Maros megyébe látogatott a Bujdosó fejedelem
Szeptember 30-án este érdekes és elgondolkodásra sarkalló előadáson vehettek részt a nagyernyeiek a Budapesti Új Nemzeti Kamara Színház jóvoltából. A társulatot Kádár Zsolt, a nagyernyei polgármesteri hivatal kulturális referense hívta meg erdélyi turnéra a Bujdosó fejedelem című darabjukkal, amelyet aztán nyolc Maros megyei helyszínen – Marosszentgyörgy, Gernyeszeg, Körtvélyfája, Mezőpanit, Marosmagyaró, Nagyernye, Sáromberke és Erdőszentgyörgy – adtak elő, kilenc fellépés alkalmával. A darab Mikes Kelemen törökországi levelein keresztül követi Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem életét, megidézve a színpadon Zrínyi Ilonát, a bécsi udvart, XIV. Lajos francia király környezetét és Drinápolyt, a török szultán palotáját. A nagyernyei előadás után a társulat igazgatóját, Pelsőczy László színművészt kérdeztük.
Mikor és milyen céllal alakult meg a Budapesti Új Nemzetei Kamara Színház?
Az Új Nemzeti Kamara Színház ez év tavaszán alakult kifejezetten azzal a céllal, hogy az elszakított országrészeken, a határon túl élő magyarok számára színházi előadásokat hozzon létre, és ezeket oda vigye. Legyen szó Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, vagy Erdélyről. Ennek a küldetésünknek már egy ízben eleget tettünk, ezt a turnét megelőzően Csángóföldön voltunk, 2200 kilométeres utat tettünk meg, amelynek során egy gyermekelőadást mutattunk be. A második turnénk ez most a Bujdosó fejedelemmel, alighogy visszamegyünk már Aranymetszet címmel egy Arany János életét – a saját életrajzi írásain keresztül – bemutató darabbal készülünk. Ezt a Partiumban tervezzük bemutatni.
Kérem, mutassa be olvasóinknak a társulat azon tagjait, akik itt jelen vannak.
Ebben az előadásban nyolcan szerepelünk: Lénárt László a szentesi drámaiskolába járt, majd a budapesti Nemzeti Színház Stúdiójában végzett. Régóta ismerem, több darabban játszottunk együtt. Többek közt az Ember tragédiájában, amelyben ő játszta Ádámot én meg Lucifert. Illés Dániellel szintén dolgoztam együtt a színházunkat megelőző időszakban több darabban is, ő játssza most az ifjabb Mikes Kelement. Ő szintén a Nemzeti Színház Stúdiójában végzett, akárcsak Kovács Éva Rebecca, aki Zrínyi Ilonát alakítja mostani darabunkban. A művésznő több színházban játszik, együtt dolgozunk a Formiusz Színházban, az RS9 színházban és itt, az Új Nemzeti Kamara színházban is. Kákonyi Tibor színházunk egyik legújabb tagja, Szabadkán végzett a Színművészeti Egyetemen. Péter Karola szintén színi tanodában tanult, ebben az előadásban Kajdácsinét játssza. A Bánfalvy Ágnes Színészképző iskolában szerzett oklevelet Szalai Tímea, aki Juliska cselédlányt játssza. A lányom, Pelsőczy Luca Melinda, aki már 10 éves korában a Négyszögletű kerekerdő Lázár Ervin írta darabban szerepelt a TV-ben, ma a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem harmadéves hallgatója.
„Sokan a legnagyobb magyarnak Rákóczit tartjuk”
Kérem, ismertesse röviden saját pályáját is.
A Nemzeti Színház Stúdiójában kezdtem annak idején színházi tanulmányaimat, de nagyon hamar a Huszonötödik Színházhoz kerültem, amely az egyetlen hivatásos avantgarde színház volt abban az időben, ahol az akkori legmodernebb stílust vittük a színházi világba. Aztán egy darabig szabadúszó voltam, majd a békéscsabai Jókai Színházba kerültem. Itt próbálhattam ki magam először musicalekben, operettekben, volt több önálló estem. Csak két évet töltöttem ott. Aztán hét évet a Honvéd Együttesnél dolgoztam, ahol a népdal és a néptánc terén is bővítettem ismereteimet. A Nemzeti Kamara Színházhoz 2002-ben kerültem, és jelenleg hat színház 14 darabjában játszom. Van közöttük operett, musical, tragédia, vígjáték, valamint önálló estjeim: Ady, Petőfi, József Attila, Radnóti. Azt még el kell mondanom, hogy az István a király 1983-as bemutatója jelentette életem legnagyobb fordulatát, ennek köszönhettem, hogy valamennyire megismert a szélesebb közönség.
„Megbecsülik, hogy egy ilyen nagyszabású előadást láthatnak”
Miért Bujdosó fejedelem, miért Rákóczi?
Mert igen sokan közülünk a legnagyobb magyarnak Rákóczit tartjuk. Ez különösen akkor derült ki, két évvel ezelőtt, amikor a Rákóczi- évet ünnepeltük. Miért tartjuk őt a legnagyobbnak? Azért mert ő az egész vagyonát, teljes életét arra áldozta, hogy a magyar nép szabad legyen. A leghosszabb ideig húzódó szabadságharc fűződik a nevéhez. Ő volt az, aki vallási türelmet hirdetett, aki a harcoló jobbágyoknak felszabadulást ígért, és a magyar népet nemzetté kovácsolta. Itt, Erdélyben különös kultusza van, hiszen ő volt az utolsó erdélyi fejedelem, tehát nem véletlenül van a marosvásárhelyi Vár tövében a szobra. Itt az akkori Postaréten választották erdélyi fejdelemmé. A Bujdosó fejedelem című darabunkban Mikes Kelemen – akit én játszom – visszaemlékszik a rodostói időkre, és így elevenednek meg az ő fiatalkori tettei, a politikai-társadalmi közeg, amely a szabadságharc idején volt, és amely ennek a bukásához vezetett.
Hogyan fogadták önöket Erdélyben, Maros megyében?
A társulatunk legtöbb tagja már vett részt turnékon, különösen azok, akik más színházaknál is szerepelnek. Akik először vettek részt egy ilyen nagyszabású körúton, meglepődve tapasztalták, hogy rendkívül nagy a sikere az előadásnak. Színházunk azt is felvállalta, hogy elsősorban olyan helyekre megy el vendégszerepelni, ahová más színház ritkán vagy egyáltalán nem jut el. Ezeken a helyeken pedig nagyon megbecsülik azt, hogy egy ilyen nagyszabásúnak mondható, sokszereplős előadást láthatnak.
