Központ
2017. november 24. péntek, Emma
Köd
Ma
Köd
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

„A Bolyaiak úgy beszéltek, hogy minden szavukat kőbe kellene vésni”

Nemes Gyula június 7, 2015 Társadalom

– Beszélgetés Oláh-Gál Róbert Bolyai-kutatóval –

 olahgalrobertWEB1

Oláh-Gál Róbert matematikus több évtizede foglalkozik Bolyai Farkas és Bolyai János életének, munkásságának kutatásával. Könyvei, tanulmányai, tudománynépszerűsítő cikkei sokasága jelent meg, amelyek a két híres vásárhelyi matematikatudós életéről tár fel eddig széles körben nem ismert részleteket. A Bolyai-kutató matematikust kutatási eredményeiről kérdeztük.

– Kérem, beszéljen magáról: mikor, hol született? Hol végezte tanulmányait? Hol dolgozott, dolgozik? 

– 1958. július 13-án születtem Marosvásárhelyen. A Bolyai Farkas középiskolában érettségiztem, majd a Bukaresti Tudományegyetem Matematika Karán végeztem. Három évet tanítottam a csíkszeredai 3-as számú ipari középiskolában, aztán „elmenekültem” a tanügyből.  A csíkszeredai területi számítóközpontban dolgoztam 1985–2000 között. 1990–1992-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben doktoráltam, majd a doktorátusomat 2000-ben egyenértékesítettem a Bukaresti Tudományegyetemen. 2000-ben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem létrehozott egy kihelyezett informatikai főiskolát, és engem bízott meg annak a megszervezésével. Ez nagyon jól működött 2010-ig, amikor is a kar vezetősége úgy döntött, hogy felszámolja. Ekkor átkerültem a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok karára, adjunktusi beosztásba.

– Mióta foglalkozik a Bolyaiak életének, munkásságának kutatásával? Mi késztette erre?

– A Bolyaiak szelleme 1970-ben ragadott meg, amikor Németh László: A két Bolyai című drámájának Marosvásárhelyen volt az ősbemutatója. Nagyszüleim voltak a színházi bemutatón, hazahozták a műsorfüzetet és nagyapám mesélt nekem róluk. Én akkor 12 éves voltam. Ez nagyon megmaradt az emlékezetemben. Komolyabban aztán csak a bukaresti egyetemen foglalkoztam a Bolyai-geometriával, mert az államvizsga dolgozatomat is ebből írtam, pontosabban, a Bolyai-Lobacsevszkij-féle sík euklideszi terekben való megvalósulásából.

„Bolyai János társaságba járó, kedves ember volt” 

– Melyek azok a Bolyaiakról szóló ismeretek, amelyek az ön kutatásai eredményeként kerültek be a köztudatba?

– Lényegében rengeteget tudtak és írtak a Bolyaiakról, de néhány alapvető dologra talán én hívtam fel a közvélemény figyelmét. Ezek nagyon röviden: Bolyai Farkas mint báró idős Kemény Simon támogatottja nem Marosvécsen lakott, hanem Alsógáldon, mert akkor ott lakott Felső-Fehér vármegye és Kolozsvár főispánja. A főispán igen szigorú ember volt, ő verette le a Horea-féle vérengzést.

Bolyai Farkas mint peregrinus egy kicsit túlköltekezett Göttingenben, és csak akkor kapott pénzt az adósságai rendezésére a báró fiától, ifjú Kemény Simontól, mikor az öreg Kemény Simon meghalt.

Bolyai János nem élt 12 évet Domáldon, hanem csak 6 évet. A családi állapotát is sikerült elég alaposan tisztáznom, gyermekei számát és későbbi sorsukat. Marosvásárhelyi házbérleteit, szolgáit, orvosait, barátait is sikerült elég alaposan felkutatnom. Ma is levelezek és igyekszem jó viszonyt tartani a Bolyai-utódokkal. Matematikai tevékenységéből csak parányi észrevételeket sikerült közölnöm: A lánctörtek rekurzióját, a Sturm-tétellel való foglalatosságát, mely az algebrai egyenletek gyökei számára ad egy numerikus lehetőséget, diákkori jegyzetét a kockakettőzés kérdésköréről, a tengelyes affinitásról stb.

Ugyanakkor sikerült kiegészítenem a 700 éves Bolyai család történetét. Van néhány kedves anekdota a Bolyaiakról, melyeket felkutattam, megírtam, aztán valóban bekerült a matematikai folklórba. Bolyai János nem volt mogorva, emberkerülő, elefántcsonttoronyban élő tudós! Társaságba járó, kedves ember volt. Unokahúga, Hints Dánielné azt mondta róluk: a Bolyaiak úgy beszéltek, hogy minden szavukat kőbe kellene vésni. Bolyai János sakk és muzsika partnere Dobolyi Sándor volt, az akkori Marosvásárhely fontos közéleti embere, akit a székely vértanukkal együtt elítéltek, csak nem végezték ki. Az akkori marosvásárhelyi intelligencia tudta Bolyai Jánosról, hogy egy rendkívüli koponya. Az akkori helyi tanács is megbízta néhány munkával, amit Bolyai János mérnöki pontossággal, ingyen és bérmentve el is végzett.

„Bolyai Farkas féltette a fiait a nőktől”

olahgalrobertWEB

– Említsen meg kérem néhány érdekesebb témát, amiket közölt a Bolyaiakkal kapcsolatban.

– Érdekes például, ahogy Bolyai Farkas féltette a fiait a nőktől. Ellenezte is a nagyobbik fia házasságát, és nem egyezett bele a kaucióba. De a kisebbik fiának, Gergelynek a házasságát is eleinte rossz szemmel nézte, főleg mert Gergely egy nála tíz évvel idősebb másod unokanővérét, a torboszlói Bereczki Károlinát vette feleségül. A kecskeméti Forrásban megjelent cikkemet tisztelettel ajánlom azoknak, akik meg akarják érteni Bolyai Farkas nézeteit a nőkről. Bolyai János vásárhelyi házáról is több cikket írtam. A levéltárakban megtalálni azokat az okiratokat, melyek a Bolyaiakra vonatkoznak. Több ilyen értékes dokumentumot találtam, ezek közül az egyik legértékesebb az a levél, melyet a Kolozsvári Állami Levéltárban találtam, Bolyai Farkas levele báró Wesselényi Miklóshoz.

 OGR_NagyenyedenWEB

– A Bolyaiakon kívül más tudósok is „képbe” kerültek a kutatásai során. Kik ők? Mit kell róluk tudnunk?

– Minden, ami képbe került, a Bolyaiaktól származik. Például egy könyvemet kiadta a Magyar Tudománytörténeti Intézet Budapesten: Az értől az óceánig: Réthy Mór (1846-1925) akadémikus élete és munkássága. Lényegében Réthy Mór volt az első igazi Bolyai-kutató és szakértő. Tehát a Bolyaiakon „keresztül” jutottam el én is Réthyhez! Vályi Gyula is Réthy Mór tanítványa volt! De szinte mindenki, akivel foglalkoztam, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a Bolyaiakhoz: Szász Károly, Schmidt Ágoston, Schlesinger Lajos, Klug Lipót. Ezekről a tudósokról forrásértékű életrajzi adatokat közöltem, amelyek tényleg bekerültek a köztudatba.

– Hogyan látja, mennyire lett része a vásárhelyiek identitástudatának az, hogy ők a Bolyaiak városának lakói? Mennyire van jelen ez a köztudatban?

– Igen, Marosvásárhely a két Bolyai városa. Viszont van egy szomorú helyzet, ami nem csak Marosvásárhelyen áll, hanem minden magyar nyelvterületen. Ha megkérdezünk művelt embereket, hogy mondjanak 5 összetett mondatot a Bolyaiak munkásságáról, akkor az 5 mondatból három biztos, hogy hamis. De a szomorú az, hogy ha az életükről kell 5 mondatot mondjanak, akkor az ötből kettő lesz biztosan hamis. Itt van a baj, mert ez sajnos Marosvásárhelyen is így van.

– Mi az, amit még fontosnak tartana közölni eddigi kutatási tapasztalatairól?

– Elmesélek egy kedves történetet: élt Marosvásárhelyen egy igen kiváló, de mostoha sorsú matematikus, dr. Páter Zoltán. Zoltán bácsi elmesélte nekem, hogy a nagynénjének, Páter Jolánnak udvarolt Lőcsén Riesz Frigyes – Bolyai után a legnagyobb magyar matematikus –, de a nagyapja nem adta hozzá Jolánt, mert Riesz kikeresztelkedett zsidó fiú volt. Ha Riesz lett volna a „nagybácsija”, Páter Zoltán sorsa is másképpen alakul. Nos, mondtam Zoltán bácsinak, hogy ezt a dolgot írja meg, valóban megírta néhány sorban és Kása Zoltán professzor segítségével meg is jelent a Matlapban. 2012-ban Prof. Dr. Czeizel Endre megkeresett itt, Csíkszeredában – könyvet írt a matematikusokról, és kért néhány adatot a Bolyaiakról – elmesélte nekem ezt a történetet, amit ő T. Sós Vera professzor asszonytól hallott! Ilyen kicsi ez a világ, és ilyen a jó sztori. Nagyon fontos volna, hogy a matematikatanárok meséljenek jó történeteket a matematikából vagy a matematikusokról, akkor megszeretnék a diákok is a mateket. Egy jó tudománytörténeti mese, legalább olyan hasznos, mint egy jó matekfeladat.

Share Button
Ennyien olvasták: 538

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.