Központ
2017. december 14. csütörtök, Szilárda
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

Interjú Gárdonyi Géza dédunokájával

Nemes Gyula október 9, 2017 Kultúra

„Gárdonyi Géza istenes ember volt!”

Múlt pénteken Keller Péter, Gárdonyi Géza író dédunokája tartott előadást a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében, eleget téve Szilágyi Mihály zenetanár meghívásának. Az érdeklődő részvevőket és diákokat Benedek Zsolt és Hajdú Zoltán történelem szakos tanárok köszöntötték, kiemelve az esemény fontosságát. Az előadó beszélt a dédnagyapjáról szóló Az élő Gárdonyi-arc című könyvéről, a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán Gárdonyi Isten rabjai című művéről, október 6-a (1849, az aradi vértanúk kivégzésének napja) kapcsán bemutatta ükapja, Ziegler Sándor forradalmi tevékenységét, majd a nagy magyar író erdélyi kapcsolatait és zenei alkotásait ismertette. Interjúnk Keller Péterrel ez alkalommal készült.

Kérem, mutatkozzon be, illetve meséljen arról, hogy mikortól foglalkozik a dédapja életművének tanulmányozásával.

Gárdonyi Géza író dédunokája vagyok, és Budapesten születtem 1956-ban. Itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat, gimnáziumra a bencésekhez jártam Pannonhalmára, aztán műszaki egyetemet végeztem, majd menedzsmentet tanultam. A dédapám dolgaival 15 éve foglalkozom. 2002-ben sikerült Devecserben felavatni a Karácsonyi ének emlékére egy domborművet, ez indított arra, hogy a családi múlttal, hagyománnyal mélyebben foglalkozzam.

„Azokat az embereket vettem alapul, akik ismerték”

A családban megmaradt információk, dokumentumok alapján próbálta felidézni Gárdonyi Géza arcát?

Sajnos nem. A dédapám Egerben élt, és gyakorlatilag az egész hagyatéka a múzeum tulajdonában van. Az én kutatásaim, vagy a dédapámról alkotott képem tulajdonképpen két olyan művére alapoz, amelyeket ő nem a nyilvánosságnak szánt: az egyik a Titkosnaplója, a másik a fiaihoz írt Földre néző szem, Égre néző lélek című műve. Én minőségfejlesztéssel foglalkozom, és gyakorlatilag mérnöki módszerrel fedeztem fel azt a hihetetlen komoly rendszert, amiben ő alkotott. Olyan eljárásokkal dolgozott, mint ma a mérnökök az autóiparban, azaz mindent megtervezett, aztán megalkotta, leellenőrizte és utána javította. A tervezéshez nagy adatbázisra volt szüksége, volt egy 10 000 kötetes könyvtára, ott mindent elolvasott, minden információ, ami nyilvánosságra került az ő műveiben, az valahol a könyvtárban ott volt. A másik dolog, ami szintén mérnöki megközelítés, hogy én azokat az embereket vettem alapul, illetve azokat az írásokat, kritikákat, amelyek olyan emberektől származnak, akik őt személyesen ismerték. Mert ugye ez is kérdés lehet: kinek az igaza lehet valószínűbb, annak, aki személyesen, a mindennapi életből ismerte, oda járt hozzá, vagy az, aki könyvből ismerte? Rátaláltam egy elfelejtett irodalomtörténészre, aki mindennapos barátja volt, egy ciszterci szerzetes, Tordai Ányos, aki leírta, hogy Gárdonyi milyen ember volt. Tordai egyik írásában azt mondja, hogy mi, egriek a Dobó-bástyánál magasabbra nem vihettük, de a Jóisten őt még magasabbra vitte.

Ez azt jelenti, hogy Gárdonyi Istenfélő, Jézust követő ember volt?

Igen. Ez az én kutatásaimnak a sarokpontja, hogy bizony itt egy istenes emberről, íróról van szó, hiszen ez a kijelentés nem véletlen. Az, hogy ide eljutott, az sem véletlen, mert van az életrajzában egy olyan esemény, amikor 18 éves korában megfogalmazza az életelveit. Ebben szerepel a Jézuskövetés is. (19 éves korában írta a Fel nagy örömre zeneművét!) Ha az ember hozzáveszi az ő családi indíttatását is, hogy édesapja Kossuth fegyvergyárosa volt, majdnem aradi vértanú, lutheránus, mindennapi bibliaolvasó ember, akkor ehhez még hozzá lehet adni két adalékot: az egyik a magyarsága, másik a biblia ismerete és szeretete.

„Felelősségének érezte az emberek lelkén javítani”

Akkor végül hogyan, honnan ismerte meg a dédapja „arcát”?

A nagyapám, Gárdonyi József foglalkozott a dédapám életrajzával, amely a mai napig is a legteljesebb. Olyan feljegyzésekből és naplójegyzetekből dolgozott, amelyek a rendelkezésére álltak, és más életrajzírók is a nagyapám írására hivatkoznak. Kevés olyan adat létezik, ami ennél lényegesen többet tudna mondani. Jómagam dédapám személyiségét a könyveiből ismertem meg, mert azt mondtam, hogy ez az egyenes vonal lehet az értékes: az életműve, és nézzük meg, hogy mi az, ami ebbe beleillik. Előrajzolódott egy nagyon csodálatos kép: egy tiszta ember, aki az életét a nemzetének, a hazájának szentelte, mondhatni mindent a magyarságért tevő, a magyarság lelki felemelkedéséért dolgozó ember volt. Ez kiderül az írásaiból: mérhetetlen felelősséget érzett azért, hogy az embereket lélekben javítsa. Azt mondta, nagy felelősség terheli az írót és a művészt, mert mondhat jót és mondhat rosszat. A jó nemesíti a lelket, a rossz, mint a mocsok, a por beleívódik, és onnan nem lehet kimosni. Ha ezt az ember látja, tudatosan ráfigyel, akkor észreveszi, hogy ez egy Jézus-érzés, és követi a Jézus-technikát a Példabeszédek vonatkozásában. Azt mondja: minden műnek olyannak kell lennie, hogy minden ember egyformán értse, függetlenül attól, hogy milyen a képzettsége. A Példabeszédek ugyanerről szólnak, és ehhez megtalálta a módszert, hogy olyan karaktereket alkotott, akikkel az olvasók szívesen azonosulnának.

Milyen újat tudott ön hozni, amit eddig nem tudtunk, vagy rosszul tudtunk Gárdonyiról?

Az újdonság végül is annak az újra felfedezése, hogy azok az emberek, akik a dédapámnak kortársai (Kosztolányi, Ady, Sík Sándor, Ravasz László stb.) voltak, és ismerték vagy, akik tiszta lélekkel olvasták a műveit, mind olyannak látták, ahogyan én leírom. Kosztolányi mondta a gyászbeszédét, aki „bájos lángelmének” nevezte. Sokan mondják őt remetének, de az ő remetesége egy pozitívum volt. Ahhoz, hogy valaki alkotni tudjon, hogy tényleg koncentráljon, csend és nyugalom kell. Ő vidám, nyitott ember volt, de nagyon sajnálta az idejét a szerinte fölösleges dolgokra. Azért meg kell jegyeznünk, hogy az ő remeteségében az ajtója mindenki előtt nyitva állt. Például Karinthyt is nagy szeretettel hívta hajlékába.

Share Button
Ennyien olvasták: 353

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.