Központ
2017. augusztus 24. csütörtök, Bertalan
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

A gyógyszerészet története a várban

Nemes Gyula november 21, 2014 Társadalom

muzeum

A Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében május óta tekinthető meg egy igen érdekes tárlat: Gyámolító gyógyír – Kúráló pirula, Mozzanatok a gyógyszerészet történetéből. Akinek eddig nem volt ideje megnézni, az épület ajtaján lévő falragasz szerint az év végéig még megteheti.

A kiállítás három részből áll. Az első helyiségbe belépve egy régi parasztházban találjuk magunk, ahol a hajdani népi gyógyászattal ismerkedhetünk meg. Az asztalon szárított gyógynövények közt famozsár és növényzúzó látható. A „telázsin”, az üvegesen és a polcon úgyszintén gyógynövények és azok tördelésére használatos eszközök sorakoznak.

„A lenmag kelésre jó”
A berendezésből, a falra aggatott ismertetőkből és a szakszerű idegenvezetésből igen sokat tanulhat az érdeklődő a korabeli gyógyítómódszerekről. „A népi specialisták jól ismerték és számon tartották a gyógynövények szedésének időpontját, a szárítás és az alkalmazás módját. De ezen kívül a hiedelemmel történő gyógyítás is használatos volt – tájékoztatott Bíró Zsuzsanna a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Megyénkben is használt és régi elterjedt gyakorlat a szenes víz készítése, melyet az igézés gyógyítására alkalmaztak. Hideg vízbe meghatározott számú parazsat dobnak, minden parázsnál egy személy nevét említve. Amelyik névnél leszáll a parázs, az volt az igéző. Ismert még az ijedtség orvoslására az ólomöntés. Az ólmot megolvasztották, majd hideg vízbe öntötték, ahol valamilyen állatra, személyre vagy tárgyra emlékeztető formát vett fel. A hozzáértő emberek ennek alakjából olvasták ki, hogy kitől vagy mitől ijedhetett meg a gyermek. A falakat borító ismertetőkből megtudhatjuk például azt, hogy a lenmag kelésre jó. A lenmagot papíron meg kell pirítani, majd mozsárban megtörni. A piros hagymát is meg kell pirítani és összefőzni a lenmaggal. Ezt rá kell tenni a kelésre, ez gyógyítja. A gyöngyajakot le kell forrázni. A legjobb megkészíteni este, pohárba előkészíteni, és hajnal felé inni egyet belőle, s pihenni utána. A szívidegességnek a legjobb orvosság, leviszi a vérnyomást.

A laboratóriumba, szakmai titoktartás miatt, tilos volt a belépés
A kiállító helyiség második részében egy 18. század végi 19. század eleji gyógyszertárral ismerkedhet meg a látogató. A korabeli gyógyszerészetek két részből álltak – tudtuk meg Bíró Zsuzsannától. Létezett egy zárt rész, a laboratórium, ahová a szakmai titoktartás és a gyógyszerek előállítása során keletkező szagok miatt csak a gyógyszerész és közeli munkatársai léphettek be. A gyógyszerek előállításakor a gyógyszerészek különböző könyvekből inspirálódtak, amelyekben a legapróbb részletekig közölték egy-egy termék elkészítésének módszereit. A laboratóriumban előállított készítmények tárolására latin felirattal címkézett patikaedényeket használtak. Az alapanyagok és egyszerű anyagok mellett a gyógyszertárak keresettebb kész termékeket is forgalmaztak: szörpöket, kenőcsöket, elixíreket, oldatokat.

Magyar Korona, Arany  Kereszt, Sas: hajdani vásárhelyi gyógyszertárak
A másik helyiség az „oficium”, ahol a gyógyszerészek a betegeket fogadták és termékeiket forgalmazták. Ezt szép bútorzattal rendezték be, hogy vonzzák a klienseket, hiszen abban az időben a népi gyógyászat még konkurenciát jelentett. A kiállítás ezen részében három régi marosvásárhelyi gyógyszertár történetével is megismerkedhet a látogató.   A Marosvásárhely második gyógyszertáraként számon tartott Magyar Korona 1762-ben nyitotta meg kapuit városunkban, Mauksch Lajos jóvoltából a Szentkirály utcában (később Kossuth Lajos utca).  Az Arany Kereszt gyógyszertárat Nagy Sándor gyógyszerész nyitotta meg a Szent György utcában, 1889-ben. A két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb gyógyszertárát, a Sast 1918-ban alapították, hatodikként városunkban Weinrich Károly és Czitrom Vilma a Városházával szemben. (A gyógyszertár ma is működik Aesculap néven.)

muzeum2

„A mai gyógyszergyárakban igen szigorúak a higiéniai elvárások”
A kiállítás harmadik részébe lépve egy mai, modern gyógyszergyárban találja magát az ember, amelyet a Gedeon Richter munkatársai rendeztek be. Rozsdamentes tárlók, légnyomásszabályzó-, elszívó- és szellőztető berendezések fogadják itt a látogatót. Az interaktív sarokban különböző berendezésekkel, analitikai mérleggel, PH-mérővel ismerkedhet meg az érdeklődő. A falon lévő pannókról több érdekes részletet lehet leolvasni. Például arról, hogy melyek a kapszulák és pelletek gyártásának a folyamatai: elsődleges mérés, granulálás, a pelletek kisajtolása és kigömbölyítése, a pelletek szárítása, azok filmbevonása, kapszulázás, a kapszulák osztályozása és csomagolása. Egy másik táblán a kézmosás helyes módját tanulhatjuk meg. „A mai gyógyszergyártás egyik alappillére a tisztaság. A gyógyszergyárakban igen szigorúak a higiéniai elvárások. Minél közelebb kerül valaki a gyártási folyamat során a termelési zónához annál nagyobb a higiéniai követelmény” – magyarázta Bíró Zsuzsanna.
A kiállítást végigjárni igazi élmény. A több száz évvel ezelőtt használt gyógynövény-feldolgozó népi eszközök, az 1700-as években használt patikai felszerelések, a száz éves kasszagép, a modern gyógyszergyártás berendezései, kellékei igazi kuriózumok egy laikus látogató számára. A termeken végighaladva olyan érzése van az embernek, mintha egy időutazáson venne részt a gyógyszergyártás világában.

Share Button
Ennyien olvasták: 306

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.