A vásárhelyi Pinwheels együttes másfél éve alakult, és bár az öt tag különböző zenei közegből érkezett, néhány próba után tökéletesen kiegészítették egymást. Rövid idő alatt közismertségre tettek szert, számos koncertjük volt, illetve fesztiválokon léptek fel. Múlt héten elnyerték a legjobb romániai alternatív újonc banda címet, amelyet idén tízedik éve adnak át a Metalhead Awardson. Kusztos Dáviddal, a zenekar 21 éves basszusgitárosával beszélgettünk.
– Hogyan született meg az együttesetek?
– A banda 2015 augusztusában állt össze, és én akkoriban egy feldolgozásokat játszó együttesben zenéltem Iris-szel, formációnk énekesnőjével. Egy hétvégén épp videoklipet forgattam, és szükségem volt egy statisztára, ezért felkértem régi jó barátomat, Ionescu Cristian gitárost – akivel már többször zenéltem együtt –, hogy segítsen nekem. A forgatás egyik szünetében dobta fel az ötletet, hogy alapítsunk egy új együttest.
– És a banda többi tagja miként csatlakozott?
– Wattie és Barni új zenei projektbe szerettek volna kezdeni, így találtunk egymásra. Ők ketten a Votskában zenéltek pár évig, Wattie (István Attila) régebb elég sok punk csapatban megfordult, köztük a nagyobb sikereket elérő Los Pogos és Barricade dobosa volt, mielőtt gitáros lett volna belőle. Madarász Barni dobosunk többek között az ugyancsak népszerű Elendil Nightwish tribute zenekarban püfölte a bőröket. Ionescu Cristian gitáros számos vásárhelyi rockzenekarban aktivált, többnyire keményebb zenei műfajokban utazik, ettől függetlenül zenei karrierjét a klasszikus gitár indította el. Iris Danciu, az énekesünk több akusztikus zenei projektben vett részt, majd később az első erdélyi lányzenekar, a Mantis basszusgitárosa és énekeseként folytatta karrierjét, ezután került a
Pinwheelsbe. Jómagam ritmusgitáros és énekesként kezdtem zenei pályafutásom 2009-ben a VIRUS együttesben, majd utána több helyi zenekarban játsztam, miután áttértem basszusgitárra. Ma már fő zenekarként tekintek a Pinwheelsre, emellett a VIRUS együttesből alakult Transylvanian AC/DC Tribute zenekar énekese vagyok.
– Akkor különböző zenei berkekből érkeztetek…
– Különféle a tagok zenei ízlése, sőt, az elején nem volt teljesen nyilvánvaló, hogyan sikerül majd közös nevezőre jutni, de az első néhány próba után világossá vált, hogy tökéletesen kiegészítjük egymást. Ha van zenei megfelelője annak, hogy szerelem első látásra, akkor valahogy így voltunk mi is.
– Miként írnád körül a bandát, milyen stílust játsztok?
– Régebb, az első saját számok megírása után fontolgattuk a rockabilly stílus megnevezést, majd később, amikor egyéb stíluselemekkel bővült a zenénk, elneveztük spicy rock n’ rollnak, de igazság szerint soha nem volt semmi közünk sem a rock n’ rollhoz sem a rockabillyhez, mert főként funk és hard rock elemekkel dolgoztunk már a legelején. Most már több mint egy év után teljesen nyilvánvaló mindenkinek, hogy alternatív rockot játszunk, és ez is a helyes megnevezése a stílusunknak.
– Hogyan születnek a dalok, a csapatban ki miért felelős, és miként zajlik a munkafolyamat?
– Nincsen szabályszerű, előre leszögezett munkafolyamat. Előfordult, hogy valamelyikünk agyából kipattant egy dallamvonal, és arra építve, egyetlen próba leforgása alatt írtuk meg a teljes számot, de olyan is létezik, hogy teljesen kidolgozott és kész dalt hoz valamelyikünk már felvéve, és azt tanuljuk meg, dolgozzuk ki. Az is megesett már, hogy egy ötleten heteken keresztül munkálkodtunk közösen. Az egyetlen konstans dolog, hogy a szöveget Iris, az énekesünk írja.
– Kihez milyen zene áll közel és mit ad hozzá a csapathoz?
– Iris és én elég sok progresszív rockot hallgatunk, emellett a funk és a fusion is nagyon közel áll hozzám, ennek tulajdonítható, hogy néha túlkomplikálom a dolgokat, de általában törekszem a dallamosságra, kombinálni a hallgathatóbb zenét pár meglepő fordulattal. Barni és Cristi keményebb stílusokat hallgatnak. Az utóbbi szereti megfűszerezni az ötleteket, zúzósabbá tenni őket, amikor szükséges, és Barni is mindig beleilleszti egyedi stílusát a számokba, még a legegyszerűbb akkordmeneteket is képes érdekessé tenni. Wattie-hoz legközelebb a rockabilly, a punk és a rock n’ roll áll. Ő a szűrő a számok íráskor, mert mindig figyelmeztet, ha túlságosan elbonyolítanánk azt, ő segít leszállni a földre, és hallgathatóbb irányba terelni a dalt.
– Rövid idő alatt nagy ismertségre tettetek szert, sokat koncerteztek. Van-e menedzseretek, aki segít nektek ebben?
– Karácsonyi Lehel barátunk a menedzserünk, aki rengeteget segít nekünk. Reklám és koncertszervezéseken kívül ő az, akihez mindig fordulok, ha nem vagyok biztos valamiben, ami a zenekart érinti. Ő az, aki objektíven átlátja a teljes együttest. Emellett mindannyian kivesszük a részünket a zenekar promoválásából, így Wattie is foglalkozik a koncertszervezésekkel, én pedig az online anyagot szoktam intézni, vágom a videókat, beállítom a reklámokat, szerkesztem a weboldalunk.
– Hogyan látod, van-e esély arra térségünkben, hogy a fiatal együttesek zenéből egzisztenciát teremtsenek?
– Igen, de nagyon sok munkával és előzetes befektetéssel jár. Bár újoncok vagyunk ezen a téren, úgy gondolom, amíg nem tekintjük teljes idős munkahelynek a zenekart, amíg nem vesszük komolyan magunkat és a határidőket: nincs esély rá. Természetesen nehezíti a helyzetet az is, hogy sok zenekar „olcsón adja magát”, a klubok és lokálok emiatt nem fizetik meg tisztességesen a fellépéseket.
– Milyen zenekar hanghordozóját vinnéd magaddal egy lakatlan szigetre?
– Én egyértelműen az AC/DC Back in Black és Ballbreaker című albumát bakeliten. Ha lehet választani praktikusabb megoldást, akkor ugyanakkora méretben inkább egy laptopot, rajta a teljes diszkográfiával.
– Mi a Pinwheels zenei álma?
– Számomra az lenne a legszebb álom, ha az év tizenkét hónapjából legalább nyolcat turnézva tölthetnék. Ha mozgalmas fesztiválokon, szép helyeken tehetném ezt, és közben találkozhatnék zenei példaképeimmel, illetve ügyes zenészekkel, akikkel leülhetnénk egy éjszakai jammelésre.
[youtube id=”d1B5ic1rr1c” width=”620″ height=”360″]
– Múlt héten elnyertétek a legjobb romániai alternatív újonc banda címet. Hogyan fogadtátok a hírt?
– Természetesen hatalmas örömmel, hisz nagy lehetőség ez arra, hogy új emberekhez juttassuk el a zenénket, nem beszélve a január 29-i, bukaresti koncertről, amit már nagyon várunk!
– Mik a terveitek a közel-, illetve a távoli jövőt illetően?
– Az őszi turnénk lejártával nekifogtunk megírni az új kislemezt, amit szeretnénk kiadni idén tavasszal, emellett tervben van már a tavaszi turné, és készülünk egy születésnapi koncerttel is itthon, Vásárhelyen. A kislemez megjelentével videoklipet is fogunk forgatni. A következő nagylemezt 2016 végére tervezzük kiadni. Legközelebbi vásárhelyi fellépésünk január 31-én lesz, ahol már néhány dalt el fogunk játszani az új anyagról.
