórusában, kamarakórusban, ének- és hangszer együttesben, dalcsoportban iskolai ünnepségeken, hivatalos ünnepeken, kórustalálkozókon, fesztiválokon, helyi, megyei, országos vetélkedőkön, a rendszerváltás után már templomokban is határon innen és túl. Részben ennek tulajdonítható, hogy ma közösségünkben, Marosszentgyörgyön öt kórus és több ének-hangszeres együttes és zenekar is tevékenykedik.

Úgy vélem, legtöbb gyermekben – és nemcsak – él a művészi önkifejezés vágya és a tiszta lelkesedés ösztöne. Ha értő munkával plántáljuk bele a zene szeretetét, olyan kinccsel gazdagítjuk, amely később sok öröm és haszon forrásává válik. A jól végzett munka termése a siker. Erre az élményre szüksége van pedagógusnak, gyermeknek és felnőttnek egyaránt. A művészi tevékenységhez közlési vágy is társul, éppen ezért igyekeztünk minél több fellépési, megmérettetési lehetőséget biztosítani együtteseinknek. Érezzék, hogy munkájukra, teljesítményükre odafigyelnek tanáraik, szüleik, tanulótársaik, a község lakói, a média és a nagyvilág.

_DSC6312

– Hogyan értékeli az elmúlt ötven évet?

– Munkámat hűséggel, ügyszeretettel, felelősségtudattal, hozzáértéssel, alázattal és akadályokat nem ismerve végeztem. Ennek tárgyi bizonyítékai a kitüntetések és elismerő oklevelek sokasága, a kedvező média visszhang, valamint Ki hűséget vett, életet arat című kötetem fedőlapjára írt sokatmondó Bölöni Domokos szövege: „Hajdó Károly marosszentgyörgyi zenetanár, karnagy, a magyar kultúra és művészet lelkes apostola több évtizedes példamutató, hűséggel és alázattal végzett tevékenységéről szól. Hozzáértéssel, felelősségtudattal végzett zenei oktató-nevelő munkáját Kodály, Bartók, Bárdos, Enescu és a többi nagyok szellemisége hatja át. (…) Hajdó Károly egyike Erdély közösségépítő, kultúraközvetítő jeles személyiségeinek. Pályája zárásakor nemcsak őt, hanem egyben önmagát is megajándékozza a közösség, melynek mindvégig hűséges és tehetséges pallérja volt és marad”.

Én pedig Köszönettel és hálával tartozom mindazoknak, akik mellettem voltak, segítettek, bíztattak, támogattak, bíráltak, megtűrtek ilyen hosszú időn keresztül és szeretetükkel halmoztak el! Dicsőség az Úrnak! Köszönöm, hogy voltatok és vagytok nekem továbbra is!

hajdo3

– Mit jelent ön számára a zene?

– A zene számomra az egyik legfontosabb „lelki eledel”, közösségformáló erő. Benne nem egyszerűen az emberi gondolat fejeződik ki, hanem az ének is kinyilatkoztatás, melyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang. Növeli a lelkek egységét. Felbecsülhetetlen kincs. Isten Igéjével táplálkozó lélekben fejeződnek ki a legnemesebb erkölcsi értékek: hit, remény, szeretet, bizalom, barátság, önzetlenség, bátorság, kölcsönös tisztelet, kitartás, segítőkészség, mert az Ige maga Jézus, Ő mindenkihez szól, „kopogtat a szívek ajtaján”. Halljuk meg a hívást!

„Ha ez voltam és vagyok, akkor jó!”

– Kicsoda Hajdó Károly tulajdonképpen?

– „Mondd, drágám, mitől olyan nagyszerű ember a te férjed? – Attól, hogy annak tartom” – hangzott a frappáns válasz. Ilyen az emberi természet, igyekszik megfelelni környezete elvárásainak. Voltam fiatalon öreg. Öregen fiatal. Kollégáimnak Mozart, Prücsök bácsi a legkisebbeknek, „Dallam” a nagyobb tanulóknak, „Lalala” a virgoncabbaknak, „higanyember” Bölöni Domokos szerint, „jóságos” egyes kollégáim szemében és lelkében, céltudatos, önmagát folyamatosan tisztító, gyorsfolyású hegyi patak feleségem, a leghitelesebb kritikusom véleménye szerint. Attila fiam pedig így bókol levelében: „Te nemcsak szavakkal bátorítasz, hanem megmutatod, hogyan kell bátran, elkötelezetten a jót cselekedni. Tudod, mi a dolgod!” Mindenikben volt valami kedves, hízelgő, felemelő: a dallam a zene lényege, s a szép dallam a zene mosolya. Ha ez voltam és vagyok, akkor jó!

Hajdó Károly és felesége, Mária Magdolna

A Hajdó házaspár

Névjegy: Hajdó Károly zenetanár, karnagy. 1936. július 25-én született a Hargita megyei Zetelakán. A pedagógiai iskolát Székelykeresztúron végezte, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait a művészetiben. 1964-ben zenetanári diplomát szerzett Marosvásárhelyen. 1980-ban elvégezte Kolozsváron a George Dima Zeneakadémiát. 1964-től tanított a Marosszentgyörgyi Általános Iskolában, nyugdíjazásáig, 1998-ig. 1968–1971 között a helyi kultúrotthon igazgatója volt. A helyi általános iskola és a kultúrotthon kórusának volt a karnagya. 1993-tól a Soli Deo Glora kórus vezetője.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 786

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Simon Mária január 13, 2017 at 9:33 du.

    Hajdó Károly osztályfőnököm és kollégám volt a marosszentgyörgyi Általános Iskolában. Tevékenysége meghatározó volt a község életében.Volt tanítványai akarva akaratlanul alkalmazzák a tőle kapott értékeket,jómagam pedig tanárként bár a szakom a fizika híve vagyok annak,hogy a jól végzett munka termése a siker tanárnak és tanulónak is.Köszönöm ezt,mint tanár és köszönöm,mint volt tanítvány.Isten éltesse sokáig !!

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.