Felújítják a Kultúrpalota épületét
A tavasz beállta óta a marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában és lépcsőházaiban restaurátorok dolgoznak, az épület ezen részeit ugyanis felújítják. A munkálatok lebonyolítását az Aquatech Kft. vállalta fel, és több alvállalkozó bevonásával hajtja végre a feladatot. Bevezetőül felkértük Oniga Erika művészettörténészt, foglalja össze röviden a Kultúrpalota építéstörténetét:
„A marosvásárhelyi Kultúrpalota felépítése Bernády György polgármesternek köszönhető. Bernády az épület terveinek elkészítésével Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészeket bízta meg, akik néhány évvel korábban a Városházát tervezték. Az építkezési program szerint az épületben előcsarnok, hangverseny- és előadóterem, zeneiskola, képtár, múzeum, könyvtár, a földszinten pedig üzletek, és kávézó kellett elférjen. Az 1911–1913 között felépített háromemeletes, szecessziós stílusú épület díszítési programját Bernády állította össze, mely szerint „a Közművelődési Háznak a magyar képző- és iparművészet kincsesházává kell lennie.” E célból a külső és belső díszítés elkészítésére a gödöllői művésztelep vezető mestereit kérte fel. A Kultúrpalotát díszítő alkotások a történeti festészet, a népművészet, valamint a magyar mitológia és őstörténet hagyományos témáit idézik fel. A palota legreprezentatívabb helyisége az első emeleti téglalap alakú Tükörterem. Nevét a terem két rövidebb falát borító, hármas tagolású velencei tükrökről kapta. A helyiség igazi értéke a homlokzati oldal középső négy, hármasával összefogott üvegablak-csoportja. A nemzeti és nemzetközi szinten is számon tartott üvegfestményeket Nagy Sándor tervei szerint Róth Miksa kivitelezte” – ismertette a legfontosabb tudnivalókat Oniga Erika.
Keresztes Géza műépítészt, a felújítási munkálatok tervkészítőjét arról kérdeztük, hogy tulajdonképpen milyen munkálatokat végeznek, és kik azok a szakemberek, akik ebben részt vesznek.
„Tulajdonképpen két terv készült. Először az épület belső részében felújítás alá kerül az előcsarnok és a lépcsőházak, aminek már hozzá is láttak. A második terv az épület külső renoválását célozza, amire akkor kerül majd sor, ha meglesz rá a pénz a költségvetésből. A belső felújítást az tette szükségessé, hogy a közelmúltban egy felvonó-rendszerrel látták el az épületet, megkönnyítve ezáltal a mozgássérültek közlekedését. A liftekkel a kapcsolatot pedig minden szinten meg kellett oldani. Voltak olyan részek, ahol egyszerűen lemeszelték a falak díszítését, most azokat lemossák és felújítják a szakemberek. Ugyanakkor a lépcsőházak plafonját és a díszítő festést is helyreállítják. Egy helyen a kazettás mennyezet-utánzat beázott és beszakadt, ezt is a mostani alkalommal újítják fel. A felfüggesztéshez szükséges vasszerkezetet Csákány Dezső tervezte. A falfestmények renoválását ifj. Molnár Dénes és csapata végzi, Kiss Loránd falkép-restaurátor közreműködésével. A lámpatesteket, fémborításokat, oszlopfőket, egyszóval a fémdíszítéseket András Tihamér fémrestaurátor javítja ki. A ruhatár, pultok, falburkolat rendbetételét Márton Ferenc bútor-restaurátor vállalta el. A márvány és kőburkolatok felújítását Nagy Benjámin és csapata hajtja végre” – ismertette a terv részleteit a műépítész.
A felújítási munkálatokat megrendelő Maros Megyei Múzeum igazgatójától, Soós Zoltántól afelől érdeklődtünk, hogy miért is volt szükség a renoválásra, és honnan volt erre anyagi keret.
„A Kultúrpalota belsejében utoljára az 1960-as években végeztek felújítási munkálatokat. Az azóta eltelt időszakban nagyon sokat koszolódott a díszítés, és a dohányzási tilalom is csak pár éve van érvényben. A dohányfüst és a kézzel való érintés is sokat ártott a díszítés fényének. A közelmúltban a fűtésrendszer is kicserélődött, ami szintén szükségessé tette a felújítást. Korábban már sikerült felújíttatni a kis- és a nagytermet, most az előcsarnokon és a lépcsőházakon dolgoznak a restaurátorok. A tükörterem felújítása még egyelőre elmarad. A most tervbe vett restaurálási munkálatokat végrehajtani úgy, hogy az épületet ne zárjuk be, igencsak nagy kihívásnak számított. A Kultúrpalota épülete városunk egyik fő látványossága, évente több mint 35 000 ember látogatja meg, főleg turisták, leszámítva az előadásokra összegyűlt nézőket” – tudtuk meg a múzeum igazgatójától.
A munkálatok költségeit a megyei önkormányzat állja. A belső felújításhoz 12 milliárd régi lejre lesz szükség, ami magába foglalja a falfelületek újrafestését, a gipszmennyezet javítását, a fa- és fém díszítő elemek restaurálását. A padlócsempét is renoválják, a kisebb helyiségekből felszedik és a fontosabb helyeken pótolják. A kőburkolat felújítására – carrarai márványból készült – a kiutalt összeg mintegy 20 százalékát fordítják. A márványlépcső felújítása is nagy kihívás, de ha elkészül olyan lesz, mint újkorában.
„Első látásra soknak tűnik a 12 milliárd régi lej, amibe a renoválás kerül, de gondolják el, ennyi pénz csak három kilométernyi útszakasz aszfaltozására lenne elegendő. Csak az utak javítására 30–40-szer többet költ el a megyei önkormányzat évente” – magyarázza Soós.
Érdekességként említendő, hogy a felújítás alkalmával visszakerülnek a márványfülkékbe a Ferencz József császárt és Erzsébet királynőt ábrázoló szobrocskák is. Továbbá a két falikút fölött levő magyar- és városcímert is visszaállítjuk.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan sikerült megtalálni a komoly szakmai kihívást jelentő munkálatokra a megfelelő kivitelezőt, illetve elégedett-e a megrendelő az elkészült munka minőségével?
„Természetesen pályázatot hirdettünk a munkálatra, amit az Aquatechnek ítéltek oda. Hozzátenném, esetünkben nem is a lebonyolítást végrehajtó fővállalkozón van a lényeg, hanem az alvállalkozókon. Ezek egytől-egyig képzett szakemberek, akik ebben a felállásban már több helyen dolgoztak közmegelégedésre. Én személy szerint elégedett vagyok a munkájukkal, de van egy megbízott műszaki vezető, Csepán Béla szakreferens személyében, aki ellenőrzi a munkálatok minőségét. Ugyanakkor a megrendelő részéről minden munkafázis befejezése után egy bizottság száll ki a helyszínre és átveszi a munkát” – magyarázza Soós Zoltán.
Megtudtuk még, hogy a közelmúltban elindították azt a folyamatot, amelynek célja, hogy a vásárhelyi Városházát és a Kultúrpalotát az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánítsa. Soós szerint megvan az esély, hogy ez jövőre sikerüljön. Ugyanakkor 2013-ban 100 éves a Kultúrpalota, mely alkalomra ünnepséggel készülnek, katalógust szeretnénk kiadni, valamint a palota történetét. Szintén 2013 januárjára tervezik a felújítási munkálatok befejezését is.
