Központ
2017. december 13. szerda, Luca, Otília
Eső
Ma
Eső
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű

„A halottakat nem szabad bántani, de az élőket igen?”

Központ október 2, 2014 Társadalom

gat„A halottakat nem szabad bántani, de az élőket igen?”

– Beszélgetés Kovács Péter geológus mérnökkel, a bözödújfalusi gát munkafelügyelőjével –

Kovács Péter Marosvásárhelyen született 1950-ben. A Bolyaiban érettségizett, majd két év építészeti technikumot végzett. Katonaság után tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyain folytatta, ahol geológusmérnöki és geofizikusi oklevelet szerzett. Mint a marosvásárhelyi Vízügyi Igazgatóság munkafelügyelő mérnöke részt vett a balavásári és a bözödújfalusi gátak építésénél.

– Mikor került a Vízügyi Igazgatósághoz, és miből állt a munkája?

– Az egyetem elvégzése után Felsőbányára kaptam kinevezést, de nagyon rövid idő után hazatértem Marosvásárhelyre, és a Vízügyi Igazgatóságnál nyertem alkalmazást 1978-ban. Itt is dolgoztam nyugdíjazásomig, 1995-ig mint munkafelügyelő. Románul ennek a beosztásnak a megnevezése úgy hangzik, hogy „diriginte de şantier”, és abból áll, hogy az illető személy felügyeli a beruházó és a kivitelező vállalatok közötti munkát. Mind minőségében, mind mennyiségében.

A balavásári tároló 180 millió liter víz befogadására alkalmas

– Több gát megépítésénél dolgozott. Melyik volt az első, amelynek a kivitelezésénél részt vett itt, Maros megyében?

– A balavásári gát megépítésénél voltam először munkafelügyelő 1978 és 1984 között. Itt egy síkvidéki szükségtároló tó, úgynevezett polder van, amely 150 hektár mezőgazdasági területen helyezkedik el. A gát szerepe, hogy megvédje a mezőgazdasági területeket a Kis-Küküllő áradásaitól. A folyó hozamának megnövekedése esetén a víz a gáton kialakított réseken át a tároló tóba ömlik, ahonnan aztán az áradás elmúltával a leeresztő zsilipeken keresztül visszajuttatják a mederbe. Ez a tároló 180 millió liter víz befogadására alkalmas.

– Mikor kezdték el a bözödújfalusi gát építését? Miért volt erre szükség?

– A bözödújfalusi gát építésének 1984 és 1988 között voltam munkafelügyelője. Ez a balavásáritól eltérően egy zsiliprendszerrel ellátott állandó víztároló. De Bözödújfaluban voltak már a mi munkánkat megelőző munkálatok az 1970-es években. Abban az időben még kisebbre tervezték a tárolót, akkor még nem merült fel a falu elárasztásának a gondolata. Az első variációban csak a Küsmöd áradásának megfékezése lett volna a cél, a gát csak árvízvédelmi szerepet töltött volna be. A második terv szerint már öt funkciót szántak a víztároló tónak: az árvízvédelem mellett még hozzájött a dicsőszentmártoni kombinát vízszükségleteinek a pótlása, egy mikro vízi erőmű üzemeltetése, egy halastó létrehozása és nem utolsó sorban a víztározó használata mint fürdőközpont. A víztározó egyébként a tervezett funkcióit a mai napig betölti.

„Bözödújfalu a székely szombatosok települése volt”

– Volt-e valami kikötés annak idején a hatóságok részéről a bözöd­újfalusi gát építésénél?

– Mint köztudott, Bözödújfalu a székely szombatosok, úgynevezett „zsidózók” települése volt, aki olvasta Kovács Andrásnak a Vallomás a székely szombatosok perében című könyvét, az tudja, miről beszélek. Itt erős hitközség élt hajdan, zsinagógájuk, saját temetőjük volt. És most egy érdekes dolgot fogok mondani: a hatóságok részéről csak annyi volt a kikötés, hogy úgy kell a terveket elkészíteni és a munkálatot elvégezni, hogy a felgyülemlő víz nem szabad elérje a temetőt. Akkor hogy is van ez? A halottakat nem szabad bántani, de az élőket lehet? Tudvalevő, hogy 1988-ban megtörtént a falu lakosságának a kiköltöztetése. Őket lehetett bántani. Egy egész magyar falut eltüntetni. Itt azért megjegyezném, hogy korábban, a békási gát építésénél egy egész völgyet lakoltattak ki, több falu tűnt el a térképről. Azok román falvak voltak.

– Mennyi az élettartama egy ilyen víztárolónak?

– Románia területén földgátak szempontjából sehol nincs olyan minőség, mint Erdélyben, ezt minden túlzás nélkül állíthatom. De az ilyen jellegű földgátakat, víztározókat kb. 40 évre tervezik. Ezt követően aztán lassan nem lesznek gazdaságosak, ugyanis kolmatálódik a tó feneke, azaz a patak hordaléka feltölti.

„Ha az ember nem műveli a lelkét, nem ér az élete semmit”

– Mi volt a feladata a továbbiak során?

– 1988 és 1995 között a gátak biztonsági mérőrendszerét felügyeltem. A gátak testében kutak vannak, amelyeken keresztül a víz átszűrődését lehet vizsgálni, ellenőrizni. Nagyon jól meg lehet ezt figyelni a zetelaki gátnál, ahol egész alagútrendszer van kialakítva a mérőberendezések számára.

– Mivel tölti nyugdíjas napjait?

– Csak előrehozott nyugdíjban vagyok, amit azért igényeltem, hogy segíteni tudjak a lányomnak a gyermekek nevelésében. A rendes nyugdíjamig még lenne egy év, de hívtak vissza a vállalathoz, ugyanis nagy a hiány a geológusokból. Tervezem, hogy visszamegyek, de addig is sokat olvasok, a kis kertemet rendezem… Úgy gondolom, ha az ember nem műveli a lelkét, nem ér az élete semmit.

Share Button
Ennyien olvasták: 352

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.