Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

Székely Ferenc: Harangszó a szélben (könyvismertető)

Nemes Gyula május 8, 2015 Kultúra

Székely Ferenc néprajzi író, helytörténész, lapszerkesztő Pusztakamaráson született 1951-ben. Ma Vadasdon él és az erdőszentgyörgyi Líceum könyvtárosa. 1970-től közli – elsősorban néprajzi jellegű – írásait különböző lapokban. A közelmúltban három interjúkötete jelent meg: 2012-ben A megmentett hűség (beszélgetés 25 sóvidéki kortárs személyiséggel), 2014-ben A szülőföld ölében (beszélgetés 10 magyar íróval) és 2015-ben Harangszó a szélben (születésnapi beszélgetések). Mai lapszámunkban ez utóbbival ismertetjük meg olvasóinkat.

Szekely Ferenc

A könyv előszavában Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus a következőképpen fogalmaz: ›A harangszó messzire hallatszik és mindenkihez szól. Nincsenek nyelvi határai, csupán földrajziak – bár a kifinomult fül meghallja, hogy a saját harangjának – a maga szűkebb közösségének – a hangját hozta el a szél, vagy tőle távolabbról harangoznak. Székely Ferenc új interjúkötete bennem az „Együtt!” érzését váltja ki, és ezt többféleképpen is magyarázni tudom. A megkérdezettek, nem annyira koruk, mint inkább foglalkozásuk, lakóhelyük szerint, különböző világokat képviselnek – alkotó emberek lévén, a saját világukat. Ez a saját világ azonban nem idegen a másikétól, mindenekelőtt azért nem, mert a magyar kultúra körén belül léteznek, teremtenek, kommunikálnak. Versben, prózában, tudományban, gyűjtő és szervező munkájuk által. De mindjárt hozzátenném, hogy ebben a felvonulásban érdemi helye van a román költőnőnek, Ana Blandianának, ő sem idegen tőlünk, költészete nem véletlenszerűen szólal meg időről időre magyar fordításban is.‹

Székely Ferenc harmadik interjúkötete 15 tollforgatóval, alkotóval készített beszélgetést tár az olvasó elé, amelyek az alanyok születésnapja alkalmával készültek. A szerző igen leleményes módon, sokatmondó címmel látta el az egyes fejezeteket, amelyek vagy a kérdezett személy elmondott szövegéből vett szószerinti idézetek, vagy a beszélgetés lényegét összegző megállapítások. A 15 interjúalany neve és vallomása ábécé sorrendben követi egymást, a faggatott személyiségek elsősorban életpályájukról, szülőföldjükről, munkásságukról, jövőbeni terveikről beszélnek. A születésnapjukat ünneplő alkotók pályája a letűnt, magyar kultúrát gátló, tipró rendszerben indult el, bontakozott ki és folytatódott 1990 után egy szabadabb mederben. A kötetet kézbevevő idősebb olvasókban emlékeket ébresztenek a vallomások, a fiatalabbaknak pedig betekintést engednek a közelmúlt történetébe, követendő példát állítanak kitartásból, szakma iránti szeretetből, alázatból, hűségből.

fedolap2.indd

A könyv fejezetei a következők:

– Együtt: Kántor Lajos ajánlása

– Ballada és valóság – a valóság balladája; Beszélgetés a 80 éves Albert Ernő (Csíkdánfalva, 1932. január 14.) néprajzkutatóval

– A költő nem intermezzo két másik költő között; Beszélgetés a 65 éves Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15.) költővel

– “Mindig az volt az érzésem, hogy keveset írok.” Beszélgetés a 70 éves Ana Blandiana (Temesvár, 1942. március 25.) költővel

– Aranykapcsos szeretet; Beszélgetés a 75 éves Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21.) íróval

– Patakká duzzadt Éltető forrás; Beszélgetés a 70 éves Éltető József (Szászrégen, 1944. február 11.) költővel, szerkesztővel

– Lélekképek – ecsettel, tollal; Beszélgetés a  85 éves Kedei Zoltán (Rava, 1929. november 29.) festőművésszel

– Fűnek lenni jó…; Beszélgetés a 70 éves Kenéz Ferenc (Nagyszalonta, 1944. március 24.) költővel

– “Számos helyen csak lélegeztető gépen van a magyar nyelv.” Beszélgetés a 70 éves Komoróczy György (Domahida, 1942. február 10.) nyelvművelővel

– Otthonom a magyar nyelv; Beszélgetés a 75 éves Lászlóffy Csaba (Torda, 1939. május 21.) költővel, íróval

– Kiről, miről szóljon a vers? Beszélgetés a 70 éves Oláh István (Marosvásárhely, 1944. április 16.) költővel

– Kézzel írt történelem; Beszélgetés a 75 éves Pál-Antal Sándor (Csíkkarcfalva, 1939. szeptember 26.) levéltáros-történésszel

– “Legyünk hát Orfeuszok minél többen!” Beszélgetés a 70 éves Pethő László Árpád (Kolozsvár, 1944. július 6.) költővel

– Otthon – Erdélyben; Beszélgetés a 80 éves Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22.) irodalomtörténésszel

– Könnyel áztatott Szent László-palást; Beszélgetés a 70 éves Sándor János (Homoródvárosfalva, 1941. augusztus 9.) fafaragó-művésszel

– Szülőföld és gondviselés; Beszélgetés a 70 éves Tófalvi Zoltán (Korond, 1944. március 24.) történész-íróval

 

Székely Ferenc szemet nyugtató és szemnek tetsző zöld „köntösbe öltöztetett” könyve olvasmányos, figyelemlekötő. A külső borító előlapján az interjúalanyok neve harangot formáz, majd alatta zöld mezőbe fehér betűkkel a szerző neve és a könyv címe, alcíme olvasható. A hátlapon a 15 beszélgetőpartner kicsinyített, színes arcképe sorakozik. A kötet Szászhalombattán jelent meg az Üveghegy Kiadó gondozásában, 155 oldal terjedelemben. A szöveget Székely Emese gondozta, a borítót Donáth Nagy György tervezte, az interjúalanyok fejezetek előtt megjelenő fényképét Albert Levente, Cristina Ganj, Kurucz Árpád, Magda Enikő, Oláh Klára, Székely Ferenc, Váli Annamária illetve Zilahi Imre készítették. Felelős kiadó: Véghelyi Balázs. A nyomdai kivitelezés az Érdi Rózsa Nyomdában történt meg.

A még nyomdaszagú könyvet ajánljuk minden kedves olvasónk szíves figyelmébe! Végezetül pedig, ha már az ajánló előszót író Kántor Lajos szavaival indultunk, azzal is fejezzük be: „Kívánom nekik: őrizzék alkotó éveiket, legyünk még sokáig együtt!” Ezt kívánjuk mi is az interjúalanyoknak és a szerzőnek is!

(Székely Ferenc: Harangszó a szélben, Születésnapi beszélgetések. Szászhalombatta, Üveghegy Kiadó, 2015)

Share Button
Ennyien olvasták: 956

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.