Központ
2019. augusztus 17. szombat, Jácint

Ady is ide hozta Csinszkát

Központ október 3, 2013 Kultúra

Ady is ide hozta Csinszkát

kultip

A Vásárhelyi Forgatag alkalmával mutatták be a kötet, amelynek a kiadását a Maros Megyei Múzeum és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány támogatott. A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1908–1913 című könyv szerkesztője Oniga Erika művészettörténész, aki a munkában társszerzőként is részt vett Keserü Katalin és Várallyay Réka mellett.  A kötetben foglalt fényképeket Plájás István készítette.

 

„Egy fontos erdélyi város egy különösen nagyszerű ember jóvoltából kultúrpalotát csinált, különöset és nagyszerűt. Ez lesz, ha a Sors úgy akarja, a magyar menedék, dús és takaró. Itt fogjuk őrizni magunkat mi magyarok, kik egymás ellen annyit vétettünk. Ide fogunk verssel, zenével, beszéddel összevonulni, ha baj lesz. S minden képességes szeretetemmel néztem föl reá, ez úrra, mert hogy nagyon és dacos magyar vagyok s ő az én rokonom”.
 
Ady Endre: A magyarság háza


A centenárium tiszteletére kiadott kötet szerkesztőjét, Oniga Erika művészettörténészt arra kértük mutassa be olvasóinknak a Kultúrpalota építésének körülményeit, és számoljon be arról, hogy mióta foglalkozik az épület történetével, mennyi időt vett igénybe a könyv „tető alá hozatala”, valamint, hogy milyen visszajelzéseket kapott a kiadvánnyal kapcsolatban.

„…a Közművelődési Ház díszítésére a mi vidéki viszonyaink szerint jelenleg még szokatlan művészi kivitelű mozaik, szobrászmunkák és festmények alkalmaztattak.” (Bernády, 1917)

„A Kultúrpalota létesítését Bernády György polgármester indítványozta 1907-ben, mivel a magyar állam vidéki kultúrházak építését támogatta, Ferenc József királlyá koronázásának 40. évfordulója alkalmából. Egy ilyen nagy kaliberű polgármester és a központilag kiutalt anyagi fedezet már jó biztosítékot jelentett erre a vállalkozásra. A város egyetlen adófillérének az igénybevétele nélkül építették fel a Kultúrpalotát. A polgármester csak a berendezés beszerzéséhez, a különféle gyűjtemények kialakításához és múzeumlétesítési céllal kérte a város lakosságának a hozzájárulását. Bernády az épület terveinek elkészítésével Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészeket bízta meg, akik néhány évvel korábban a Városházát tervezték. Az építkezési program szerint az épületben előcsarnok, hangverseny- és előadóterem, zeneiskola, képtár, múzeum, könyvtár, a földszinten pedig üzletek és kávézó kellett elférjen. Az 1911–1913 között felépített háromemeletes, szecessziós stílusú épület díszítési programját Bernády állította össze, mely szerint ‹‹a Közművelődési Háznak a magyar képző- és iparművészet kincsesházává kell lennie.›› E célból a külső és belső díszítés elkészítésére a gödöllői művésztelep vezető mestereit kérte fel. A Kultúrpalotát díszítő alkotások a történeti festészet, a népművészet, valamint a magyar mitológia és őstörténet hagyományos témáit idézik fel. A palota legreprezentatívabb helyisége az első emeleti téglalap alakú Tükörterem. Nevét a terem két rövidebb falát borító, hármas tagolású velencei tükrökről kapta. A helyiség igazi értéke a homlokzati oldal középső négy, hármasával összefogott üvegablak-csoportja. A nemzeti és nemzetközi szinten is számon tartott üvegfestményeket Nagy Sándor tervei szerint Róth Miksa kivitelezte” – mondta el Oniga Erika a Kultúrpalota építésének körülményeiről, kivitelezéséről.

Ady Endre költő is meglátogatta az új Kultúrpalotát

A továbbiakban afelől is érdeklődtünk, hogy érkeztek-e híres emberek Marosvásárhelyre a Kultúrpalota meglátogatása céljából az elmúlt évszázad során.
„Sok neves személy megfordult a palotában, többek közt annak is köszönhetően, hogy folyamatosan kulturális intézmények (zeneiskola, színház, filharmónia stb.) működtek és működnek benne napjainkban is. Konkrétan most a költő, Ady Endre jut eszembe, aki 1915 nyarán Erdélybe utazott, felesége, Csinszka társaságában. Körútjuk egyik állomása Marosvásárhely volt, ahol megnézték az újonnan felépült Kultúrpalotát, és melyről mindketten nagy elismeréssel nyilatkoztak. Ady írt is az épületről A magyarság háza címmel, mely abban az évben megjelent a Nyugat augusztusi számában” – tájékoztatott a művészettörténész.

A régi iratok olvasása során alakulnak ki a mélyebb kapcsolatok az épületekkel

A könyvvel kapcsolatos tevékenységéről és a tapasztalt visszajelzésekkel kapcsolatban a következőket nyilatkozta lapunknak Oniga Erika:
„Egyetemi éveim idején, 2009-ben kezdtem a Kultúrpalota építésének iratanyagát kutatni a Marosvásárhelyi Állami Levéltárában. Ezeken a helyeken, a régi iratok olvasása, a tervek nézegetése során alakulnak ki a mélyebb kapcsolatok az épületekkel, a tárgyakkal, mert elkezded megismerni őket a saját világukban. Olyan ismeretek, történetek, részletek birtokába jutsz, amit mások nem, vagy csak kevesen tudnak. Így kialakul egyfajta közös kommunikációs nyelvezet… Majd elkezdtem más épületekkel foglalkozni, de a múlt év őszén ismét feléje fordultam, s azóta is ‹‹ott›› vagyok …

Nagy a kereslet a könyv iránt

Oniga elmondta, a könyv megszerkesztése kilenc hónapba telt. Mivel a szövegek megírására olyan szerzőket kértek fel, akik már korábban is foglalkoztak az épülettel, ezért az alapkutatásokra nem kellett sok időt fordítani. A képanyag elkészítése, a szövegek ellenőrzése és azok románra fordítása, valamint a két könyv megszerkesztése és számtalan átolvasása volt az időigényesebb.
„Hogy milyenek a visszajelzések? … sok kedves szó, pozitív vélemény és biztatás hangzott el az elmúlt egy hónapban. Nagy a kereslet a könyv iránt, folyamatosan érdeklődnek az ismerőseim, a barátaim, hogy hol lehet megvásárolni. A könyv bemutatója augusztus végén volt Marosvásárhelyen, és további ismertetőkre kaptunk meghívást Szovátáról, Budapestről és Szabadkáról, melyek mind a kiadvány iránti érdeklődést jelzik” – foglalta össze a művészettörténész.


Oniga Erika 1985-ben született, elemi iskolai tanulmányait a Székelyvajai Általános Iskolában végezte, majd 2004-ben a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban érettségizett. 2004–2008 között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, művészettörténet szakának hallgatója volt, majd 2008–2010 között ugyanitt kulturális örökségvédelem szakon mesterizett. 2011 őszétől a Maros Megyei Múzeum munkatársa.

Share Button
Ennyien olvasták: 610

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.