Központ
2017. június 29. csütörtök, Péter, Pál
Zivatar valószínű
Csütörtök
Zivatar valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Arany János Marosvásárhelyen

Nemes Gyula március 16, 2017 Kultúra

„Süvegemen nemzetiszín rózsa”

Arany János költő Nagyszalontán – a Partium kapujában – született 1817. március 2-án. Bár tudomásunk szerint Erdélyben, a Székelyföldön soha nem járt, Marosvásárhelyen mindig ápolták és ápolják az emlékét. Különböző eseményeken, rendezvényeken verseiből olvasnak fel, nevéről utcát neveztek el…

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Arany János előbb rövid ideig nemzetőr volt, majd inkább a toll és a szó erejével vett részt az eseményekben. A megalakult magyar kormány belügyminisztériumában töltött be fogalmazói állást, és a forradalmi kormány lapjának, a Nép Barátjának egyik szerkesztője lett. 1848 áprilisában írta a Nemzetőr dalt: „Süvegemen nemzetiszín rózsa,/ Ajkamon édes babám csókja;/ Ne félj, babám, nem megyek világra:/ Nemzetemnek vagyok katonája.” A szabadságharc leverése után, forradalmi tevékenysége miatt Arany rövid ideig bujdosásra kényszerült.

Oláh-Gál Róbert kutatásaiból és közléseiből tudjuk, hogy Arany János nem járt Erdélyben, de kapcsolatot tartott, sűrűn levelezett erdélyi személyiségekkel, köztük a marosvásárhelyi református kollégium két tanárával, Mentovich Ferenccel és Szabó Sámuellel. Szabó a diákjaival gyűjtő utakra járt, amelyek során balladákat, „verses történeteket” jegyeztek le a „nép szájáról”. Az erdélyi, székelyföldi „kincsek” közül Szabó Sámuel kérésére Arany János többet közzétett az általa szerkesztett Koszorúban 1863-1865 közt.

Arany János költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 1882. október 22-én hunyt el Budapesten. Marosvásárhelyen emlékére 1893-ban, az addig Kis Szent Király utcát Arany János utcának nevezték el. A két világháború közötti román megszállás idején az utcának Octavian Goga román költő nevét adták. 1940-ben Észak-Erdélynek és a Székelyföldnek Magyarországhoz való visszacsatolása után az utca visszakapta az Arany János nevet, ami aztán a második világháború után is megmaradt, napjainkig.

„Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”

A nagy magyar költő születésének 200. évfordulóján nemcsak Nagyszalontán és a walesi Montgomeryben emlékeztek meg, hanem Kárpát-medence szerte, sőt még azon túl is. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, míg Szászrégenben a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében kerül sor idén különböző eseményekre Arany János emlékére.

A költőóriás neve idén a Marosvásárhelyen megszervezett Székely Szabadság Napján is szóba került, amikor Tőkés László beszédében Arany János forradalmi verssorait idézte: „Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem”. Majd az EP-képviselő Arany gondolatait folytatva kijelentette: „Ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”

Végezetül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére, a magyarság Nemzeti Ünnepének tiszteletére Arany János egyik forradalmi verséből idézünk: „Olyan marsra lábam se billentem,/ Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:/ De a szabadságért, ha egy íznyi,/ Talpon állok mindhalálig víni.”

Share Button
Ennyien olvasták: 259

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.