Központ
2017. december 14. csütörtök, Szilárda
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

A fejedelmek és uralkodók otthona

Központ november 14, 2013 Társadalom

A Köpeczi-Teleki-ház:

A fejedelmek és uralkodók otthona

kopeczi1

A Köpeczi-ház Vásárhely legrégebbi polgári épülete, amelyben sok neves személyiség megfordult az évszázadok során. Hogy miért? Mert csak ez volt alkalmas fejedelmek és uralkodók fogadására, főleg miután kiváltságlevelet is kapott I. Rákóczi Györgytől.

Ennél korábban csak a várbeli kolostor épült

kopeczi2

A Köpeczi-Teleki-ház, ahogyan a műemlékjegyzékben is megjelenik, a Szentgyörgy utca (a jelenlegi Forradalom) 1. szám alatt található. Ez a város legrégebbi polgári lakóháza, ennél korábban csak a várbeli kolostor épült. Egy fennmaradt dokumentumban maga az építő mondja, hogy 1554-ben emelték a házat, más források szerint valamivel korábban, 1550-ben. A szóban forgó házat Köpeczi Nagy Tamás építtette, akiről többek között azt kell tudni, hogy Izabella királyné idejében az erdélyi kincstári jövedelmek bérlője volt. Abban az időben ez volt a város legszebb épülete.

A Marosvásárhelyi útikalauz című könyvben a szerzők megemlítik, hogy a háznak az idők folyamán sok gazdája volt: Nagy Szabó, Borbély, Galambos, Kovács, Görög, Kelemen és a Török család, sőt egy ideig a Vásárhelyre költöztetett jezsuiták is, akik számos átalakítást végeztek az épületben.

Az épületről azt is leírják, hogy a legrégebbi emeletes házat 1756-ban gróf Teleki László vásárolta meg és 1763-ban Schmidt Pál neves építész tervei alapján teljesen átépítette, de meghagyta a régi kő­falakat. A lábazata árkádos volt, de azt fia, gróf Teleki József 1808-ban beépítette, klasszicizáló barokk stílust adva az épületnek.

I. Rákóczi György mindennemű közszolgáltatás alól mentesítette a házat

Részben már említettük, hogy az 1631. június 14-én kelt oklevéllel I. Rákóczi György fejedelem a házat (amely akkor Nagy Szabó István tulajdona volt) mindennemű közszolgáltatás alól mentesítette, azért, hogy a városba érkező személyiségeknek szállást biztosítson. 1633-ban ez a ház szolgált szállásul I. Rákóczi Györgynek egy görgényi vadászat után.

Fodor Sándor adatgyűjtésében azt is megtaláltuk, hogy ebben az épületben volt tanterme azoknak a református diákoknak, akiket 1672-ben Sárospatakról, majd 1717-ben Gyulafehérvárról kiűztek. Ez az iskola egyesült 1718. április 30-án a már 1557 óta fennálló Schola Particulával, Református Kollégium néven.

Itt működött  a Magyar Úri Kaszinó

Ugyancsak ebben a házban volt gróf Teleki József híres könyvtára és természetrajzi múzeuma, itt volt a könyvtáros Comides Dániel. 1845-től itt működött a Magyar Úri Kaszinó, melynek nagytermében messze földön híres táncestélyeket is rendeztek.

kopeczi3

Az épület hosszú időn át az 1933-ban csődbe ment Marmarosch Bank román pénzintézet székháza volt.

Az épület szomszédságában, a Szentgyörgy utca 7. szám alatt a XIX. század második felében épült Magyar Iparos Egylet egyemeletes székházát láthatjuk. Ezt azért fontos megemlíteni, mert tudni kell, hogy itt volt később a Méder szálloda és étterem, majd 1962-től a Hadsereg Háza. Az épület homlokzatát, melyet Nagy György tervezett, 1962-ben díszeitől megfosztottak.

A Maros egyik ága átfolyt a városközponton keresztül

A feljegyzések szerint tehát a Köpeczi-ház Vásárhely egyik legfontosabb épülete volt az említett időszakban. 150 vagy talán 200 évvel korábban ennek az épületnek és az egész jelenlegi központnak a helyén folyt a Maros egyik ága. Minderről a közzétett írásokban az alábbit olvasni: „…a XIV. század derekán, amikor még folyamatban voltak a Vártemplom építési munkálatai, a város a Maros folyó partján, a jelenlegi Bolyai tér, a Vársétány és a Márton Áron utca helyén terült el. Azért említik, hogy a Maros partján, mert ott folyt a Maros egyik ága. A Maros átfolyt a Szentgyörgy utcán és a városközponton, s ott kanyarodott a Maros felé, ahol ma a Kultúrpalota áll. Később ennek a folyóágnak a helyén kezdett el terjeszkedni a város, és ekkor épült meg a Köpeczi-ház is…”

Egy 350 évvel később, azaz 1898-ban készült térképen még feltűnik egy vízgyűjtő árok, amely begyűjtötte a vizet a lejtőkről, vagyis a Papiu és a Nyár utcából, végigvonult a központon, és szintén a Kultúrpalota körül kanyarodott a Poklos patak felé.

Petru Rares védelme alá veszi Vásárhely lakóit

Sorina Bota A város meséi című könyvében említi, hogy Köpeczi Tamás neve egy 1538-as békéltető iratban tűnik fel először. Ezt követően több más dokumentumban is megjelenik, említést tesznek róla többek között abban a leírásban is, amely Petru Rares 1538. szeptember 27-ei marosvásárhelyi átutazásáról számol be.

A Beszterce felé tartó fejedelmet a vásárhelyi városbíró is megvendégelte, s a lakomára a Köpeczi pincéjéből hozták a bort.

Petru Rares nem feledkezett meg a vásárhelyiek vendégszeretetéről és segítségéről, s 1541. július 25-én védelme alá veszi a város lakóit, elrendelve, hogy „senki nem merjen kárt tenni ott sem tűzzel sem karddal sem vassal”.

Mi tagadás, hálás feladat az, amikor a régi épületeinkről, emlékeinkről és persze a történelmünkről írhatunk. Kimondottan szívmelengető az, amikor mindent úgy vethetünk papírra, hogy tudjuk: szavaink csakis a teljes valóságot és a teljes igazságot tükrözik. Itt most nincs helye a hazugságnak, az elferdítéseknek, de az alaptalan magyarázkodásoknak sem.

A tények mesélnek és ezek igazolnak. És akinek, vagy akiknek ez mégsem lenne elég, hát…, pont ezért vannak itt a fényképek.

Tekintettel arra, hogy ebben a lapszámban városunk, Vásárhely legrégebbi épületéről írtunk, úgy hisszük, hogy a teljes bemutatás végett sorainkat egy következő lapszámunkban kiegészítjük.  

(a régi fényképekért köszönet Madaras Józsefnek)

Share Button
Ennyien olvasták: 393

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.