Központ
2017. szeptember 25. hétfő, Eufrozina, Kende
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

2013: Gazdaságilag stabilabb év

Központ január 18, 2013 Társadalom

bakos2013: Gazdaságilag
stabilabb év

Megfontolt hitelpolitika, hatásos lobby és az oktatás fejlesztése a siker kulcsa

–  Interjú Bakos Levente gazdasági szakértővel –

Az új évet általában reményekkel telten kezdjük. Az ország gazdasági helyzetét illetően is szeretnénk pozitív változásokat látni. Bakos Leventét az előrejelzésekről, 2013 sikeres vállalkozóiról, továbbá újabb valutaalapos hitelről, és az euróövezet puszta fenntarthatóságáról kérdeztük. A gazdasági szakértő arra is választ adott, hogy miért drágult Romániában az áram, ugyanakkor a hazai villamos energiai piac helyzetére is rávilágított.

– Ötödik éve tart a gazdasági válság. Mi várható a következő időszakban?

– Köztudott, hogy a választások utáni első-második évben az országok gazdasági helyzete felélénkül. Úgy gondolom – és remélem, nem csak a januári optimizmus beszél belőlem –, hogy a következő időszak enyhe gazdasági fellendülést hoz, ez pedig egyrészt a politikai stabilitásból fog fakadni, másrészt pedig a nemzetközi pozitív változások Romániára is kihatnak majd. Természetszerűen a jelenlegi helyzeten könnyű javítani, mert az utóbbi években mélyrepülésben volt a hazai gazdaság. Ez az év lesz az, amikor a politikum gazdaságélénkítő lépéseket tud majd tenni, bár lehet, lesznek a lakosság számára népszerűtlen döntések is, amelyek viszont hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez, ezért a tavalyihoz viszonyítva egy jobb év elé nézünk.

– Mire számíthatnak a vállalkozók 2013-ban?

– Az év első periódusában nem kell látványos fejlődésre számítani, hisz rengeteg változás történik az adópolitikában, ugyanakkor a decemberi választások nagyon nagy pénzösszegeket felemésztettek. Ám az év második felétől érdemes lesz vállalkozást indítani Romániában, és valószínűleg a külföldi beruházók vállalkozó kedve is meg fog nőni. És mibe érdemes befektetni? Egyértelműen a szolgáltatásokba, hisz ezen a területen vannak még hiányosságok, és viszonylag kevesebb kezdőtőke szükségeltetik hozzá. Sajnos a termelés, a nagy befektetéseket igénylő vállalkozások lehetősége jelen pillanatban csak nagyon keveseknek adatik meg. Hozzátenném, hogy az ÁFÁ-val kapcsolatos változások akár kedvező helyzetbe is hozhatják a vállalkozókat. Bár az idéntől a hozzáadott értékadó változása – mint minden adómódosítás – kockázatokkal jár, ám a puding próbája az evés, és én úgy gondolom, hogy most gazdaságélénkítő hatása lesz ezeknek a változtatásoknak.

– Ön szerint kik lesznek a „sikeres vállalkozók” ebben az évben?

– Mint minden évben: azok, akik okosabbak, gyorsabbak, mint a többiek, akik könnyen és hamar felismerik a kedvező lehetőségeket. Azt remélem, hogy ez egy korrektebb év lesz, és így nem csak az „ügyeskedők” lesznek sikeresek. Választási évek után gyakran új lehetőségek tárulnak a vállalkozók elé: például ilyenkor van a versenytárgyalások kiírásának ideje. Pár napon belül kerül sorra az egész Románia személyi közszállítását hét évre jelentősen meghatározó egyik tender. Ilyenkor nyerhetők el – bár a politikai széljárás mindig befolyásolta a gazdaságot, bízom benne, az idén ez a hatás enyhébb lesz – a közbeszerzési megbízások.

– Lehet-e Románia is a vesztesek között, mint Görögország, Spanyolország?

– Románia viszonylag stabil elemnek számít a nemzetközi pénzügyi piacon. Ez nem azt jelenti, hogy karbetett kézzel ülhetünk, mert a be nem teljesített vállalások, vagy egy látványosabb hiba elég ahhoz, hogy a gazdasági stabilitás veszélybe kerüljön. A legfontosabb, hogy az Európai Unióval való pénzügyi viszonyunk hiteles legyen – összegek elszámolása, vállalások teljesítése –, nem mellesleg az elkövetkezendő időszakban nagyon okosan kell lobbyzni, politizálni, különös tekintettel a 2014-2020 EU-s kohéziós és regionális pénzügyi keretekre vonatkozóan. Ha nagy változások nem következnek be, nem leszünk, nem lehetünk a vesztesek között, ám a gazdaság könnyen ingadozó görbéje mindenképp óvatosságra int.

– Az euróövezeti válság továbbra sem megoldott, és 2013 beköszöntével is változatlanul számos kérdés maradt nyitva a valutaunió puszta fenntarthatóságával kapcsolatban. Pénzügyi elemzők 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül. Ön hogyan vélekedik erről?

– Egyrészt tíz év az EU életében nagyon hosszú periódus, és nehéz megjósolni, mi lesz egy évtized múlva. Egyértelmű, hogy az unió egyfajta gazdasági föderalizáció felé halad, amely nyilván egyes országok szuverenitásának kárára megy, de Európa fennmaradásához mindenképp egy egységes valuta szükségeltetik, ez a feltétele a nagy nemzetközi piacokon való megmaradásának. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk Kínával, az Egyesült Államokkal és más gazdasági nagyhatalmakkal, ahhoz Európának egységesen kell fellépnie, ehhez pedig közös valuta szükségeltetik. Ha ez kudarcba fullad, akkor az európaiak életszínvonala bánja elsősorban, és itt főleg az EU gazdasági motorjaira gondolok: Németországra, Franciaországra, Hollandiára – ezt pedig ezek az államok el szeretnék kerülni. Ez a felismerés életben fogja tartani az euróövezetet.

– Romániára vonatkozó kérdés. Mivel indokolható az, hogy a villamos energia – a környező országokkal ellentétben – Romániában 10 százalékkal drágult?

– Az elmúlt évben nyilvánosságra került, hogy a hazai országos villamos energia piacon a rosszul működő, veszteséges áramtermelők szolgáltatnak. A Hidroelectrica például fizestésképtelenné vált. Ezen krízishelyzetek kezelése pedig magában hordozza a költségnövekedést is, a kormány így próbálja meg a veszteségeket csökkenti. Másrészt, egyre többen állítanak elő alternatív forrásokból villamos energiát, ezek szubvencionálását is ebből fedezik. Erre az uniós szabályok kötelezik Romániát. A rossz hír az, hogy az árak emelkedése – függetlenül a szolgáltatók gazdasági termelékenységétől – 2017-ig évente 10-20%-kal növekedni fog. Ez szintén a nemzetközi pénzintézetek irányába történt vállalás, az állami támogatás felszámolása a cél az energetikai szektorban. A következő 10%-ra ez év júniusában számíthatunk.

– Idéntől indul el az IMF felé való intenzív törlesztés. Ennek milyen következményei lesznek az átlagpolgár számára?

– Vélhetően a lakosságot csak közvetett módon érinti ez a törlesztés. Kellemes meglepetések nem fognak érni bennünket, de túl nagy pofonokra sem kell számítani. Érdekes fejlemények szivárognak majd ki a napokban a sorra kerülő IMF-tárgyalásokról. A román fél kérni fogja, és a valutaalap talán bele is egyezik a minimálbér megemelésébe. Ennek oka az állami (adó)bevételek növekedésének reménye, amely mindkét fél számára kívánatos. Ezzel szemben a vállalkozókra ez plusz terhet ró. Ha a változás életbe lép, akkor az első kérdésekben megfogalmazott optimizmusom a vállalkozókra vonatkozóan árnyaltabban értendő.

– Lendíthet-e Románián egy újabb hitel felvétele?

– Igen, de csak ha megfelelő feltételekhez kötötten veszik azt fel. Én bízom abban, hogy a kormány nem folyamodik újabb hitelért, mert ez az állam további eladósodásához vezetne, és ez megnehezíti az euróövezethez való csatlakozást, amely Románia tulajdonképpeni legfontosabb hosszú távú célja.

– Az ország gazdaságpolitikájában melyek azok az elemek, amelyek gyorsan javíthatóak lennének, és melyek azok, amelyek hosszú távú fellendülést eredményeznének?

– Az elmúlt időszakban a kormányok nem sokat tettek a munkahelyteremtés érdekében, holott ez lenne több problémára is a megoldás. A mostani kormány az adópolitikán próbál változtatni, bár a hozzáadott értékadó változása kockázatos, és előre be nem látható gazdasági következményei vannak, de úgy gondolom, hogy jelen esetben gazdaságélénkítő hatása lesz ennek. Ugyanakkor pozitív változást hozna, ha a nagy veszteségeket termelő állami vállaltokra – például Oltchim, CFR Marfa, stb. –, több gondot fordítanának, illetve a nagy beruházásokat – autópályák – is folytatnák.

Ám az igazi kihívást a hosszú távú helyes gazdaságpolitika megfogalmazása jelenti. Én elengedhetetlennek tartom a puha komponensek – kultúra, oktatás – hangsúlyozását. Kiemelném: a lemaradásokat csak egy olyan országban lehet behozni, ahol a lakosság mentalitása is változik. Ehhez viszont hosszú évekre van szükség, és főleg az oktatásra, kultúrára szánt nagyobb összegekre. Ezekkel a komponensekkel lehet hosszú távon versenyképes gazdaságot kiépíteni. Ugyanakkor közismert, hogy tájainkon az államtól való lopás nemzeti sportnak, sőt, erénynek számít, ám amíg ezt a beidegződést ki nem nőjük, amíg ez nem jelent közerkölcs elleni sértést, addig az adócsalók diadalának korát éljük annak minden visszásságával és gazdasági instabilitásával.

Share Button
Ennyien olvasták: 219

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.