Kultúra

Az anyanyelvi kultúra jegyében: Kővirág

Marosvásárhely egyik legrégebben alakult, máig létező együttese a Kővirág, amely már közel negyedszázada zenél. Zenéje irodalmat, verseket kedvelőkhöz szól, korhatár nélkül, dalaiba a hagyományos magyar zenék (népdalok, virágénekek) elemei is beépülnek, stílusa sajátos hangvételű. A repertoárt elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok (Ady Endre, József Attila) megzenésített versei alkotják.

 Kővirág facebook, középen László József

A Kővirág alapítójával, dalszerzőjével, énekesével, a gitáron játszó László Józseffel beszélgettünk.

– Milyen elképzelésből, mikor alapította a zenekart?

– Az együttes 1992-ben alakult. Akkor már foglalkoztam versek megzenésítésével, s szerettem volna zenekari formában is feldolgozni, előadni a dalokat. A mintegy két és fél évtizedes fennállása alatt sokan megfordultak az együttesben. Ebben a felállásban – Benczédi Szilárd basszusgitár, Fülöp Csongor István billentyűs hangszerek, Szász Emese Rebeka blockflöték és jómagam – 2010 óta zenélünk együtt. Koncertjeinken még közreműködik Török Emese Adél klarinéton.

– Milyen kritériumok szerint válogatja a megzenésítésre kerülő verseket?

– Elsősorban erdélyi költők verseit zenésítjük meg, de anyaországi költők, valamint magyar klasszikusok verseit is énekeljük. A legfontosabb kritérium, hogy zeneileg megfeleljen, azaz megzenésíthető legyen a vers, legyen mély és érthető, szép mondanivalója, zeneisége.

Kővirág facebook-1

– Van-e kedvenc költője, akinek az alkotásait a legszívesebben éneklik?

– Vannak költők, akiknek több művét megzenésítettük – Ferenczes István, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Noémi, Farkas Árpád műveiben sok a muzikalitás.

– Tudomásom szerint az első fellépésükre a MOGYE diákklubjában került sor 1992 telén. Azóta számtalan fellépésük volt Marosvásárhelyen, illetve Erdély több városában, valamint az anyaországban és a Kárpát-medence más területén is. Melyek voltak azok a felejthetetlen külföldi helyszínek, ahová a Kővirág elvitte dalait?

–  Legelőször 1998-ban játsztunk külföldön. Magyarországon, Pakson, a Városi Művelődési Központban koncerteztünk. Később több helyszínen is megfordultunk: Sárváron a Nádasdy várban, a VII. Historiás Napokon léptünk fel sikeresen. Az Ötágú Síp elnevezésű, a határon túli magyar líra fesztiválja keretében zenéltünk a Gyulai Várszínházban, de koncerteztünk Székesfehérváron, Dabason, a Balaton mellett a Művészetek Völgyében is.

Emellett két ízben is vendégszerepeltünk Vajdaságban, az Énekelt Versek Zentai Fesztiválján és megfordultunk Kárpátalján is.

Itthoni koncertjeink is mindig nagyon hangulatosak és emlékezetesek számomra.

– Gyakran lépnek fel Marosvásárhelyen?

– Mi nem tudunk vállalkozni a koncertek megszervezésére, ezért inkább meghívásoknak teszünk eleget. Valamikor mi szerveztük a koncertjeinket, de anyagilag és más szempontból is megterhelő volt, hiszen a zenélés mellett mi dolgozunk is. Nem könnyű működtetni az együttest, a mi zenénk nem egy pénzes műfaj, de nem is ez a lényeg benne.

– Tudvalevőleg ön fizikatanár. Hogyan fér össze az egzakt tudomány gyakorlása és az irodalom-költészet-zene iránti vonzódása?

– A lehető legjobban, hiszen számomra az egyik kiegészíti a másikat.

– Az együttes történetében kiemelt helyen szerepel tízéves fennállásának megünneplése 2002 októberében. A jubileum alkalmával rendezte meg a verséneklés első erdélyi fesztiválját, a Kővirág fesztivált, viszont 2017-ben a 25 éves fennállását ünnepli a zenekar. Terveznek valamilyen különleges rendezvényt, koncertet Marosvásárhelyen ennek alkalmából?

– Jó lenne, ha összejöhetne egy ilyen esemény, konkrétumokat nem tudunk mondani ezzel kapcsolatosan. Az együttes és közönsége megérdemelné…

Arra a kérdésre, hogyan látják az együttes jövőjét, a Kővirág tagjai a következőképpen válaszoltak:

László József

– A mi zenénk kötődik az anyanyelvi és zenei kultúránkhoz, rétegzene, amely törekvéseiben értékápoló, és amely megkívánja, hogy ennek szellemében viszonyuljanak hozzá.

Fülöp Csongor István

– Nem könnyű a jövőbe látni, gondolom, hogy saját erőnkből még tudjuk folytatni. Szívesen emlékszem vissza az 1998-as, Kultúrpalotában megtartott teltházas gyerekkoncertünkre, kolozsvári, csíkszeredai koncertjeinkre.

Benczédi Szilárd

– A jövőt illetően engem is bizakodással töltenek el eddigi szép előadásaink. A Teleki Téka udvarán tartott koncertjeinken, a nagyszámú közönség jelenléte is ezt a bizakodást erősítette bennem.

Kővirág facebook, Szász Emese Rebeka

Szász Emese Rebeka, aki 2007-től tagja az együttesnek

– Úgy gondolom, amíg mi itt vagyunk – és jó értelemben fogalmazva viszonylag közel vagyunk egymáshoz, s ha nem is heti rendszerességgel, de ahogy tehetjük, együtt fogunk próbálni és zenélni – így a Kővirág létezni fog.

Share Button

Hozzászólások

hozzászólás

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.