Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Borús
Holnap
Borús
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Aki minden tudományt művészetté formál

Nemes Gyula szeptember 14, 2017 Kultúra

– Benedek József szobrászművész kiállítása a Kultúrpalotában –

Pénteken a Kultúrpalota „Art Nouveanu” Galériájában nyitották meg Benedek József marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő szobrászművész Időhelyek című egyéni kiállítását. A résztvevőket Mana Bucur az UAP (Romániai Képzőművészek Szövetsége) Maros megyei elnöke köszöntötte, majd Dr. Beke László és Mircea Oliv művészettörténészek értékelték a kiállító mester munkásságát, művészetét. A tárlat szeptember 24-ig tekinthető meg, nyitvatartási időben.

A tárlatmegnyitó bevezető mozzanataként Mana Bucur meggymaghéjban ismertette Benedek József szobrászművész életrajzát, és köszöntötte az UAP nevében a meghívottakat, érdeklődő részvevőket.

„Fogalmak és filozófiák ötvöződnek alkotásaiban”

Ezt követően Dr. Beke László magyarországi művészettörténész –, akinek elmondása szerint Benedek József jó barátja – nyitotta meg a tárlatot, és méltatta a szobrászművész munkásságát. Beke szerint Benedek József minden tudományt művészetté formál. „Ő egy tudós művész. Fogalmak és filozófiák ötvöződnek alkotásaiban, tér-idő folyamatok, plasztikai folyamatok érződnek ki belőlük. Művei több jelentést is hordoznak, elég, ha csak a drótból készült mozgószobraira tekintünk, hogy lássuk, mennyi strukturalizmus, mozgástechnika rejlik bennük. Oly módon filozofál a szobraival, hogy különböző kultúrákba hatol bele, többek közt a magyarság múltjába is. Első látásra azt hinnénk, hogy komplikáltak ezek az alkotások, ám ha alaposabban szemügyre vesszük, őket rájövünk, hogy finomak, líraiak, megnyugtatóak” – mondta a neves magyarországi művészettörténész.

Alkotásai Marosvásárhelyen is teret érdemelnének!

Mircea Oliv művészettörténész szerint Benedek József a Brâncuşi utáni időszak egyik legnagyobb művésze, akit Erdély adott a világnak. Véleménye szerint alkotásai Marosvásárhelyen is teret érdemelnének. „Benedek József művészetének ismertetőjegyei nem egyszerűek, mert több tudományágat foglalnak magukba: antropológiát, mértant, molekuláris genetikát, történelmet és így tovább. Az alkotásoknak adott nevek is jól tükrözik ezt: Biomorf formák, Fenográfok, Heroikus tájak, A tér jelképei, Az idő morfológiai felépítése” – osztotta meg véleményét a hallgatósággal a művészettörténész.

A tárlatmegnyitó után Benedek József lapunknak elmondta, hogy csak a leglényegesebb alkotásait próbálta elhozni a marosvásárhelyi kiállításra, igyekezett kiszűrni a kísérletezéseket. Főleg azokra a munkáira gondolt a válogatás során, amelyek már egy új térfelfogást, új idővel kapcsolatos felfogást követnek.

„Annyi dimenzió van, amennyit fel tudunk fogni!”

„Stephen Hawking fizikus, tudós 12 dimenzióról beszél, szerintem annyi dimenzió van, amennyit fel tudunk fogni, és amennyit mozgatni tudunk. Az 1960-as években megpróbálták az OXYZ tengelybe belegyömöszölni a teret, és ezáltal a képzőművészet nagyon leépült. A geometrián alapuló képzőművészet pedig egy feldarabolt világképet hozott létre. Ezzel ellentétben az alkotásaim, amiket ide hoztam, új dolgok, amelyek a tudományban is jelen vannak. Itt nem csak a dimenziókra gondolok, hanem például a molekuláris genetikára. Egy kettős spirál formájú DNS molekulát, ha kinyújtunk a térben, egy kb. 2 méter hosszú formát kapunk” – osztotta meg gondolatait a mester.

A továbbiakban megtudtuk, hogy Benedek József, Marosvásárhelyen kiállított munkáinak egy részét már 35 évvel ezelőtt megálmodta. „Ez egy nagyon különleges álom volt, hetekig a hatása alatt voltam. Aztán kiment a fejemből, de amikor a fenográfokkal kezdtem el foglalkozni, rájöttem, hogy amit csinálok, nagyban kapcsolódik a régi álmomhoz. A fenográf szót magam találtam ki, ez nem más, mint a fenomén és a gráf szó összetétele. Most úgy érzem, hogy meg van minden fejtve, az életmű be van fejezve. Már csak az maradt hátra, hogy leírjam: mik is ezek az alkotások. Tervezem egy könyv kiadását ezzel kapcsolatosan, mert sokan nem értik, hogy mit látnak, mikor egy-egy munkámra ránéznek. Illetve azt látják, és megítélik, hogy szép vagy nem szép, de, hogy mik ezek, nem nagyon tudják” – állítja a szobrászművész.

Névjegy: Benedek József Marosvásárhelyen született 1946. december 10-én, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd 1966-ban a Bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola diákja lett. Mesterei voltak: Szobotka András és Ion Irimescu. A főiskola elvégzése után 1975-ig volt a Szörényvári Líceumban szobrásztanár, majd a Temesvári Németszínház díszletszobrásza. 1983-tól hazatért Marosvásárhelyre, és előbb mint műszaki rajzoló, később mint rajztanár tevékenykedett. 1992-ben Magyarországra távozott, ahol előbb az Ybl Műszaki Főiskolán, majd a Pogány Frigyes Építőipari Szakközépiskolán tanított. Feleségével, Laborcz Flórával együtt alapították a Renée Művészeti Társaságot és a B.L. Termet, valamint létrehozták a Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítványt. Benedek Józsefnek 24 egyéni kiállítása volt már Magyarországon, valamint Európa és Amerika különböző országaiban, illetve több csoportos kiállításon is szerepelt alkotásaival. A művész munkásságát eddig több mint 25 kitüntetéssel, oklevéllel, elismervénnyel díjazták.

Share Button
Ennyien olvasták: 908

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.