Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

100 éves az I. világháború. „Mire a falevelek lehullanak…”

Nemes Gyula január 22, 2016 Társadalom
Szárájevói merénylet

       A szarajevói merénylet

A maga idejében „nagy háborúként” emlegetett I. világháború kitörésének, lezajlásának 100 éves  évfordulóján egy cikksorozatot indítunk, amelyekben főleg a helyi vonatkozású történésekre összpontosítunk, a korabeli marosvásárhelyi sajtó és egyéb kiadványok fényében. Mai lapszámunkban arra keressük a választ, hogy mi volt a háború kitörésének oka, és hogyan fogadta annak hírét Marosvásárhely, illetve Maros-Torda vármegye lakossága.

GE DIGITAL CAMERAA XX. század elején az európai nagyhatalmak két szövetségbe tömörültek. Az egyik oldalt alkották a központi hatalmak, élükön Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával. A másik tömböt az antant vagy szövetséges hatalmak képezték, olyan nagyhatalmakkal az élen, mint Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország. A két szövetség közötti – gazdasági, politikai, katonai és gyarmati ellentétek miatt keletkezett – pattanásig feszült helyzetet a Szarajevóban elkövetett merénylet tetőzte be, ami jó ürügyül szolgált a háború kirobbantásához. (A történészek egy részének véleménye szerint erre előbb vagy utóbb úgyis sor került volna!) 1914. június 28-án egy szerb nacionalista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és Zsófia főhercegnét. Erre I. Ferenc József császár II. Vilmos német császárral szövetkezve háborút indított Szerbia ellen, ami aztán a világháború kezdetét jelentette. (Magyar Larousse, 1994)

A Maros-Torda vármegyei és a marosvásárhelyi Nemzeti Munkáspárt hivatalos lapja a Székely Napló az 1914. június 29-én megjelenő rendkívüli kiadásában számol be a trónörökös elleni merényletről: „A döbbenet, mely szívünket marcangolja, a megrettentő és porba sújtó gyász, mely népek millióit éri, a legmegrendítőbb katasztrófa fájdalmával borította el Magyarországot és az egész monarchiát. Szent István koronájának várományosát, a leendő magyar királyt és osztrák császárt, Európa ferenc jozsefegyik legnagyobb, leghatalmasabb államának trónörökösét nejével együtt életétől fosztotta meg egy elvetemült orgyilkos ocsmány gaztette (…)”

„Népeimhez! Mindent megfontoltam
és meggondoltam” (Ferenc József)

A szarajevói merényletet követően német nyomásra Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. (1914. június 28.) Ennek hatására a nagyhatalmak általános mozgósítást rendeltek el. (Akadémiai Kislexikon, 1990). A Marosvásárhelyen megjelenő lapok is július 26-án Hadiállapotban, A háború küszöbén címekkel közölnek cikkeket, majd a 28-án megjelenő számok a háború kitöréséről tudósítanak. A következő napokban a marosvásárhelyi lapok is Ferencz József Ausztria császárának, Magyarország királyának „Népeimhez!” címmel megjelent kiáltványát tették közzé, amelyben az uralkodó a Szerbia elleni háborúra szólítja fel alattvalóit. „Leghőbb vágyam az volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam.

GE DIGITAL CAMERA

A gondviselés máshogy határozott.  (…) Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségének. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet” – áll többek közt a manifesztumban. Az osztrák-magyar és a német császár „villámháborút” vizionáltak, úgy gondolták már az ősz beálltáig vége lesz mindennek. II. Vilmos úgy bíztatta hadba vonuló katonáit, hogy „mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében, győztesen.” (Ez azonban nem így történt, mert a frontok gyors megmerevedése után, egy négy éven át tartó – óriási emberi áldozatot követelő – öldöklés vette kezdetét.)

GE DIGITAL CAMERA

„Éljen a mozgósítás! Éljen a háború!”

Ezt követően a lapok óriási lelkesedésről, a háborút éltető tüntetésekről számolnak be. De nem csak „Budapest van izgalomban”, hanem ez észlelhető a monarchia egész területén. Marosvásárhelyen és Maros-Torda vármegye nagyobb helyiségeiben is utcára vonultak az emberek. „Marosvásárhely tüntet: A történelmi percek izgalma, mint mindenütt az országban, Marosvásárhelyen is lelkes tüntetésekre ragadta a tömeget. Kedd este mintegy kétezernyi ember vonult végig a főtéren, s hazafias dalokat énekelve éltette a háborút és ábcugolta (ab cug – le vele!) Szerbiát. A tömeg a városháza előtt Varga Lajos r. főkapitányt kívánta hallani, ki köszöntötte a város hazafias polgárságát. Egy másik tüntető csapathoz Ugron Gábor, Kovács Elek tartottak hazafias beszédeket s a tüntetők legnagyobb rendben a Royal kávéház előtt oszoltak szét, a tisztikar tagjait éljenezve. Ugyancsak este küldöttség jelent meg a térparancsnokságon, a katonazene kirendelését kérve” – írja a Székely Napló 1914. július 30-án megjelenő száma. Az augusztus 1-jén megjelent lapszámból pedig arról értesülünk, hogy „A vármegye területén teljes rend és béke honol s Nyárádszereda, Mezőbánd és a nagyobb községek lakossága – akárcsak Marosvásárhelyen – lelkesen tüntetett a háború mellett (…)”

elso vilaghaboru (4)

Augusztus 2-án már a mozgósítási parancs is megérkezett városunkba: „Fél hat órakor a városház előtt kiragasztották az első hirdetményt, melyet száz és száz ember vett körül az első percek szenzációjának kíváncsisága kielégítést nyert, egetverő, lelkes tüntetés harsant fel nyomában: Éljen a mozgósítás! Éljen a háború! (…) Egészen a késő éjjeli órákig tartott a tömegek hullámzása a Főtéren, nyolc órakor megjelent a katonazene s hazafias dalok éneklése mellett legalább 5 ezernyi ember éltette a háborút, a királyt és a hadsereget.”

(Folytatjuk)

Share Button
Ennyien olvasták: 631

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.