Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Péntek
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Vasárnap
Derült

Marosvásárhelyen is kapható már a 2015-ös Székely Kalendárium

Nemes Gyula november 13, 2014 Kultúra

szekely kalendarium
A tavalyihoz képest idén 32 oldallal vaskosabb a Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Kalendárium, amely ráadásul ezúttal teljesen színes. És a színesség nem csak küllemére, hanem tematikájára is jellemző – olvasható a Kalendárium internetes ismertetőjén. A tulajdonképpeni naptárrészben időjárási kuriózumokról, népi megfigyelésekről, világ- és magyar napokról, az egyes hónapokhoz kapcsolódó gyógynövényekről, Székelyföld tizenkét mitikus helyéről olvashatnak, és székelyföldi személyiségek évfordulónaptárát is tartalmazza.

A Székely Kalendáriumból ezúttal sem hiányoznak az erdélyi gasztronómiát taglaló írások, ételreceptekkel fűszerezve, szó esik népi gyógymódokról, hagyományokról, Székelyföld legrégebbi templomairól. Jánosi Csaba a legjobb borvízfürdőkre irányítja rá a figyelmet, Szucher Ervin a marosvásárhelyiek szeretetosztó ferences testvérét, Pál atyát hozza emberközelben, Miklós Éva olimpiai 7. helyezett sízőnk, Ilyés Ferenc kétszeres olimpikon kézilabdázó, Vaszi Levente, a Felszállott a páva közönségdíjasa, de még a Nobel-díjra esélyes Barabási-Albert László is ex­kluzív interjúban ad számot eddigi életéről, terveiről. A kertészkedők kiskátéja mellett gombák gyógyhatásáról, a hosszú élet titkáról, elfeledett mesterségekről, székelyföldi napórákról, Károly herceg háromszéki kötődéséről tudhatnak meg egyet s mást, van benne horoszkóp, időjóslás, egyszóval minden, ami jár egy valamirevaló kalendáriumba. A 2015-ös Székely Kalendárium színvonalát Balla Ede-Zsolt, Csinta Samu, Czegő Zoltán, Daczó Katalin, Erdély András, György Attila, Jánossy Alíz, Katona Zoltán, Magyari Lajos, Nemes Gyula, Szőcsné Gazda Enikő, Zsigmond Győző és más közismert szerzők írásai, versei, Bereczki Barna természetfotós munkái, valamint Ötvös Kinga illusztrációi emelik, és külön értéket képvisel Székelyföld egész évre szóló vásár- és rendezvénynaptára.

Nagy a Székelyföld „rajongótábora”

A Kalendárium történetének ismertetésére annak szerkesztőjét, Ötvös Boglárka újságírót kértük meg: „A Székely Kalendárium először 1997-ben látott napvilágot, Kocsis Károly szerkesztésében, a Székely Hírmondó – akkor még hetilap – évkönyveként. Utána egy hosszabb szünet következett, folyamatosan 2007 óta vagyunk jelen, előbb csak Kovászna megyében, majd Brassó, Hargita és Maros megyékben, de most már Erdély, sőt Románia és a világ minden szegletében vannak olvasóink. 2000-es példányszámról jutottunk el tavaly 17 ezerre, idén pedig már 25 ezerre, ennek 30%-át Magyarországon értékesítjük. Ez is bizonyítja, mekkora „rajongótábora” van Székelyföldnek, milyen megtartó erővel rendelkezünk a szórványban élő magyarok számára, milyen nagy az érdeklődés a székelyek értékei iránt. A fő koncepció ez: népszerűsíteni Székelyföld kincseit. A mottónk is így szól: „Székely Kalendárium – kincs, ami van”.

„Az idei kalendáriumban többször is érintjük Marosszéket”

szekely kalendarium2015

De miért is érdekes ez a Háromszéken megjelenő kiadvány egy marosvásárhelyi vagy marosszéki olvasó számára? A Székely Kalendáriumot szerkesztője ekképpen ajánlja kedves olvasóink figyelmébe: „Az utóbbi három évben igyekeztünk minden történelmi székely széket lefedni tematikailag, az idei kiadásban pedig már marosvásárhelyi szerzők segítettek ebben, Szucher Ervin és Nemes Gyula újságírók személyében. Itt meg kell említenem Szabó András gegesi olvasónkat is, aki minden évben saját versekkel járul hozzá a tartalom színesítéséhez. Idén is több megközelítésből írunk Marosszékről, így például több közismert személyt megemlítünk az évfordulók, illetve a 2014-es évben elhunytak lajstromában, de az eseménykrónika és a rendezvénynaptár is érdekes lehet a Maros megyei olvasó számára. Ezen kívül Székelyföld legmitikusabb helyei között is szerepel az Istenszéke, a fürdők közül kihagyhatatlan Szováta, és legrégebbi templomaink közül is található néhány Marosvásárhely környékén. Emellett riportokat olvashatnak a „szeretetosztó” Pál atyáról és egy szovátai ezermesterről. Helytörténeti szempontból is megközelítettük Marosszéket: felfedeztük a Nyárád menti régi síremlékeket, illetve Bodor Péter életútjához szolgálunk adalékokkal.

A kalendáriumok történetében először: húsvéti kiadás

Jövőtől a Kalendárium szerkesztői egy húsvéti különkiadással készülnek. Miért volt erre szükség? – kérdeztük a szerkesztőt.
„Az ötlet azért merült fel, mert számos értékes írást már nem tudtunk belegyömöszölni a most megjelenő kalendáriumba, úgy éreztük, kár lenne veszni hagyni, hiszen aktualitásukat veszíthetik. Szerencsére Székelyföld annyi értékkel rendelkezik, hogy azt képtelenség belefértetni évi egy kötetbe. Az oldalszámnövelés sem könnyítette a dolgunkat, hiszen 224 oldalról indultunk (2000), aztán 248 (2012), majd 272 (2013), de ez sem elég, annál is inkább, mert nem szeretnénk, ha a szövegek túlsúlyba kerülnének a képi anyaggal szemben. A kalendárium történetben először próbálkozunk „megosztani” az évet, kísérleti jelleggel. A tavaszi kiadásban főként a húsvéti és a pünkösdi ünnepkörre, a megújuló természetre, a nyári szabadidő-kihasználásra összpontosítunk, de a két megjelenés legfőbb célja, hogy évente ne csak egy, hanem legalább két alkalommal örvendeztessük meg a Székely Kalendárium egyre terebélyesedő olvasótáborát.”

Share Button
Ennyien olvasták: 693

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.