Filmnéző…
Kezdjük azzal, hogy a fent említett film valószínűleg nem lesz mindent elsöprő kasszasiker. Az igényesebb filmnézők számára viszont bizonyára emlékezetes marad. Joachim Trier norvég rendező (nem összetévesztendő Lars von Trier dán rendezővel) 2015-ben, Amerikában forgatott filmje minden ízében az európai film jellemzőit viseli magán. Ahogyan eredeti címe is utal rá, a nézőt töprengésre készteti, és egy pillanatig sem hagyja nyugodni. Egy darabokra hullott család drámáját, tragédiáját követhetjük nyomon egy zseniális rendező szemüvegén keresztül, aki nem ítélkezik és nem magyaráz, hanem láttat: rákényszerít arra, hogy a szereplők életén és fájdalmán keresztül akár saját életünkkel is számot vessünk.
A történet egy valaha négytagú amerikai családról szól, amely rögtön atomjaira hull, miután az anya (Isabelle Huppert – híres háborús-fotós szerepében) autóbalesetben életét veszti. Bár a filmben több utalás is van arra, hogy életük azelőtt sem volt felhőtlen (a férj többször is felrója feleségének a szakmájából adódó gyakori és hosszú távollétet), a tragédia hosszú zárlatot okoz az életben maradottaknál, és úgy tűnik, a lejtőn már nincs megállás. A kisebbik fiú (Devin Druid) a teljes elszigeteltségbe menekül, a nagyobbik (Jesse Eisenberg) pedig a múltban történt események miatt neheztel apjára. Az apa (Gabriel Byrne) minden igyekezete ellenére képtelen kommunikálni fiaival, és az is nehezére esik, hogy magánéletét rendbehozza. Az események újabb fordulatot vesznek, amikor fény derül az anya halálának valódi körülményeire, és a kisebbik fiút is szembesítik az igazsággal. A felháborodottság, a csalódottság és főleg a tehetetlenség érzése az, ami végül gondolkodásra készteti mindhármukat. A rendező fő erőssége, hogy mindegyik szereplője hús-vér ember, esendő és ugyanakkor rendkívül szerethető. A film vége felé közeledve jogosan tesszük fel a kérdést: lesz – e hepiend? A norvég rendező egy kicsit másképp kérdez: lehet-e ilyen helyzetben egyáltalán? A kérdést nyitva hagyva, ránk bízza a választ…és a reményt!
Demeter Attila
