Marosvásárhely egyik legrégebben alakult, máig létező együttese a Kővirág, amely már közel negyedszázada zenél. Zenéje irodalmat, verseket kedvelőkhöz szól, korhatár nélkül, dalaiba a hagyományos magyar zenék (népdalok, virágénekek) elemei is beépülnek, stílusa sajátos hangvételű. A repertoárt elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok (Ady Endre, József Attila) megzenésített versei alkotják.
A Kővirág alapítójával, dalszerzőjével, énekesével, a gitáron játszó László Józseffel beszélgettünk.
– Milyen elképzelésből, mikor alapította a zenekart?
– Az együttes 1992-ben alakult. Akkor már foglalkoztam versek megzenésítésével, s szerettem volna zenekari formában is feldolgozni, előadni a dalokat. A mintegy két és fél évtizedes fennállása alatt sokan megfordultak az együttesben. Ebben a felállásban – Benczédi Szilárd basszusgitár, Fülöp Csongor István billentyűs hangszerek, Szász Emese Rebeka blockflöték és jómagam – 2010 óta zenélünk együtt. Koncertjeinken még közreműködik Török Emese Adél klarinéton.
– Milyen kritériumok szerint válogatja a megzenésítésre kerülő verseket?
– Elsősorban erdélyi költők verseit zenésítjük meg, de anyaországi költők, valamint magyar klasszikusok verseit is énekeljük. A legfontosabb kritérium, hogy zeneileg megfeleljen, azaz megzenésíthető legyen a vers, legyen mély és érthető, szép mondanivalója, zeneisége.
– Van-e kedvenc költője, akinek az alkotásait a legszívesebben éneklik?
– Vannak költők, akiknek több művét megzenésítettük – Ferenczes István, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Noémi, Farkas Árpád műveiben sok a muzikalitás.
– Tudomásom szerint az első fellépésükre a MOGYE diákklubjában került sor 1992 telén. Azóta számtalan fellépésük volt Marosvásárhelyen, illetve Erdély több városában, valamint az anyaországban és a Kárpát-medence más területén is. Melyek voltak azok a felejthetetlen külföldi helyszínek, ahová a Kővirág elvitte dalait?
– Legelőször 1998-ban játsztunk külföldön. Magyarországon, Pakson, a Városi Művelődési Központban koncerteztünk. Később több helyszínen is megfordultunk: Sárváron a Nádasdy várban, a VII. Historiás Napokon léptünk fel sikeresen. Az Ötágú Síp elnevezésű, a határon túli magyar líra fesztiválja keretében zenéltünk a Gyulai Várszínházban, de koncerteztünk Székesfehérváron, Dabason, a Balaton mellett a Művészetek Völgyében is.
Emellett két ízben is vendégszerepeltünk Vajdaságban, az Énekelt Versek Zentai Fesztiválján és megfordultunk Kárpátalján is.
Itthoni koncertjeink is mindig nagyon hangulatosak és emlékezetesek számomra.
– Gyakran lépnek fel Marosvásárhelyen?
– Mi nem tudunk vállalkozni a koncertek megszervezésére, ezért inkább meghívásoknak teszünk eleget. Valamikor mi szerveztük a koncertjeinket, de anyagilag és más szempontból is megterhelő volt, hiszen a zenélés mellett mi dolgozunk is. Nem könnyű működtetni az együttest, a mi zenénk nem egy pénzes műfaj, de nem is ez a lényeg benne.
– Tudvalevőleg ön fizikatanár. Hogyan fér össze az egzakt tudomány gyakorlása és az irodalom-költészet-zene iránti vonzódása?
– A lehető legjobban, hiszen számomra az egyik kiegészíti a másikat.
– Az együttes történetében kiemelt helyen szerepel tízéves fennállásának megünneplése 2002 októberében. A jubileum alkalmával rendezte meg a verséneklés első erdélyi fesztiválját, a Kővirág fesztivált, viszont 2017-ben a 25 éves fennállását ünnepli a zenekar. Terveznek valamilyen különleges rendezvényt, koncertet Marosvásárhelyen ennek alkalmából?
– Jó lenne, ha összejöhetne egy ilyen esemény, konkrétumokat nem tudunk mondani ezzel kapcsolatosan. Az együttes és közönsége megérdemelné…
Arra a kérdésre, hogyan látják az együttes jövőjét, a Kővirág tagjai a következőképpen válaszoltak:
László József
– A mi zenénk kötődik az anyanyelvi és zenei kultúránkhoz, rétegzene, amely törekvéseiben értékápoló, és amely megkívánja, hogy ennek szellemében viszonyuljanak hozzá.
Fülöp Csongor István
– Nem könnyű a jövőbe látni, gondolom, hogy saját erőnkből még tudjuk folytatni. Szívesen emlékszem vissza az 1998-as, Kultúrpalotában megtartott teltházas gyerekkoncertünkre, kolozsvári, csíkszeredai koncertjeinkre.
Benczédi Szilárd
– A jövőt illetően engem is bizakodással töltenek el eddigi szép előadásaink. A Teleki Téka udvarán tartott koncertjeinken, a nagyszámú közönség jelenléte is ezt a bizakodást erősítette bennem.
Szász Emese Rebeka, aki 2007-től tagja az együttesnek
– Úgy gondolom, amíg mi itt vagyunk – és jó értelemben fogalmazva viszonylag közel vagyunk egymáshoz, s ha nem is heti rendszerességgel, de ahogy tehetjük, együtt fogunk próbálni és zenélni – így a Kővirág létezni fog.