Központ
2017. október 17. kedd, Hedvig
Derült
Kedd
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Csütörtök
Derült

Raffay Ernő Marosvásárhelyen

Központ november 8, 2012 Kultúra

raffayRaffay Ernő Marosvásárhelyen

Rendhagyó történelemórára került sor 2012. november 4-én a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály termében. Ez alkalommal Raffay Ernő történész tartott igen érdekes előadást gróf Tisza István hajdani magyar miniszterelnök életéről és tevékenységéről. A rendezvényt a Rákóczi Szövetség, a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület, az Erdélyi Magyar Ifjak és az EMNT szervezte.

Tisza István már ifjúkorában megismerkedett a magyar nagypolitika vezető személyiségeivel, édesapja Tisza Kálmán, a dualista kormány miniszterelnöke révén – tudták meg a jelenlévők Raffay professzortól. A Tisza család a magyar középosztály felső kategóriájába tartozott, több mint 22 000 hold birtokon gazdálkodtak. Édesapja és környezetének hatására Tisza István is a dualizmus hívévé vált, ami mellett kitartott haláláig. Grófi címét Ferenc József császártól kapta, nagyapja, Tisza Lajos közbenjárására. Nagypolitikai szereplése 1886-ban kezdődött el, amikor Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője lett. Mint kiváló politikus, már az 1889-es képviselőházi felszólalásában megjósolta a világháború közeli kitörését. 1903-1905 között magyar királyi miniszterelnökként megtörte a parlamenti ellenzék obstrukcióját. 1905-ben lemondott és visszavonult birtokára, de 1910-ben újra visszatért, ezúttal a Nemzeti Munkáspárt színeiben. 1912-ben mint a képviselőház elnöke katonasággal vezetteti ki a magyar parlamentből az obstruáló politikusokat.

Tisza István a háborúellenes és románbarát magyar miniszterelnök

Raffay Ernő professzor dokumentumok sokaságával igazolta azt, hogy Tisza István gróf második miniszterelnöksége idején, ami az 1913 és 1917 közötti periódusra esett háborúellenes és románbarát politikát folytatott. A balkáni háborúk idején Tiszát a „balkáni népek védelmezőjeként” ismerte Európa. 1883-tól a Román Királyság az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt azért, hogy az Orosz Cárság be ne kebelezze. Tisza második miniszterelnöksége kezdetén tárgyalásokat folytatott a Magyarország területén működő román pártokkal annak érdekében, hogy ismerjék el Erdély végleges unióját az anyaországgal. Ez úgy nézett ki, hogy sikerül is, de később a románok, bukaresti bíztatásra, elutasítják az egyezkedést. Az 1914-es merénylet után összehívott koronatanácson Tisza István, a magyar miniszterelnök egyedül tiltakozott a jelenlévők közül Szerbia lerohanása ellen, amely szerinte az Orosz Cárság és a Román Királyság beavatkozásához vezet, és ezáltal a világháború kitöréséhez.

Tisza István románbarát szemlélete 1916 augusztusáig tartott, amikor a Román Királyság felrúgva minden szövetséget és egyezséget hátba támadta a Monarchiát, betörve Erdély területére. Ebben az évben egyezség született az orosz, olasz, francia és angol kormányok képviselőivel, hogy a románok is beszállnak a háborúba, és ha sikerrel járnak, megkaphatják Magyarország (Erdély) területének keleti részét egészen a Tiszáig. Mint köztudott, ez ekkor nem sikerült.

Előadásának végén Raffay Ernő Tisza István meggyilkolásának körülményeiről beszélt, és arról, hogy hogyan ápolták az emlékét Magyarországon a két világháború között, a kommunizmus idején és napjainkban.


Share Button
Ennyien olvasták: 266

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.