Központ
2017. november 25. szombat, Katalin
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Borús
Holnap
Borús
Eső
Hétfő
Eső

Néptánc mint nyelv, amit csak anyanyelvi szinten szabad „beszélni”

Pál Piroska június 30, 2017 Kultúra

Varró Huba 35 éves, de már 24 éve néptáncol. Volt a Maros Művészegyüttes művészeti igazgatója és koreográfusa is, ám ma már csak a táncoktatásnak szenteli az idejét. Úgy véli, a rábízott 600 gyerek óriási felelősséggel jár, a szórványban sokuknak közvetve magyar nyelvet is tanít. Fájlalja, hogy Erdélyben még gyerekcipőben sem jár az iskolai szinten intézményesített néptáncoktatás, pedig lenne rá igény és infrastruktúra. Azt is károsnak tartja, ha valaki szakképzés és módszer nélkül, kontárként oktat, mert ezzel többet árt, mint használ. A kihívások ellenére egy párhuzamos univerzumban is táncolna és tanítana.

Mikor és miként kezdődött a kapcsolatod a néptánccal? 

– Kilenc éves koromtól folyamatosan táncolok. Kisgyerekkoromban megalakult a Bolyai líceumban a Boróka néptáncegyüttes, és mivel én a meggyesfalvi lakónegyedben születtem és nőttem fel, a szüleim úgy gondolták, hogy ott is kellene tánccsoportot indítani. Bár nem tudtak táncolni, oktatót hívtak, illetve pedagógusok lévén, felhasználták a kapcsolati tőkéjüket a szervezéshez. Így alakult meg a Bokréta. A kezdetekben jómagam leginkább csajozni jártam a próbákra, de aztán 1995-ben megalakult a Napsugár – a Maros Művészegyüttes utánpótláscsoportja –, és ott nagyon megszerettem a táncot. A fizikai kondim fenntartása érdekében a Sportlíceumba felvételiztem, de akkor már fél szemmel a tánc felé kacsintgattam. Tizenegyedik osztály elejétől – félnormával ugyan – hivatásos táncosként dolgoztam Maros Művészegyüttesben.

– A gyerekeknek ma számos, iskolán kívüli programlehetőség áll rendelkezésükre. Miért választhatják mégis a néptáncot?

– Tisztelem a miénktől eltérő nemzetek kultúráját, de úgy vélem: a magyar gyereknek a magyar kultúrát kötelessége ápolni. Ez egy kincs, ami a miénk, és ezt csak az Isten veheti el. Szerencsére számos szülő hasonlóan gondolja, és azt sem téveszti szem elől, hogy a gyereknek, aki táncra jár, kifinomult zenei érzéke lesz, fejlődik a mozgáskoordinációja, kialakul a ritmusérzéke is. Ezek a képességek a mindennapi élet tevékenységeit is megkönnyítik.

– Mi a legszebb, illetve a legnagyobb kihívás a munkádban?

– Számomra a legszebb, hogy azzal foglalkozhatok, amit imádok. A legnagyobb kihívás pedig a gyerekekben fenntartani a folyamatos érdeklődést. Ahogy nőnek, egyre több mindenre kíváncsiak – turnéra, kirándulni szeretnének menni –, nem elégszenek meg a próbatermi tánccal, ami teljesen érthető. Ennek a költségeit pedig – a szülők pénztárcáját megkímélvén – pályázatokból fedezzük, aminek elbírálása mindig bizonytalan, sőt, néha kompromisszumokkal jár.

– Hagyományőrző együtteseket is vezettek.

– Igen, ezek falvakban működő csoportok, amelyek tagjai a saját településük, azaz elődeik táncát éltetik tovább. Régebben ez természetes módon, apáról fiúra öröklődött – táncesteken, fonókban sajátították el az utódok a táncot –, viszont ma már ezt mesterségesen kell fenntartani. Azaz: jómagam tanítom nekik vissza a saját nagyapjuk táncát. Talán ez a munka jár a legnagyobb felelősséggel. Nagyon komolyan kell ezt venni, pontosnak kell lenni, mégis vannak amatőrök, kontárok, akik ezzel foglalkoznak, és ők többet ártanak, mint használnak. Egy-egy hibásan tanított figurával, vagy eltérő települések táncaival való összemosás által 200 év hagyományát és kontinuitását törik meg. Ez pedig nem kis dolog.

– Lehet-e hivatásos táncoktatóként megnyugtató egzisztenciát teremteni?

– Egészen őszintén: nem. De mindez életfelfogás kérdése. Minket, akik erre a pályára léptünk, nem a meggazdagodás, vagy az anyagi javak felhalmozása motivál. Természetesen élhető feltételeket akarunk teremteni magunk számára, de nem vagyunk nagyravágyóak. Örülünk, hogy azzal foglalkozhatunk, amit nagyon szeretünk. Ugyanakkor remélem, hogy továbbra is lesznek magyar gyerekek és szülők, akik bele szeretnének kóstolni a néptáncba, és továbbviszik a magyar kultúrát.

– Mit gondolsz, a néptánc inkább pedagógiai módszerként való alkalmazása, vagy a szereplésorientált megközelítés üdvösebb?

– Mindkettő, pontosabban a kettő ötvözete. Bár táncpedagógiai iskolákban számos elméletet tanítanak, nem mindenik állja ki a gyakorlat próbáját. Mivel a néptáncoktatás tájainkon nem kötelező iskolai, intézményes keretek között zajlik, a gyerekkel meg kell szerettetni, el kell érni, hogy örömmel járjanak a próbákra. Mindemellett jogos elvárás a szülők részéről a szereplésorientált nézőpont, hiszen a befizetett pénzükért produkciót szeretnének látni. Mi, oktatók a kettő között lavírozva próbáljuk megtalálni az egyensúlyt.

– Mit mond a koreográfus: a táncosok a színpadon szinkronban kell táncoljanak, vagy inkább szabadon, szabadnak tűnően?

– A néző figyelmének lekötése érdekében okosan kell a kettőt váltogatni. Ha bármelyiket kizárólagosan alkalmazom, unalmassá válik a produkció. Az előadást úgy kell felépíteni, hogy izgalmas legyen, jó fordulatpontokkal megtörni: először a székbe ragadjon a néző, aztán fellélegezzen. A cél, hogy a nagyérdemű élménnyel, szeretettel távozzon az előadásról, és még két nap elteltével is visszagondoljon a produkcióra.

– Mi lennél, ha nem táncos lennél?

– Táncos.

 

Lehet jelentkezni a verbunkversenyre

A Vásárhelyi Forgatag részeként idén negyedik alkalommal szervezik meg az Erdélyi legényes- és verbunkversenyt augusztus 26-án, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, délelőtt 10 órától. Az esemény célja segítséget nyújtani a tánc magas színvonalú elsajátításában, ugyanakkor lehetőséget biztosítani a táncosoknak az önfejlesztésre, a megméretkezésre is. A versenyzőket négytagú szakmai bizottság értékeli.

A megmérettetés két részből áll: kötelező tánc, valamint szabadtánc bemutatásából.  Benevezni augusztus 13-ig lehet, a jatsszafiguraval@gmail.com e-mail címen.

A verseny legjobbjai fellépnek a Marosvásárhelyiek V. Világtalálkozójának gálaműsorán, melyre augusztus 26-án, szombaton délután 5 órától várják színes programmal a közönséget a Kultúrpalotában.

Bővebb információ a https://www.facebook.com/jatsszafiguraval/ oldalon található.

Share Button
Ennyien olvasták: 2192

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.