Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Testvérharc, avagy toleranciát tanulni a türelmetlenektől

Központ április 20, 2012 Kultúra

Testvérharc, avagy toleranciát tanulni a türelmetlenektől

ToleranciaPénteken volt a Nemzeti Színházban a Bölcs Náthán című drámai költemény ősbemutatója. A Tompa Miklós Társulat által színre vitt – a közös gyökerekre visszavezethető három monoteista (keresztény, mohamedán, zsidó) vallás vetekedését illusztráló – Lessing alkotást Harsányi Zsolt rendezte.

Bár a mű a XII. századi, muzulmánok által meghódított és keresztes háborúktól feldúlt Jeruzsálemben zajlik, üzenete aktuális, – bár nagy szavak ezek – egyetemes és örökérvényű. A rendező a darab szereplőinek mindenikét „felkiáltójelként” használja, szavaikkal és cselekedeteikkel mintegy felszólít, de leginkább ösztönöz a toleranciára. A színmű nem szélsőségekkel és sarkításokkal próbál hatni az ítélőképességünkre, hanem tipikus emberi tulajdonságot fogalmaz meg: előszerettel hajlunk saját igazságunkat etalonnak, szent és sérthetetlennek vallani, illetve előítélettel és szkepticizmussal szemlélni más közösség tagjait, legyen itt szó vallásról, nemzetről vagy bármiféle pluralizmusról. A lessingi vonalat követve nem a színdarab cselekményében (ami igen szegényes) érhető tetten a példálózás, hanem a szereplőkben: a mindennapi életben is fellelhető embertípusokat jelenít meg a mű, akiknek tetteiben szenvedélyes egyoldalúság manifesztálódik. A keresztények pátriárkája az előítélet, bigott elfogultság, a gonosz intolerancia és a képmutatás elrettentő példája, sőt, jelmeze is tökéletes szimbiózisban van tulajdonságaival. Viszont Szaladin, a szultán, bár uralkodó, nem a zsarnokot testesíti meg, hanem a jóságot, aki érzelmi indíttatásból ádáz ellenségének is megkegyelmez, sőt ő is vívódik az „igazi vallás” keresésében. A főszereplő Bölcs Náthánnak pedig a neve is beszédes, ő a legsimulékonyabb mind közül, szelíd, a legnemesebbre törekszik, ő a legfőbb jó, a szeretettel párosult bölcsesség.

A vallási ideák dialógusa

ez a darab, és végkövetkeztetésének magvait a címszereplő hinti el a közönség tagjaiban – messzemenően nem szájba rágva –, éspedig már a Dekameronban is elhangzó három megkülönböztethetetlen opálgyűrű példázatát, miszerint az igazi gyűrű birtokosa a „kiválasztott”. E parabola pedig pontosan az emberi tudás végességét példázza: hogy ki a kiválasztott, és ki nem, az az illető tetteitől és semmiképp sem egy gyűrű rejtett hatalmától függ. Azaz: nemhogy „igazi” vallás nem létezik, de egy valláshoz való tartozás önmagában véve sem érték, hisz akaratunktól függetlenül beleszülettünk. „S kiben legyen leginkább bizodalmunk, kinek higgyünk, ha nem tulajdon véreinknek? Atyáimnak kevésbé hogyan hihetnék, mint te a tieidnek? ” – teszi fel a kérdést Náthán. Viszont egymás elfogadása, közös vallási (és nemcsak) gyökerek megtalálása, a türelem és tolerancia az igazi értékek a darab szerint.

Kiemelkedő fontosságot kap a darabban a díszlet, amely első látásra eléggé futurisztikusnak tűnhet, de mindenképp elvont, stilizált, viszont a funkcióját tekintve igen sokoldalú „játszótér”, ahol az elsötétülő, néhol sziporkázó, meleg és hideg fények váltakozása fokozza a jelenetek hangulatát. Az akusztikai hatások pedig – mert nem klasszikus értelemben vett zene kíséri a darabot – összeforrnak a szereplőkkel és az egyes jelenetekkel, emellett pedig kollektív libabőrözést váltanak ki a közönség tagjaiból. Vitathatatlan, hogy mindenki a maga módján keresi a választ az élet nagy kérdéseire. Nem tudjuk eldönteni, hogy melyik hit, melyik vallás adja meg a válaszokat ezekre, és a darabban sem kapunk erre feleletet. És pont ez a jó benne, a döntés lehetetlenségét, de szükségtelenségét is példázza a mű, ugyanakkor azt is, hogy egyikünk sem nyelte le a bölcsek kövét, nincs sem okunk, sem jogunk más vallása fölött ítélkezni. A darab végén a megdöbbentő fordulat rávilágít arra, hogy ad litteram is egy tőről származunk. A végkifejlet tehát teljesen más, mint várnánk: egy nagycsalád bizarr egymásra találása képezi a hepiendet, de pozitív érzéseket hagy a hazaérkezők emlékezetében.

Ajánlom keresztényeknek, ateistáknak, bizonytalanoknak és anarchistáknak egyaránt.


Share Button
Ennyien olvasták: 260

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.