Központ
2019. szeptember 19. csütörtök, Vilhelmina

50 évesek kortárstalálkozója Nagyernyében

Nemes Gyula szeptember 3, 2019 Társadalom

Nagyernyében nincs hagyománya az „50 évesek kortárstalálkozójának”, de van rá eset, hogy megszervezésre kerül. Így történt ez az elmúlt szombaton is. Az 1968-as év végén, 1969-ben Nagyernyében születettek közül, aki tehette, szívesen vett részt az eseményen.

Az 50-esek, volt tanáraik – Szántó János ny. testnevelés tanár, Barla Júlia ny. magyar szakos tanárnő, Kim Imola zenetanárnő és Szász Teréz ny. matematika tanárnő – társaságában a nagyernyei Apafi Mihály Gimnázium előtt találkoztak, majd az iskola egyik osztálytermében tartottak „osztályfőnöki órát.” A szívélyes, baráti köszöntések után egy percnyi néma felállással emlékeztek volt tanítójukra, Abrudbányai Sándorra (1927–1995), volt osztályfőnökükre, Barabás Endre fizika szakos tanárra, valamint két volt kortársukra, Hajdó Anna-Máriára (1969–2012) és Kurki Sándorra (1969–2016), akik már eltávoztak ebből a világból. Ezt követően a jelenlevők sorban beszámoltak kortársaik és tanáraik előtt eddigi életük fontosabb eseményeiről – családi élet, munkahely, örömök és bánatok.

Ez után a társaság a nagyernyei református templomba vonult át, ahol Istentiszteleten vettek részt, hálát adva azért, hogy – örömök és bánatok közt – de megérhették ezt a kort. Szász Attila, helyi lelkipásztor Lukács evangéliuma 9. részének 28–36 verseit olvasta fel alapigeként és köszöntötte a hálaadó kis közösséget.

„Mert, ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.” (1. Thessz. 4, 14)

A találkozó következő mozzanataként a helyi felekezeti köztemetőbe vonultak ki az eseményen részt vevők, ahol a tanító bácsi és a volt kortársak sírjait keresték meg. Ezeknél a tiszteletes úr rövid igét olvasott, imát mondott, majd az emlékezés koszorúját helyezték el a sírokon. Az elhangzott igerészek a következők voltak: Jel.7, 14–18; 1 Thessz. 4, 14 és 1 Jn. 4, 17–19.

„Nem csak a húszéveseké a világ…”

Ezt követően vendéglőben folytatódott a rendezvény, ahol ajándékok és oklevelek kiosztása után finom ebéd következett. Itt már a feleségek, férjek is csatlakoztak az ünneplő társasághoz, és a fogások elfogyasztása közben, után táncra is lehetőség nyílt, amit ki is használtak, a még „öregnek” nem mondható 50 évesek. A baráti együttlét, mulatozás estébe hajlóan ért végett, amikor a meghatódottságtól elérzékenyülve vettek egymástól búcsút a kortársak, és ígérték, fogadták, hogy ha újabb találkozóra kerülne sor, örömmel eljönnek.

Share Button
Ennyien olvasták: 1815

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.