Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső

Művelődés: tegnap és ma

Központ október 12, 2012 Kultúra

muvMűvelődés: tegnap és ma

Részletek

„Volt egy havi folyóiratunk, Művelődésnek hívták. A műkedvelőknek készült, színdarabokat is közölt színjátszó csoportoknak. Úgy-ahogy, tartotta még a lelket a nemzeti értékeiben megnyomorított, kötelező programokkal meggyalázott, minden szavában agyoncenzúrázott falusi és városi műkedvelő mozgalom rajongóiban, névtelen apostolaiban. Elképesztő, hogy a nagynemzeti arrogancia, a nyílt asszimilációs szándék, a sovén gyűlölet hitvány kultúrőrmesterei részéről mit kellett és kell nyelniök az erdélyi magyar műkedvelés napszámosainak! Erről például a jobbágytelkiek tudnának mesélni! Akik csak úgy vihették színpadra a táncaikat, ha kötelező román táncokat is betanultak. Akik csak úgy ölthették föl székely népviseletüket, ha román nemzeti népviseletben is eltáncolták az oltyánok, a mócok táncait. Akik vegyes kórust alakítva csak úgy énekelhettek magyar népdalt, ha fele-fele arányban adtak elő román számokat is.

Színmagyar közönségnek. Idegölő napokat töltöttem el ez ügyben is Jobbágytelkén – megyei aktivistákkal vitatkozva. Nos, a Művelődés némelykor vigasz volt a magyar műkedvelőknek. Klasszikus értékű szövegeket,

Kodály-, Bartók-dallamokat juttatott el hozzájuk.

Most pedig a közlés úgy szólt, hogy ez a folyóirat átalakul. Nem szűnik meg, hanem profilt, arcélt módosít, korszerűsödik. Nem tudni, ki volt az a szerkesztő, és milyen lélekkel fogalmazhatta a szöveget, mely így szólt: „1986 januárjától lapunk Cîntarea României címmel jelenik meg.” Vagyis magyar kiadványként megszűnik, mert megszüntették, a jövő évben román nyelvű folyóiratként jelenik meg a helyében valami, ami szánalmas módon, a megalkuvás minden lehetséges mértékét túlhaladva azt a látszatot akarja kelteni, hogy továbbra is lapunk, a Művelődés módosított című micsodája.

Olyan ez a bejelentés, akár egy tréfás kedvű öngyilkosé, aki e szavakat hagyja hátra: „Kérem üzletfeleimet, hogy mostantól kezdve néhai Kis János néven keressenek. ” (Sütő András: Marosvásárhelyi napló, 1985)

*

1989 után a Művelődés újjászületett. Mostoha sorsát azonban nem kerülhette el. A sajtószabadság boldogságában gombamód születtek újabb és újabb kiadványok, aztán a piac telítődésével és a lakosság elszegényedésével, valamint az internet előretörésével – a kérészéletű kezdeményezések elröppentével párhuzamosan – a legrégebbi lapok, patinás folyóiratok is veszélybe kerültek. A privatizáció rohamában az állam igyekszik kicselezni kulturális feladatait, a kisebbségi sajtótermékek többnyire pártérdekek mentén lavírozva juthatnak oxigénhez, a renitenseket hagyják hamvukba hullni. A Művelődés immár szabadon juthat(na) el az olvasókhoz –, ha azok csalárdul cserben nem hagynák ezt a hűséges fórumot. Míg korábban minden iskolában, könyvtárban, olvasóteremben föllelhető volt, és a pedagógusok, a népművelők, a kultúra emberei nélkülözhetetlen segédanyagként használták, egyben írták is, hiszen munkatársi gárdája az ország minden magyarlakta vidékéről szerveződött, mára oda jutott, hogy szép példányai eladatlanul szomorkodnak azon az egy-két standon, ahol egyáltalán még föllelhető.

Olyan ez, mintha szántszándékkal dobnánk a szemétbe értékeinket.

Pedig ma is épületes olvasmány, kitűnő forrás ez a lap. És most már olvasni lehet a világhálón is. A szeptemberi számban az egyik dolgozat éppen a jobbágytelkiekről szól. Ide másolom a tartalomjegyzékét, hátha valakinek kedve támad hozzá

Művelődés, LXV. évfolyam 2012. június: Benkő Levente: A közelmúlt feltárásának felette szükséges voltáról; Farkas Zoltán: Antal Dániel emlékezete; Bakos István: Veres Péter öröksége; Máriás József: Magyar közművelődés a román fővárosban; Orbán István: Nagy Tibor világa;

Fazekas Lóránt: Miért van két emlékműve Rákóczi tiszabecsi győztes ütközetének?; Oláh-Gál Róbert: Finály Henrik és Trefort Ágoston; Dr. Kós Károly: Sztána üdülőtelep (2.); Balla Lóránt: Jobbágytelki táncos-aratókaláka. Itt olvasható: http://www.muvelodes.ro/

És ha végiglapoztuk, még mindig nem késő megvásárolni. (Nem drága.) Mert mégiscsak az az igazi, ha ott van a polcunkon.


Share Button
Ennyien olvasták: 248

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.