Központ
2017. október 19. csütörtök, Nándor
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült
Derült
Szombat
Derült

Bernády, a városépítő polgármester

Nemes Gyula április 29, 2016 Kultúra

A múlt héten a marosvásárhelyi Bernády Házban került bemutatásra, népes közönség előtt, a Bernády, a városépítő tanulmánykötet, amelynek koordinátora Pál-Antal Sándor akadémikus, szerkesztője Fodor János és Nagy Miklós Kund, szerzői az említettek mellett: György V. Imola, László Lóránd, Pál Judit, Sebestyén Mihály és a nemrég elhunyt Józsa András voltak. Mi is bemutatjuk a hírneves polgármester politikai munkásságát, ismertetjük a kötetet, illetve Fodor János fiatal történészt kérdezzük a könyv kiadási körülményeiről.

IMG_8347

Bernády György 1864. április 10-én született Bethlen községben, Bernády Dániel gyógyszerész és Mike Julianna gyermekeként. Születése után édesanyja meghalt, édesapja 1865-ben újranősült. A második házasságból még három gyermek született. A család 1878-ban költözött Marosvásárhelyre. Bernády György a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, majd gyógyszerészetet tanult a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, illetve a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karán. Gyógyszerészmesteri oklevelét 1885. november 18-án vette át, majd 1888-ban orvoskari rendkívüli hallgatóként megszerezte a doktori fokozatot. 1889-ben beválasztották a marosvásárhelyi törvényhatósági bizottság tagjai közé. Innentől kezdve politikai pályán haladt tovább. 1896-ban a Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia Államtudományi Karán kitüntetéssel állam- és jogtudományi államvizsgálatot tett. Ebben az évben magyar országgyűlési képviselővé választották, de 1901-ben lemondott. 1902-ben közfelkiáltással Marosvásárhely polgármesterévé választották, mely tisztségét 1913. január 1-jéig viselte. 1912. december 20-án a város főispánjává nevezték ki, tisztségéről 1917 őszén mondott le. Erdély román megszállása után 1922-ben romániai országgyűlési képviselővé választották, ugyanakkor a megalakult Országos Magyar Párt egyik alelnöki tisztségét töltötte be. 1926-tól ismét Marosvásárhely polgármestere volt 1929 januárjáig. 1930-ban megalakította Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Demokrata Blokkot, amit azonban 1933-ban feloszlatott és visszatért az Országos Magyar Pártba, amelynek haláláig vezetőségi tagja volt. 1938. október 22-én hunyt el.

14 fejezet, hét szerző tollából

A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezésére és támogatásával megjelent Bernády monográfia 14 fejezetet tartalmazó kötet, hét szerző munkája. Pál Judit: Marosvásárhely felzárkózása az erdélyi városok élbolyához című írásával indul a kötet, majd a közelmúltban elhunyt Józsa András Bernády családi életét mutatja be. Fodor János fiatal történész a hajdani polgármester közéleti tevékenységének kezdeteit, a városi törvényhatósági bizottságban kifejtett munkásságát, majd országgyűlési képviselőségét ismerteti. Ezt követi a Bernády rendőrkapitányságára vonatkozó rész László Lóránt tollából. Pál-Antal Sándor két fejezetben foglalkozik Bernády első polgármesterségének idejével, amikor az ő vezetése alatt Marosvásárhely levetkőzte falusias jellegét és a modernizáció útjára lépő várossá vált. Az első világháború és a hatalomváltás megrázkódtatásaihoz kapcsolódó főispáni tevékenységét, majd az ezt követő útkeresés idejét Sebestyén Mihály tárja az olvasó elé. A következő három fejezet szerzője szintén Fodor János, aki Bernády 1920 utáni politikai pályájának alakulását ismerteti, majd a polgármester írói hagyatékát Nagy Miklós Kund elemzi. Három rövidebb fejezet tárja fel a kortársak és az utókor Bernádyhoz való viszonyulását napjainkig. „A 70. születésnapi rendezvény ismertetésével Fodor János kiemeli a kortársak háláját és köszönetét mindazért, amit több évtizedes megfeszített munkával a városért és annak magyarságáért tett. A következő két részben György V. Imola végigvezet azon az úton, amelyet Bernády az utókor számára jelentett, a szórványos megemlékezésektől kultusza kialakulásáig” – olvashatjuk a könyv bevezetőjében.

„Jegyzetelt munka, amely új kutatásokra ösztönöz”

A kötet egyik szerkesztőjét-szerzőjét, Fodor János fiatal történészt arról faggattuk, hogy mikor kezdte el a Bernády munkásságára vonatkozó kutatásokat, hogyan sikerült „tető alá hozni” a kötetet, lesz-e folytatása és mit jelentett számára a könyv megjelenése.

IMG_8365

„Szorosabban, azaz tudományosan első éves egyetemista koromban kezdtem el Bernádyval foglalkozni, 2008-ban. Akkor abból a meggyőződésből fogtam neki, hogy a közismert polgármesterről már számos munka megjelent, így azokat összeszedve nekem könnyű dolgom lesz egy TDK-s dolgozatot összeállítani. A dolgozat összeállításakor kiderült azonban, hogy ez nem így van, és viszonylag keveset tudunk róla. Ekkortól kezdtem el az adatokat tudatosan gyűjtögetni. Elsősorban a két világháború közötti időszakban kifejtett tevékenysége érdekelt, mivel erről tudtunk a legkevesebbet. Végül odáig jutottam, hogy az előzmény nélkül nem érthető meg a Bernády-életmű, így lett a doktori disszertációm témája a Bernády politikai életrajz. A kötet ezzel párhuzamosan keletkezett. Többször is szóba jött a Bernády Alapítványnál, hogy kellene egy monográfiaszerű kiadvány a polgármesterről. Végül Pál-Antal Sándor kérésére többen kéziratot adtunk le, és ekkor vált véglegessé, hogy ebből könyv lesz. A kutatómunka nagyjából két évig folyt, a szerzők a meglévő kutatásaikat kiegészítve írták meg, így számos új adat került elő a már meglévők mellé” – mondta el a fiatal szerző.

Forrásértékű, gazdag képanyagok

Fodor hozzátette, hogy a könyv nem meríti ki Bernády teljes életművét, de fontos mérföldkő olyan szempontból, hogy végre van egy jegyzetelt munka, amire lehet már hivatkozni és új kutatásokra ösztönöz.

„Számos téma kimaradt, amely a következőkben kerül megírásra, mint például Bernády kapcsolata a református egyházzal, vagy a szabadkőműves tevékenysége. Ezzel most én foglalkozom a doktori kapcsán, amelybe be lesznek építve ezek a részek is, de külön írásokban is terveztem őket publikálni. A szabadkőművességéről szóló tanulmány már elkészült, ez az EME évkönyvében fog megjelenni. A könyvvel kapcsolatban még kiemelném, hogy gazdag képanyaggal rendelkezik, amelyeket szintén az évek során gyűjtöttünk össze a múzeumból és Budapestről. Közöttük láthatóak eddig még nem publikált képek, amelyeknek forrásértékük van” – tudtuk meg.

A történész számára egyrészt meghatározó tapasztalat volt, hiszen a kötet munkálataiban társszerkesztőként vehetett részt, ugyanakkor összegzi az eddigi kutatásait Bernádyval kapcsolatban. De fontos lendületet és immár hivatkozási alapot is jelent a készülő doktori dolgozatához.

Share Button
Ennyien olvasták: 496

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.