Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Kedd
Derült

„Hivatásunk: a közönség teljes kielégítése”

Központ június 27, 2012 Kultúra

Cadariu„Hivatásunk: a közönség teljes kielégítése”

Interjú Gavril Cadariuval, a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatójával

 

– Július 2-án adják át hivatalosan az Ariel bábszínház új székhelyét. Hogyan és miért történt az épületcsere?

– Az Ariel bábszínház 63 éve alakult meg a jól ismert Posta utcai épületben, amely eredetileg a református egyház tulajdona, ők viszont visszaigényelték az ingatlant, emiatt mi már 4 éve bért fizetünk. Így a megyei közgyűlés jóvoltából átadják a Nyomda utcai volt zsidó kultúrházat, amely intézményben korábban a Törpe gyerekmozi és a Haladás filmszínház is működött, és ez lesz az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház új székhelye. A régi épület visszaigénylési kérelme mellett a másik indok a költözésre az, hogy mivel a Posta utcai székhely nem volt a megye tulajdona, nem tudtuk azokat a bővítéseket eszközölni, amelyeket a fejlődő színház igényelt volna.

– Milyen változásokat hoz az új helyszín?

– Sokkal több tevékenység vár megvalósításra, ami nagyobb erőfeszítést, de nagyobb kihívást is jelent, és ezek többé-kevésbé rögzítve vannak az elkövetkezendő 5 évre. Ugyanakkor az új épület jelentősen nagyobb a réginél, és célszerűbb a bábszínházi tevékenységekre: a nagyterem 175, a kisterem 75 férőhelyes lesz, az emeleten művészfilmek vetítésére alkalmas 35 férőhelyes konferenciatermet rendezünk be, és szabadtéri színpadot is kialakítunk 30 fő számára. A megszokott bábjátékok mellett 0-3 év közötti gyerekek számára is készítünk előadásokat, valamint felnőttelőadásoknak és animációnak is helyet biztosítunk, sőt kávézó is várja majd az érdeklődőket, de könyvbemutatók, felolvasóestek felnőtteknek is helyet kapnak a programban. A felület több mint 700 négyzetméter, a befektetés 7 millió lej, a berendezésre (hang, fény technika, fordítókészülékek, bútorzat) pedig további 2,8 millió lejt különített el a megyei tanács. A számos a helyszín egyben több lehetőséget is teremt, hisz a két társulat többet, és párhuzamosan is tud dolgozni, illetve más típusú rendezvényeket is programra tűzünk, például zene, könyv, illusztráció alapú produkciók szervezése. Nem mellesleg igen jól jött az adminisztratív munkát végző személyek irodáinak kibővítése is, mert a régi helyen megnehezítette a munkát a zsúfolt, kis helyiségekben való dolgozás.

– Nagyvonalakban mik a tervek a jövőre nézve?

– A fent említett rendszeres produkciók mellett egy nemzetközi, európai nívójú animációs fesztivált is meg fogunk szervezni, amely tömöríti a hasonló profilú előadásokat, mindezt a Színművészeti Egyetemmel, valamint magyarországi, lengyel, spanyol, moldáv partnerekkel együttműködésben. Ezáltal nem csak az európai kulturális életben mutatkozunk meg, építünk ki kapcsolatokat, hanem a fesztivál anyagi vonzata is lényeges, hisz ezáltal bekerülhetnek előadásaink egy olyan hálózatba, ahol ezeket elismerik, értékelik, így anyagi nyereség is gazdagítja majd a bábszínházat. Ehhez természetesen minőségi produkciókat kell előkészítenünk, és a helyi kulturális értékeket is bevonjuk a mindig korszerű előadásainkba. Célkitűzésünk, hogy a bábszínházat az annak jól megérdemelt szintjére emeljük.

– Áttérve általánosabb témákra: milyen érzés gyerekeknek előadni? Milyen közönség?

– Azt hiszem, minden bábszínész nagyon szereti a gyerekeket, és maximálisan próbál megfelelni ennek a nagyon igényes, őszinte, de ugyanakkor derűs és hálás közönségnek. Nem lehet elcsábítani őket akármivel: színes, változatos, tartalmas kell legyen a performansz, olyan narratívát kell a szemük elé tárni, ami megmozgatja a képzelőerejüket. Meg kell említenem, hogy a gyerekek ízlése nagyon kifinomult, könnyen ráéreznek arra, hogyha nem minőségi előadást láttak. Ugyanakkor nagyon fontos közvetlen kapcsolatban lenni – pedagógusaik mellett – velük, mert ez a legbiztosabb információ- és ihletforrás arról, hogy mi is a „ma gyerekének” az elvárása, azaz mit tud a bábszínház hozzá tenni személyiségfejlődésükhöz, -formálásukhoz. Ezért is szervezünk workshopokat, ahol a gyerekek megismerik, mi is zajlik a paraván mögött: kreativitást és kézügyességet fejlesztünk. De ezáltal mi is sokat tanulunk, mert rájövünk, miféle előadásokat szeretnének látni a következő évadban. A legnagyobb öröm mégis műsor után a visszajelzéseket hallani, ahogyan beszélgetnek egymás között a produkcióról. Számtalanszor hátrajönnek a kulisszák mögé, és elmondják a véleményüket, kérdezősködnek, megtapogatják izgatottan a bábokat. Ez nekünk iszonyú nagy elismerés, és csodás érzés.

– Az elmúlt 10-15 évben csökkent-e vagy nőtt az érdeklődés a bábelőadások iránt?

– A statisztikák szerint nőtt az érdeklődés, hisz a bérletek száma 14-15 ezerre rúg évadonként az összes megyében, ahol előadunk: Maros, Hargita, Beszterce-Naszód, Szeben, Brassó. Ezt megszorozva hárommal (egy bérlet három előadásra érvényes), a 9 hónapos évadban közel ötvenezer előadást tartunk.

Olyannyira igényelnek minket a gyerekek, hogy szükségesnek tartunk évadzárás utáni előadásokat is tartani: a Víkendtelepen vagy szabadtéren vakációs évadot rendezni. Ugyanakkor felelősségünk minden erdélyi helységbe elmenni, ahol nincs lehetőségük a gyerekeknek bábelőadást látni, így nem csak Maros megye területét látjuk el produkciókkal, hanem a fent említett megyékben is adunk elő, mert ott igen szegényes a kínálat vagy nincs babszíntársulat. Ezt a problémát Maros megyei szinten úgy oldanánk meg, hogy a településekről a Polgármesteri Hivatal autóbuszaival szállítanánk a városba a gyerekeket, természetesen bérmentve. Ezek mellett együttműködünk a Kisegítő Iskolával és a Talentummal, és szellemileg sérült gyerekeknek is szervezünk programokat, amelyek előtt workshopolunk, hogy megismerjük a szellemi képességeiket, mert nagyon-nagyon kell figyelni ezekre a gyerekekre. Jól működik velük a darabban való szerepeltetés, sőt bevonjuk őket a báb- és kellékgyártásba is.

– Milyen jövőt jósol a bábszínháznak Marosvásárhelyen/Erdélyben?

– Ez a műfaj mindig megbecsülte közönségét, művészetét, és ezáltal folyamatosan fejlődött. Az Ariel bábszínház mindig figyelt az eszközeire, művészeire, akik alázatosak a munka és a bábok iránt, mi – a vezetőség – pedig terveket, stratégiákat dolgozunk ki, hogy még sikeresebb jövő várjon társulatunkra. Legfontosabb szem előtt tartani, hogy mi is képviseljük a helyi kultúrát, a jelképes vonásokat, és mindenekelőtt maximálisan fontosnak kell tartani azt, amit csinálunk, és akinek csináljuk. Azt hiszem, ez a siker titka, hisz, – talán klisének hat, de – ha fontosnak tartod azt, amit csinálsz, más is annak fogja tartani.

– Milyen költségvetésből gazdálkodik az Ariel Bábszínház? Az önkormányzat elégséges finanszírozást biztosít? Milyen a költségvetési pénzek és bevételek aránya?

– Én mindig azt mondom, hogy a helyes hozzáállás az, hogy először legyenek terveink, és utána anyagi forrás is kerül rá, és nem fordítva. Ezzel a mentalitással mindig elégséges pénzt gyűjtöttünk ahhoz, hogy, ha néha nehezen is, de megvalósítsuk a terveinket. Mindig meg lehet találni a támaszt, segítséget, ha a fejlődés vágya hajt.

A költségvetési pénzek és a bevétel aránya az Ariel bábszínház esetében igen optimális, hisz a jegyek, pályázatok, támogatások hozzávetőlegesen 11-12%-át teszik ki a teljes költségvetésnek, és hozzá kell tenni azt, hogy az országos arány átlagosan 5-6%. És mi a jegyeink árát sem emeltük meg az utóbbi két évben, hisz mindig azt tartottuk szem előtt, hogy a szülők, gyerekek mennyit tudnak megengedni maguknak.

– Van-e utánpótlás? Milyen a vásárhelyi bábszínészképzés? Milyen a kapcsolat a Színművészeti Egyetemmel?

– A friss végzősök közül néhányan már nálunk dolgoznak a színházban, főleg a magyar társulatban, ahol a generációváltás szépen alakul, de a román részlegen is elkezdődött a fiatalabbak térnyerése, így van már 3 lányunk, de – egyébként e nőneműek által dominált szakmában – a magyar társulatban fiúk is dolgoznak. Épp ezért jó kapcsolatot ápolunk az egyetemmel, kölcsönösen segítjük egymást, munkatársaink gyakran ott is tanítanak, sőt, amikor indult az egyetemen a bábszínészképzés, mi biztosítottuk nekik nemcsak az oktatás gyakorlati részét, hanem a pedagógusokat is.


Share Button
Ennyien olvasták: 232

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.