Központ
2017. november 25. szombat, Katalin
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Borús
Holnap
Borús
Eső
Hétfő
Eső

„Yoko Ono élettársa is járt nálunk”

Nemes Gyula január 15, 2015 Kultúra

Maros megyei tájházak: múltunk összegyűjtött emlékei

Nyaradszentimre

A megyénkbe látogatók, múltunk iránt érdeklődők elsősorban középkori várainkat, kastélyainkat, udvarházainkat, templomainkat keresik meg. Vannak azonban, akik ennél többre kíváncsiak. Megtalálják még falvainkban a régi filagóriás, tornácos parasztházainkat, bozót lepte, mohos síremlékeinket, ellátogatnak hagyományőrző rendezvényeinkre. Egy másik látványossága kistérségünknek a tájházaink, néprajzi, helytörténeti múzeumaink, emlékházaink sokasága.

Lelkes, szülőföldüket szerető, annak múltja iránt érdeklődő emberek hagyományőrző, néptánc, színjátszó csoportokat szerveznek, mások falutörténetet írnak, ismét mások (vagy éppen ugyanazok) síremlékeket mentenek, régi épületeket újítanak. Egyik legjobb módja a múlt kallódó vagy valahol lapuló tárgyainak, emlékeinek megmentésére a tájház, múzeum vagy emlékház létrehozása. Tudomásunk szerint Maros megyében, a megyeközpontot kivéve, harminc településen működik ilyen. Ezeket bőven bemutatni több lapszám teljes terjedelme is kevés lenne, ezért csak néhányról teszünk említést. Jobbágytelkén például két ilyen jellegű gyűjtemény is megtekinthető. A Jobbágytelki Falumúzeum a helyi népi mesterségek szerszámainak, a régi használati tárgyaknak, több száz éves könyvritkaságoknak ad otthont. A Balla Antal háza pedig a hajdani mindennapi élethez szükséges kellékek világába enged betekintést. A közeli Mikházán két jeles személyiség, Kacsó Sándor író és Széllyes Sándor népdalénekes tiszteletére rendeztek be emlékházat.

Interaktív múzeum Nyárádszentimrén

Ny szt Imre

 

Nyárádszentimrén Kelemen Margit magyar szakos tanárnő a saját házát és annak melléképületeit alakította múzeummá. Az épület külső részét a tanárnő festette ki zöld alapra piros, fehér tulipánokkal, margarétákkal, gyöngyvirágokkal. A helyiek „piros-fehér-zöld ház”-ként is emlegetik a kis múzeumot. A gyűjtemény különlegessége, hogy régi mesterségek, foglalkozások kellékeit, szerszámait interaktív módon igyekszik bemutatni. „Az volt a szándékom, hogy a mai fiatalok, gyermekek a maga valóságában lássák, hogyan működtek ezek a dolgok. Fabábukat készíttettem, amelyeket helyi viseletbe öltöztetve egy-egy szerszám mellé ültettem, így a látogatók ‹munka közben› találják őket. Több szerszámot ezáltal akár ki is lehet próbálni. Látható itt az idős bácsi, aki faanyagot hámoz, a nagymama, aki a guzsalyt használja, miközben a kis unoka az orsót tartja. De itt sorakoznak a hajdani falubeliek a szövőszék, a szilvaízes üst vagy a kenyérsütő kemence mellett is. Mára már sokan ismerik a nyárádszentimrei múzeumot, a környékbeli településekről gyakran látogatnak ide a kisiskolások tanítóik vezetésével, de még magyarországi vendégeink is voltak. Nemrég a Hazajáró stábja is meglátogatott” – mondta el lapunknak Kelemen Margit tanárnő.

Havadtőn a 24. órában sikerült múzeumot létrehozni

A havadtői múzeum egyik ékes példája annak, hogy hogyan lehet ilyent összegyűjteni kitartó lelkesedéssel, szorgalommal, az ügy iránti alázattal. Donáth István havadtői lakos gyermekkora óta gyűjti a régi dolgokat. Kezdetben inkább a család tulajdonában megmaradt iratokat, tárgyakat, képeket, később a baráti kör, szomszédság ilyen jellegű tárgyait gyűjtötte össze. A gyűjteményt sikerült később a havadtői kis iskolában elhelyezni, ahol aztán fokozatosan bővült, falumúzeummá nőve ki magát. A kis helytörténeti múzeumot 2010. augusztus 28-án nyitották meg hivatalosan a nagyközönség előtt, a falunapok keretén belül. A gyűjtemény ma már több mint 500 tárgyat számlál: népi mesterségekhez kötődő eszközöket, Havadtő híres szülötteinek az utókorra maradt ruháit, bútorait, elismervényeit, az asztalos, kádár, lakatos, len-kender feldolgozó, sírkőfaragó mesterségek szerszámait stb. Legrégibb múzeumi tárgy egy 1738-ból származó imádságos könyv, amely a Menyhárt Károly hírneves havadtői sírkőfaragó tulajdona volt. De említésre méltó még a havadtői „zenélő kapu”, és az iskola naplója, amely 1891–1950 között tartalmazza a havadtői tanulók nevét és osztályzatait.

3

Donáth Istvánt arra kértük, mesélje el, hogyan sikerült a múzeumi tárgyakat összegyűjteni, és melyek azok a tárgyak, amelyeket legértékesebbnek tart. „Hosszú idő volt a gyűjtési folyamat. Kezdetben barátoktól, ismerősöktől, rokonoktól kaptam régi tárgyakat, de miután a gyűjtemény a kis iskola épületébe került, a helyiek kezdték megérteni ennek a jelentőségét. Látták, hogy a régi tárgyak nem adódnak el, hanem megőrződnek, így akár ők maguk is bármikor megmutathatják ismerőseiknek, gyermekeiknek, unokáiknak. A helyiek nagyon sok tárgyat adtak, de mára már úgy látom kifogytak. Szerintem a 24. órában sikerült ezt a múzeumot létrehozni. A cél az volt, hogy ezek a tárgyak ne kerüljenek a tűzbe vagy illetéktelen kereskedők kezébe, hanem méltó helyre. Ma már úgy látom, hogy büszkék erre a múzeumra a havadtőiek, de el kellett telnie legalább 10 esztendőnek ahhoz, hogy ezt így érezzék. Gyűjteményünk manapság több mint 500 tárggyal büszkélkedhet, ezek mind kötődnek valamilyen módon a helyeikhez.

1

Yoko Ono élettársa is meglátogatta a havadtői múzeumot

Amit kiemelnék a falu és a múzeum történetéből, hogy 1868. december 13-án falunkban született Metz Albert, a Marosvásárhelyi Filharmónia megalapítója, a megyeközpont zeneiskolájának elindítója. A Metz Albert édesapja születésének idején a havadtői orgona készítésén dolgozott. Egy másik dolog, amit megemlítenék, hogy nemrég Yoko Ono élettársa, Havadtőy Sámuel látogatott el kis múzeumunkba, és azt ígérte, hogy még máskor is vissza fog térni. Havadtőy Sámuel amerikai festő 20 éven keresztül volt Yoko Ono élettársa, és nagyapjának ma is áll a síremléke a havadtői temetőben. Múzeumunk egyik kiemelkedő darabja a Kuri János bányász vezérkari egyenruhája. Kuri János volt a Szeretfalva-Déda vasúti alagút megépítésének a felügyelője 1941–1942 közt. Érdemeiért Horthy Miklós Magyarország kormányzója saját kezűleg tüntette ki” – tájékoztatott Donáth István a havadtői múzeum létrehozója.

Share Button
Ennyien olvasták: 644

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.