Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Derült
Csütörtök
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Babér és borostyán

Központ november 2, 2012 Kultúra

muradi_lBabér és borostyán      

Az ismeretlen eredetű babér növénynév először az egri vár leltárában bukkan fel a nevezetes 1552. esztendőben, mégpedig a seborvoslás eszközei között. A szerbhorvátból átvett borostyán szó a XIII. század óta adatolható, és a legkorábbi előfordulásaiban „babér”-t, illetve „repkény”-t jelentett.

A babér levele és bogyója gyógyszerként szolgált, a növény erről volt nevezetes. Lippay János 1662-ben azt tanácsolja gazdasági kalendáriumában, hogy a „lúdfiaknak reggel egy kevés sót, babért, azaz a Laurusfának gyümölcsét és hamucskát adjanak bé”. Később a Földközi-tenger mellékén honos örökzöld ágaiból font koszorú, a babérkoszorú az elismerés, a dicsőség jelképe lett. Erre a jelképre utal a köznyelv két közismert szólás is: nem terem neki babér; illetve ül a babérain.

Az érzékeny képzeletű írók vonakodtak azonban elfogadni, hogy ez a konyhai műszó, a babér (a burgonyalevesbe tett babérlevél) volna az ókor dicsőséges laurusa, mellyel a hadvezéreket jutalmazták. Kétségbe vonták azt a tényt, hogy a nagyszabású diadalmeneten egy rabszolga babérnak nevezett koszorút tartott volna az arannyal hímzett bíborba öltözött hadvezér feje fölé, azt suttogva a fülébe: Ne feledd, hogy ember vagy! Plinius szerint a babérba nem csap a villám, és ezért válhatott a dicsőség jelképévé, Kazinczy is viszolygott attól, hogy a konyhai és a patikai babér legyen a dicsőség és a halhatatlanság jelképe. Azt írta Nagy Gábornak: „a babér jó szó, igen is, de csak a Konyhába és a’ Ricki boltjába való”. A dicsőséget jelképező növény neve az irodalomban egyrészt a latin laurus maradt, majd a borostyán lett. Laurust ír nemegyszer Berzsenyi: „Mint a setét völgy csermelye életem / Elrejtve lappang, s halkan csörögdegél / a laurus erdők homályin.”

Kazinczynak valóságos élménye a sötétzöld levelű, bőven burjánzó örökzöld borostyánról volt, hatására átmenetileg a művészet és a hadi dicsőség jelképnövénye a borostyán lett. Ebben az értelemben a borostyán a múlt század első harmadától nyer polgárjogot az irodalomban. A borostyán szimbolikus, átvitt jelentésére Petőfinek az Arany Jánoshoz intézett versét idézhetjük: „Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni.” A borostyán szó szimbolikus használata a babér szóval ellentétben később azonban teljesen kiveszett.

Szükséges hangsúlyoznom végül, hogy a fent említett borostyán (tudományos nevén Hedra helix) nem azonos a regionális erdélyi köznyelvben élő borostyán növénynévvel, melynek tudományos neve Syringa vulgaris. A borostyán ebben az értelemben hasonlósági alapon keletkezett tájszó, szemben az irodalmi orgona növénynévvel.



Share Button
Ennyien olvasták: 343

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.