Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Balsors jövőkép egy képzelt világban?

Központ július 8, 2016 Kultúra

„A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő”- hangzik el George Orwell 1984 című regényében, amely olyan jövőképet tár az olvasó elé, ami kegyetlen módon valósítja meg a szocializmus eszméit, és ami talán nem is áll annyira messze a jelenlegi civilizáció helyzetétől, hiszen sokan vélik úgy, hogy „orwelli világban” élünk, vagy legalábbis afelé tartunk.

Vannak meghatározó könyvek, amelyek egyszeri olvasás után szöget ütnek az emberi elmében és ott motoszkálnak megfejtés után kutakodva. Egy ilyen olvasmány az 1984 szatirikus hangvételű negatív utópiája, amely csak az író halála után egy évvel jelent meg, mivel az angol kiadók kezdetben politikai elővigyázatosságból elzárkóztak tőle, hiszen a keleti államok szovjetellenesnek minősítették, bár ha reálisan nézzük, valójában mindenféle terror ellen tiltakozik.

Miről is van szó?

A történet Londonban zajlik, amely Óceánia, egy fiktív államalakulat részét képezi, amely több évtizede háborút folytat a másik két állammal, azaz hol Eurázsiával, hol pedig Kelet Ázsiával. Hogy miért? A cél a termelési feleslegek felemésztése, amiből az emberek amúgy vígan megélhetnének.

Óceánia lakossága különös és könyörtelen életmódra van kényszerítve, hiszen életük minden egyes momentuma tudatos tervezés alatt zajlik, melybe nincs beleszólásuk, olyanok akár a robotok.

A főszereplő Winston Smith munkája abból áll, hogy a múltbeli hibákat kijavítsa és eltörölje a médiából, hiszen a Párt meggyőződése, hogy a múlt, akárcsak a valóság, csupán szubjektivitás kérdése, csak az egyén tudatában létezik, a hazugság pedig könnyedén válik valósággá, ha megköveteli az élet.

Érzelmek nélkül élni

A könyvben a lebutítás, az érzelmek kiölése, amelyek bűnös gondolatnak számítanak, beépült az emberek mindennapjaiba, lakásuk falát hatalmas monitor díszíti, figyelve minden mozdulatukat, hogy a boldogság legkisebb sugara is elkerülje őket. Elég egy reményteljes pillantás, egy mosoly, és a „gondolatrendőrség” megkínozza vagy halállal sújtja az illetőt.

Bár ez még semmi a „duplagondol” bevezetése mellett, ami által a párt elérte, hogy az emberek egyidejűleg elfogadjanak két olyan tényt, amelyek teljes mértékben ellentmondanak egymásnak. Továbbá ott van a newspeak, azaz az újbeszél nyelv, melynek célja, hogy minél kevesebb szókinccsel rendelkezzenek, hogy az olyan egyszerű szavak, mint az igen vagy nem kettősége is csökkenjen.

Orwelli világban élünk?

Míg a történet elején a főhős Winston hiszi, hogy „szabadság az, ha az ember mondhatja, hogy kettő meg kettő néggyel egyenlő”, addig a történet végén már ő maga is elhiszi, hogy valójában kettő meg kettő akár öt is lehet, ezzel alátámasztva, hogy a szabadság nem létező dolog.

A mai felgyorsult és sokrétű világban talán sokkal nagyobb annak a veszélye, hogy egy ehhez hasonló jövőkép beteljesedik, amikor is a magánszférákat könnyedén és akár észrevétlenül képesek megfigyelni. Bár az író akkor még nem láthatta a 21. század alakulását, elképzelhető, hogy egy „ismeretlen” háttérhatalom irányít, a cél pedig a befolyásolás, az önálló gondolatok megszűntetése.

Egy elképzelt világ, ahol az Igazság minisztérium hazugságokkal, a Béke minisztérium háborúval, a Bőség minisztérium éheztetéssel, a Szeretet minisztérium pedig kínzással foglalkozik. Valóság vagy csak képzelet?

Az 1984 nagy életbölcsességeket fogalmaz meg és bár az író kíméletlen és az irreális túlzásoktól nem mentes módon jeleníti meg a jövőképet, érdemes elgondolkodni rajta!

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 469

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.