Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Borús
Holnap
Borús
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Büntetett bűntelenség

Központ január 27, 2012 Kultúra

BuntettBüntetett bűntelenség

A nagynevű vásárhelyi színésznő, Farkas Ibolya, a Tompa Miklós Társulat örökös tagja immár huszadik alkalommal közönség elé vitte a Börtönnaplót, a Fedák Sári élettörténetéből összeállított másfél órás színdarabot, amelyet a művésznő rendezett, és adott elő.

Az előadás címét tükrözve a színpad hangulatát a szét- és összehúzható rácsos ablakú falak, a darab során multifunkcionális elemként működő lépcsőfokok, néhány szék és mélyebben egy egész falrészt betöltő rácsozat fokozták. A Szabó Annamária által megálmodott és kivitelezett sivár börtönre utaló díszlet és jelmezek tökéletes szimbiózist alkottak a mű témájával és hangulatával, de a Farkas Ibolya által megelevenített Fedák Sárival, a darab „primadonnájával” is.

Amint a művésznő a színpadra lépett, és a reflektorfények felkapcsolódtak, egyszerre élettel telivé, színessé, mozgalmassá, érdekfeszítővé vált a szemünk elé táruló látvány. Egy másodpercig sem unatkozhatott a néző: feszes ritmusú, magával ragadó, „öntörvényű” darabot láthattunk, amelyben legmegdöbbentőbb az volt, hogy csupán a darab vége felé jutott el a tudatunkig, hogy a 100 perces előadást egyetlen ember játszta végig. Farkas Ibolya annyira tökéletes beleéléssel személyesített meg minden – a darabban – „szerepet kapó” személyt, hogy amellett, hogy az színpadon mindvégig egymaga volt csak jelen, lelki szemeink előtt láttunk mindenkit, aki „megszólalt”. És nem is voltak kevesen. A művésznő ugyanolyan hitelesen játszotta el a mély, szigorú és ellentmondást nem tűrő hangú kihallgató tiszteket, mint a szelíd hangú, türelmes és megfontolt, éppen kivégzésre készülő cellatársát, valamint a tehetséges írót, nagy szerelmét, Molnár Ferencet, és a háborús bűnösnek ítélt öreg takarítónőt is.

És persze Fedák Sárit.

Egész előadás alatt az volt az érzésem, hogy ezt a szerepet Farkas Ibolyának szánta a Mindenható is. És valószínűleg nem véletlenül, hisz Fedák is korának egyik legismertebb és legsikeresebb színésznője volt, ellentmondásos, de ugyanakkor hihetetlenül érdekfeszítő és vonzó személyiséggel megáldva, egy olyan művésznő, aki átélt háborút, rendszerváltásokat és olyan megaláztatásokat, amelyeket nem sok ember visel el ép ésszel. Erről akaratlanul is Farkas Ibolya rengeteg akadályba ütköző, a hatalom tiltásaival szembeszálló, az „elvtársi inkvizíció” ellenkezésével is megküzdő Lovak a Virágoskertben egyéni előadásának története jutott eszembe. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy nem véletlenül választotta színrevitelre a színésznő éppen ezt a művet.

Nyilván, a darab nem Fedák sikereit és színpadi tevékenységét magasztalja. Úgy ismerhetjük meg a – történelem folyamán hol „vörösnek”, hol nyilasnak titulált –  primadonnát, mint embert. Becsületes, karakán, őszinte, szókimondó, magabiztos, hazáját és a színpadot tisztelő és szerető, de helyenként stílusosan humoros, ironikus embert. Nőt, aki nem fél a börtöntől, aki megőrzi a borzasztó körülmények között is türelmét, és képzeletével kitágítja fogházának falait. Nagy szavaknak tűnhetnek ezek, az előadás azonban kerüli a patetizmust, nagyon jó érzékkel váltogatja a drámai és derűsebb perceket, harmonikusan kapcsolódik egymásba mosolygós és megrendítő mozzanat. Amikor kicsordulna a néző könnye, ellenszerként keserű humort és iróniát adagol a művésznő.

Fedákra művészként jellemző volt, hogy fellépései során kínosan ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban, és senki se takarja a színpadon. Ezért is tökéletesen találó a monodráma a témához és a megelevenített főhőshöz. Farkas Ibolya be- és kitöltötte a színpadot, bejátszva azt, úgy, hogy egy percig sem támadt olyan érzésünk, hogy valaki hiányozna a színről.

Meg- és visszatapsoltuk. Többször is.


Share Button
Ennyien olvasták: 357

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.