Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Derült
Kedd
Derült

A befejezetlen istenháza

Központ június 26, 2014 Társadalom

A minorita rend temploma és kolostora

A befejezetlen istenháza

(folytatás előző lapszámunkból)

min

A minoriták kolostorban, ferences szabályzat szerint élő közösségei az Assisi Szent Ferenc által alapított koldulórend egyik ágát alkotják, amely 1517-ben vált külön, majd 1628-ban véglegesült a ferences rend másik, úgynevezett obszerváns ágától. A név a Konventuális Ferences Minorita Rend nevéből származik. Jellegét és feladatát tekintve egy lelkipásztorkodó férfi szerzetesrendről van szó. Ezen a héten még ennél a műemléknél időzünk.

Honnan ismerhető meg a rend története?

A rendház levéltára egyelőre lappang, az is lehet, hogy megsemmisült. Néhány kötetét, iratát ismerjük csupán, melyek a kriptába lemenekített rendi könyvtár kötetei közül kerültek elő.

Sok adatot közvetítenek a különféle térképek, grafikai ábrázolások, fotók.

A jól ismert, tizenkilencedik századi, Rohbock-féle rajz alapján készült acélmetszeten a főtér fölé magasodó dombon látható a nyeregtetővel fedett templom és nyugati oldalához csatlakozó emeletes kolostor. Ekkor még kolostorszárny húzódott a hajó nyugati fala mellett is. A rendház előreugró szárnyai által közrefogott udvaron kerekes kút állt.

min2

A templom jelenlegi berendezési tárgyai

A főoltár olajfestménye egy kvalitásos tizennyolcadik század végén készült kép, amely a templom névadó szentjét ábrázolja. A szentélyben látható két barokk oltármenza Páduai Szent Antalt, illetve Palermói Szent Rozáliát, a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakját, az egykori járványos betegségek védőszentjét ábrázol­ja. A szentély keleti falán Hofrichter József munkája, Raffaello Folignói Madonnájának 1894-es másolata látható. A templom örökmécsese a kolozsvári minorita templomból származik, akárcsak a karzaton álló tizenkilencedik század végén készült orgona.

A szentély alatti kriptába rejtett könyvtár

Barabás Kisanna lapunk olvasóinak még azt is elmondja, hogy a marosvásárhelyi minoriták levéltára egy részének nyoma veszett, így igen kevés dokumentum maradt az útókor számára. Az azonban ismeretes, hogy gazdag könyvtáruk volt, amelyet a szentély alatti kriptába rejtettek vélhetően azért, hogy a kommunisták ne tegyék tönkre. Aztán hosszú éveken át ottfelejtődtek a könyvek.

Nemrég fedezték fel őket. Most a Teleki Tékában vannak, és tanulmányozásra várnak. Tudni kell, hogy a kiadványok között néhány okirat is volt, ezek azonban, sajnos, csak a telekvásárlásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak.

Ezeken kívül e témával kapcsolatban nem igazán áll a rendelkezésünkre a tizennyolcadik-tizenkilencedik századra vonatkozó írásos forrás, dokumentum.

Amit még a kriptáról tudni kell

A templom szentélye alatt egy téglalap alaprajzú kripta található, ahol a temetkezés egymás feletti sorokba rendezett fülkékben történt, akárcsak a belváros másik két katolikus temploma alatti kriptákban. Itt a keleti és a nyugati falban alakították ki a hatvanhat temetkezési helyet számláló fülkesorokat. Sajnos, sok felirat ma már értelmezhetetlen.

Egyháziak és világiak egyaránt temetkeztek ide, többen a Verzár és a Csiki örmény származású családok tagjai közül, például Verzár Manó az 1894-ben elhunyt nyugalmazott kúriai fő­levéltáros.

A templom szentélye alatti sírboltban – melynek bejárata a kertből, a templombejárat ellentétes oldalán van – a rend tagjai és a templom szentélyében márványtáblák örökítik meg az itt nyugvók emlékét.

Az épületben működött az Egerből ideköltöztetett teológiai egyetem

Barabás Kisanna még azt is tudja, hogy a kizárólag pasztorációs tevékenységet folytató minoriták fontos szerepet töltöttek be a város életében. A tizenkilencedik század végétől 1914-ig a rendház épületében működött az Egerből ideköltöztetett teológiai egyetem, és később, a két világháború között pedig itt tevékenykedtek a minorita novíciusok.

Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád a Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtésben leírja, hogy 1903-ban a kolostorra emeletet és a főtér felöli részre egy új szárnyat építettek, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak a szeminaristák számára. Azonban a háborús szükség miatt az egyetem további fenntartása nehézségekbe ütközött, azt feloszlatták.

1919 után a rendház rendes mederben működött, noviciátust tartott fenn, sőt gazdaságilag annyira kiegyensúlyozódott, hogy 1929-ben felépíttette a Bolyai- és Köteles-utca sarkán lévő kétemeletes bérpalotáját. Ugyanakkor olyan időszakból sem volt hiány, amikor világi rendeltetést kapott a rendház: rendőrség, iskola és bentlakás is működött már az egyházi építményben.


A templom, a minoriták kolostora és a bárház

A barokk emeletes kolostor keleti szárnyát valamikor a tizenkilencedik században lebontották, nyugati végéhez 1903-ban háromszintes – alagsor, földszint, emelet –  historizáló homlokzatú épületrészt csatoltak.

A rendház a szerzetesek lakhelye volt, de ebben kapott helyet a sekrestye, házi kápolna, könyvtár, konyha, ebédlő, és amint azt már említettük, itt működött az Egerből idehelyezett teológia. 1927-től pedig a noviciátus.

A Bolyai utcára néző historizáló homlokzatú bérház valamikor a 19. század utolsó két évtizedében épült. Pontos építési történetét egyelőre nem ismerjük. Ismerünk egy olyan 1884-es helyszínrajzot, amelyen ez az épület még nem szerepel.

A század végén azonban a bérház már az utcakép meghatározó eleme volt, így látható például egy 1900-ban kiadott képeslapon is.

A Köteles Sámuel utcai épületszárnnyal rendelkező saroképület Patrovits Kálmán mérnök 1925-ös tervrajzai alapján épült. Mindkét bérházban üzlethelyiségek működtek a földszinten.

A templomban ma nem ugyanaz a hangulat uralkodik,  mint évtizedekkel ezelőtt

A nem is olyan régen lezajlott átalakítási, korszerűsítési munkálatok eredményeként puritánabbá vált ez a szakrális tér.

Ebben a vonatkozásban Barabás Kisanna megemlíti a templom azon barokk olajfestményeit, amelyeket a munkálatok óta a Marosvásárhelyi Egyházművészeti Múzeumban, a Keresztelő Szent János plébániatemplom északi karzatán lehet megtekinteni.

Itt látható többek között egy nagyméretű, Nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázoló mellékoltárkép. A vászon alsó bal sarkában címerkép és latin felirat örökíti meg az egykori készíttető nevét, aki nem más mint cséri Verestói István városi tanácsos.


És még pár érdekesség

Egyház- és iskolatörténeti szempontból érdekes adalék, hogy 1884-ben Kovács Ferenc plébános a minoriták telkének egy részét nézte ki a római katolikus leányiskola elhelyezésére. Egy rajzot is készített a telekről, amely sok értékes információt rögzít. A katolikus leányiskola évekkel később a Szentgyörgy utcában épült fel.

Mindenképpen meg kell említsük Tapody Tamás rendházfőnök nevét is, hiszen az ő idejében készült el a templom északi homlokzata. Tapody is a kriptában van eltemetve.  

De tudni kell még azt is, hogy eredetileg három darab, összesen 3 mázsát kitevő harangokból kettőt a világháborúban feláldoztak. A meglévő egy mázsás körirata a következő: „A maros-vásárhelyi T. Minorita Atyák által újra öntetett Szent Antal tiszteletére 1878. Májusban, segesvári Manchen Mihály által.”.


A csonkatorony

A templomot 1892-ben restaurálták. Éspedig a templombejárat előtti, fából készült, pavilonszerű fedeles haranglábat lebontották és helyette a templomkapu fölé egy, a harangokat befogadó csonkatornyot építettek, de ez így sem mondható toronynak, mert csúcsa még a templomfedélig is alig merészkedik.

A régi zárdához, a Nagypiac felőli részre toldott új emeletes épületszárnyat 1903-ban építették, mintegy befejezőül a csonkán hagyott zárdaépülethez.


Befejezésül

Az épületben 1945 és 1948 között a magyar tannyelvű Állami Leánytanítóképző, majd 1948 után az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem leánybentlakása működött.

Ma az épület egy részét családok lakják, míg a többi részét egyházi célokra használják.

A kolostorban 2000-ig voltak minoriták, amikoris szerzeteshiány miatt a templomot, a kolostort és a hozzá tartozó épületeket tíz évre átadták a főegyházmegyének.

2000-től a Minorita templomban és kolostorban a Marosvásárhelyi Egyetemi és Főiskolai Lelkészség működik.


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd

A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek


Share Button
Ennyien olvasták: 193

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.