Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Volt egyszer egy Székely Színház…

Nagy-Bodó Tibor február 25, 2016 Kultúra

szekelyszinhaz coll 2

Székelyföldön a színházművészet történetének kezdetei a kora Árpád-korig, sőt időben még korábbi évszázadokra nyúlnak vissza, mivel már a dallamok eléneklése, eljátszása is előadóművészetnek tekinthető. Erről Borovszky Samu is megemlékezett már egyik munkájában: „…este fáklyákat gyújtának, csakhamar két barbár lépett be s királyuk győzelmeit és hadi erényeit énekelve önkészített dalokat monda…” – tehát már a hun fejedelem udvarában is volt előadóművészet…

A fejedelmi udvar és a külföldi vándortársulatok

szekelyszinhaz

A színjátszás kialakulásához szükséges feltételek a XVI. században Erdélyben teremtődtek meg először, mivel a Habsburgokkal és törökökkel való küzdelmek, torzsalkodások az ország más területein ez elé több akadályt is gördítettek; a közös munkát, anyagi áldozatokat követelő színjátékot Erdélyen kívül ezekben az időkben inkább csak az iskolákban lehetett fejleszteni.
A XVI. században az erdélyi fejedelem udvarában már jártak külföldi vándortársulatok. Az egykori történetíró Báthori Zsigmondról írta: „Összegyűjtötte a zöldségkertészeket… hozzájuk járultak a szemfényvesztők, színészek, mimusok, udvari bolondok, táncosok, tréfacsinálók, gladiátorok…”

Az első híradások Erdélyből származnak!

Az udvari színjátszásnak ezt a hagyományát később Bethlen Gábor is folytatta, aki felismerte, hogy ha az erdélyi fejedelmi udvar lépést tart a művelt Európával, nem nélkülözheti a színjátszást sem.
Bethlen Gábor pártolta az iskolai színjátszást, olasz énekeseket, balett-társulatokat hívott meg magához, és fényes műkedvelő előadásokról is maradtak fenn adatok, melyeken a fejedelmi család tagjai is részt vettek.
Erdélyből maradtak ránk az első híradások is színtársulatok megalakulásáról, melynek azonban a protestáns egyház puritán ágában erős ellenfele is volt, erről Komensky János is megemlékezett. Azonban a XVII. század végén a kálvinista iskolákban is egyre inkább tért hódított a színjátszás…

Ahol a történet kezdődik…

Köztudott, hogy a marosvásárhelyi Apolló épület nem csak bálok és mulatságok helyszínéül szolgált.
Amellett, hogy itt töltötte szabadidejét a város színe-java, egyfajta színházként is működött a szalon. Nem ez volt az első hely a városban, ahol színdarabokat játszottak, de 1820 után minden bizonnyal ez volt a legkeresettebb, ezt részesítették előnyben a helyi és a máshonnan jött társulatok egyaránt.
Egy idő után azonban a színészek, főleg a kolozsváriak, kezdtek panaszkodni a műszaki feltételekre, és túl szűknek tartották a rendelkezésükre álló teret.
Így született meg a nyári színház létesítésének ötlete. Ezt a palota udvarán alakították ki 1872-ben. Négy évvel később azonban leégett abban a tűzvészben, amely több tíz épületet semmisített meg…

kovacs_gyorgy

Marosvásárhelyen 1770-ben már virágzik az iskolai színjátszás

De lépjünk még vissza az időben… Ez azért is fontos, mert Marosvásárhely régi álma volt egy állandó színház létrehozása. A marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád említik, hogy írásos bizonyítékok vannak arról, hogy már 1770 körül virágzott az iskolai színjátszás, majd 1803. június 12-én a Vár melletti nyári színpadon a kolozsvári hivatásos színház tartott bemutató előadást.

A Vár melletti „deszkaszínház”

Ettől az időtől 1809-ig, minden év május derekától június közepéig a kolozsváriak rendszeres színielőadásokkal örvendeztették meg a város közönségét, sőt 1815. május 10 – 1819. április 10-e között a kolozsvári színház Vásárhelyre tette le székhelyét.
A „Vár melletti deszkaszínház”-ban tartották előadásaikat 1820-ig, amikor a császári helyőrség pa­ran­cs­­nokának nyomására a már említett Apolló palotába költöztek.

1855: felvetődik a színházépítés gondolata

Kiemelten fontos tudni azt, hogy itt lépett fel Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, E. Kovács Gyula és Szentgyörgyi István, akik csodálatos alakításaikkal lázba hozták a marosvásárhelyi közönséget.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott doku­mentumokból kiderül többek között még az is, hogy a fentieket figyelembe véve, nem csoda, hogy már 1855-ben felvetődött a színházépítés gondolata.
1861-ben az Elba-szigeten, a Ligetben felépített ideiglenes színkörben, majd ennek 1862-es átépítése után Follimesz János színházigazgató dalszínháztársasága kora tavasztól késő őszig estéről estére nagy sikerrel lépett a nagyérdemű közönség elé.
1872-ben az Apolló udvarán elkészült nyári színpadon Katona József Bánk bánjával nyitott a kolozsvári színház.
Pár mondatban már említettük, hogy ezt a színpadot 1876-ban tűzvész pusztította el. Azonban jó tudni még azt is, hogy télen, a színház előadásait továbbra is az Apolló Szállodában tartották, amíg 1923-ban Bürger Albert sörgyáros az épületet más célokra át nem alakíttatta. Ekkor tették át székhelyüket véglegesen a Transzilvánia épületébe.

szinhaz1946-ban megalakul a Székely Színház

Ugyancsak a fent említett szerzők világítanak rá arra, hogy a XX. század elején felmerült egy új színház felépítésének terve és egy állandó színház létrehozása.
Sokan állítják, hogy ezért bontották le a Bodor-kutat, hogy helyet biztosítsanak a színháznak, de sajnos, az első világháború kitörése miatt erre nem kerülhetett sor.
Dacára ennek, a város közönsége nem mondott le az állandó színház létesítésének gondolatáról, és hosszú harc után 1946-ban létrehozták a Székely Színházat, melynek megszervezésében kiemelkedő szerepet vállalt Tompa Miklós igazgató-rendező, báró Kemény János író és mások.
Színészei és rendezői közül Delly Ferenc, Kovács György, Szabó Ernő, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrási Márton, Csorba András, Tompa Miklós, Harag György, Hunyadi András nevének említése a marosvásárhelyi színházi élet aranykorszakát jelenti mindenki számára.

a tanitonőÉpítés és rombolás…

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház a város belvárosában, a Színház-téren helyezkedik el. Modernebb stílusa miatt nem olvad be a belvárosba. Két nyelven működik a színjátszás, a magyar színtársulat neve: Tompa Miklós Társulat.
A román szocialista karhatalom rendelte el a színház építését, ezért le kellett bontani a Barátok templomát. A római katolikus érsekség úgy döntött, eleget tesz a felkérésnek, mivel a belvárosban két plébánia is működött, de a többi negyedekben nem tudtak építeni a hatóságok hátráltatása miatt.
Ezért a gesztusért a hatóságok engedélyezték a Szabadság utcai Szent Imre Plébánia építésének megkezdését. A megépült templomban láthatók a Barátok templomának az üvegfestményei.

Amit még tudni kell…

A közönség számára a Székely Színház tehát 1946. március 10-én nyitotta meg kapuit és az első évadban 51 bemutatót tartottak.
Az első előadás, Lehár Ferenc: A mosoly országa című nagyoperettje volt. A repertoár alakításában erőteljesen érvényesült az alapító főigazgató, Tompa Miklós által meghirdetett műközpontúság, mely évtizedekre meghatározta az intézmény művészi arcélét.
Namzeti Szinhaz Marosvasarhely (6)

Az intézet többször is nevet vált

A színház ismertetése szerint 1946-tól, az alapítás évétől 1973-ig a színház tevékenysége a Kultúrpalota épületében zajlott.
1973-tól új, a főteret kiegészítő téren épült kőszínház – az ország egyik legkorszerűbb színházépülete – lett az intézmény befogadója.

ERME 11

Több mint két évtizedes tevékenységéért, színvonalas repertoárjáért és számos, különböző színházi fesztiválokon és – nem utolsó sorban – a közönség körében elért sikereiért, 1978-ban a Marosvásárhelyi Állami Színház Elnöki Rendelettel a Nemzeti Színház nevet vette fel.

Béres András társulatvezető kezdeményezésére 1997-től veszi fel a társulat új nevét, az alapító főigazgató Tompa Miklós tiszteletére.

Képek: Orbán Pál

Share Button
Ennyien olvasták: 2067

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.