Központ
2017. október 17. kedd, Hedvig
Köd
Ma
Köd
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Cafe Frei Marosvásárhelyen: Az üzleti életben is a dokumentumfilmes kíváncsisága vezérli

Pál Piroska december 18, 2014 Kultúra

frei3

December 11-én nyitott Marosvásárhelyen a Cafe Frei. A közismert magyarországi újságíró, műsorvezető Frei Tamás nevével fémjelzett kávézó egyértelműen egzotikumnak számít a helyi kávéházi életben, hisz a sokak által kedvelt italból közel 70 félét megkóstolhatnak. A Rózsák tere 49. szám alatt, a volt Lido Kávéház helyén olyan italkülönlegességeket is megízlelhetnek az arra járók, mint adohánykávé, örmény narancskávé, tojáslikőrös latte vagy a hideg, kiotói szilvás krémkávé. Az esemény után beszélgettünk Frei Tamással.

frei2

– Riporterként kezdte, regényíróként folytatta. Hogyan kapcsolódik ehhez a kávéházi élet?
– Talán az egyetlen átfedés, hogy mindkét dolog igen komplex tud lenni, engem meg mindig izgattak a bonyolult feladatok. Kevésbé rendhagyó kávézó működtetésébe bele sem fogtam volna, de a Cafe Freiban mindent magunk csinálunk: a cserjétől a csészéig követjük a kávé útját, tehát az egész rendszerben benne van a harmadik világ izgalma és zűrzavara. Mi döntjük el, hogy mely ültetvényről vásárolunk, mi szállunk ki oda, magunk pörköljük a kávét, saját dizájnú kávégépeink vannak, de még a hűtőgépet is mi építettük, gondosan összeválogatott alkatrészekből. A receptúrákat is a csapatunk ötölte ki, az enteriőr is a mi alkotásunk, mi foglalkozunk a marketinggel, brandinggel, logisztikával, import-exporttal, disztribúcióval stb. Ez már annyira bonyolult dolog, hogy szellemileg kellően izgalmas számomra, és úgy vélem, legalább annyira komplex, mint tévéműsort készíteni, vagy hatszáz oldalas könyvet írni.

– Milyen indíttatásból nyitott ön Marosvásárhelyen is Frei Cafét?
– Nem túlzás azt állítani, hogy kezdjük kinőni Magyarországot – szinte minden nagyobb magyar városban van már kávézónk –, így értelemszerűen először a magyarlakta vidékeken kívánjuk megvetni a lábunkat.  Erdélyben ez a harmadik Cafe Frei, de Kassán és Dublinban is van lokálunk. Emellett a terveink között szerepel egy bukaresti kávézó, valamint tárgyalásokat folytatunk Svédországtól kezdve, Szentpéterváron át, egészen Casablancáig. Nőni szeretnénk, és folyamatosan újabb csavarokat keresünk, amellyel még bonyolultabbá válik a rendszer, amely magába öleli az adópiac kiismerését, a fogyasztói szokások és igények mérését, arra való reagálást, és a koncepciónk arra illő szabását.

– Mi újat hoz a vásárhelyi kávéházi életbe a lokál?
– Ahogyan körbesétáltam Vásárhelyen, azt láttam, hogy még a jó kávézókban is csak olaszos kávékat lehet kapni. Általában ezekben a lokálokban van egy jó eszpresszógép, és a tejadagolás mennyiségének függvényében árulnak feketét, cappuccinót vagy lattét. Körül-belül ennyi. Nálunk az olasz kávékonyha mellett megtalálható a francia, arab, japán, amerikai és latin kávékonyha is, tehát olyan ízvilágú kávéfajtákat lehet itt inni – homokban forralt, pörkölt, arabos kávékon keresztül, a japán hideg zselékávéig –, amit sehol máshol nem.

– Az árakat hogyan határozzák meg?
– Az árfilozófiánk mindig országspecifikus. Amikor egy adott országba terjeszkedünk, felmérjük, hogy ott mennyi és milyen kávét fogyasztanak a lakosok, illetve hogy azt milyen áron teszik. A Cafe Frei filozófiája, hogy az ár-érték arány tökéletesen megfelelő legyen az ország gazdasági jellemzőinek. A dublini kávé ára nyilván eltér a magyarországitól, mert nem tartom fairnek, hogy egyes kávéházláncok ugyanannyiért árusítanak egy csésze kávét New Yorkban, mint például Kolozsváron. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Vásárhelyen – de más országban is – ilyen finom kávét ilyen áron sehol máshol nem lehet inni.

– Milyen különbségeket észlel a magyarországi, illetve az erdélyi kávéfogyasztók, kávéházi életet élő személyek között?
– Két romániai (Nagyvárad és Csíkszereda), azon belül is erdélyi kávézónk működik, úgyhogy ez nem nagy merítés, de természetesen megvizsgáltuk az ország piacát, az árakat, és a statisztikák szerint Romániában az egy főre jutó csésze kávé száma magasabb, mint Magyarországon, azaz itt többet kávéznak, és arányaiban tekintve több feketekávét fogyasztanak a lakosok. A másik Románia-specifikus jellemző, hogy itt megengedett a dohányzás a vendéglátóipari-egységekben – ellentétben Magyarországgal – , és erre kialakított helyiséggel is kell számolni. A másik érdekes dolog, hogy például Magyarországon, de más országokban is az arabos, török kávé igazi egzotikumnak számít, viszont Romániában a dél-keleti megyék török hatása miatt nem jelent igazi különlegességet.

– Meg tudná-e határozni a Cafe Frei célközönségét?
– Bizonyos szempontból meg lehet határozni, ám célközönségünk nem korosztály, lakhely vagy képzettség szerint csoportosul. Úgy fogalmaznék, hogy a nyitott, a világra kíváncsi, újat megismerni vágyó, kísérletező személyek a célcsoportunk. Azt is szoktuk mondani, hogy mi nem a vendéglátásban dolgozunk és mozgunk otthonosan, hanem a szórakoztatóiparban. Az egész filozófiánk – a vizualitáson, a dizájnon át, a kávék csomagolásán és a menü helyett funkcionáló, időszakosan megújuló kávéújságon keresztül – mind ezt támasztja alá. Ha tévés hasonlatot szeretnék mondani – hisz ebből a világból érkezem –, és választanom kellene, hogy a kávézónk a dokumentumfilmhez vagy a valóságshow-hoz hasonlít, akkor egyértelműen az előbbi lenne helyénvaló. Ez sem véletlen, hisz a dokumentumfilm műfaja áll közel hozzám, emiatt Cafe Frei is az infotainment kategóriába sorolható, a szórakoztatással egybekötött könnyed informálás a célunk. A Frei Dossziék figyelemmel követése után is a néző azt érzékelhette, hogy bár szórakoztató volt a műsor, a végén egy kicsivel többet tudott az adott témáról, mint előtte. Azt remélem, ha valaki belép a kávézónkba, jól érzi magát, finom kávét iszik, de picivel többet ért majd a kávékhoz, mint előtte.

frei

– Sajtóban nyilatkozta, hogy a már létező kávéházakban a csapat leginkább magyar. Marosvásárhelyen is magyar baristák dolgoznak?
– Igen, természetesen törekszünk erre, ahol a helyzet megengedi. A vásárhelyi baristák nagyrésze magyar, persze a helyi sajátosságok miatt fontos a román nyelvismeret is. Nyilván előnyt élveznek a magyar anyanyelvű jelentkezők, hisz a Cafe Frei magyar kávézólánc.

Share Button
Ennyien olvasták: 1715

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Maier Szidonia január 27, 2015 at 2:55 du.

    Ketszer voltam az emlitett kavehazban es a kiszolgalocsaj egyaltalan nem beszelte a magyar nyelvet,ami csak azert volt feltuno ,mert a varos barmelyik barjaban, kavezojaban altalaban a kiszolgalok mindket nyelvet ismertek.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.